Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Németh József: Babocsay József szabadkőműves apológiája

228 Németh József attól, aki ezen rendeket írta dítséretedre. (D.B.J.) A mo­nogram Dr. Babocsay Józsefet rejti. 1941-ben Keszthe­lyen Darnay-Dornyai Béla ismét kiadta. A keszthelyi Hévíz ismertetése 1795-ből rövidebb cím alatt. Babocsay mindmáig legteljesebb életrajzát Csekey István és Degré Alajos írták meg Dr. Babocsay József (1760-1738) Hévíz első ismertetője címmel. (A meg­jelenés helye és ideje: Balatonfüred-Hévíz 1960.) Ok - Csekey révén - még a család Budapesten élő leszár­mazottainak dokumentumait is felhasználhatták. (Élet­rajzának összefoglalását e tanulmány is az ö adataik­ból merítette.) Cséby Géza a Hévíz című folyóirat 1993. 1. számában Hévíz első ismertetése című tanul­mányában több, korábban nem közölt adatra is felhívta a figyelmet. Rövid életrajza olvasható a Zalai életrajzi kislexikon mindhárom kiadásában és a Kanizsai encik­lopédiában is. 4 1969-ben Hévízen a téli fürdő falán emléktáblát he­lyeztek el, melynek felső részén Babocsay bronzból készült arckép-plakettje látható, alatta a következő szöveg: DR. BABOCSAY JÓZSEF ORVOS 1760-1838 HÉVÍZ ELSŐ LEÍRÓJÁNAK ÉS HÍRVERŐJÉNEK EMLÉKÉRE A GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSÉBEN KIFEJTETT TÖBB ÉVTIZEDES ÁLDOZATOS MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSÉRE ÁLLÍTTATTA HÉVÍZ KÖZSÉG TANÁCSÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA 1969 (Ma már tudjuk, hogy a tábla készíttetői a valósá­gosnál nagyobb érdemeket tulajdonítottak a megtisz­teltnek. Nincs ugyanis adatunk arról, hogy a leíráson kívül Babocsaynak bármilyen része lett volna Hévíz fejlesztésében.) Közel öt évtizede, hogy Kanizsa temetőjéből a Thúry György Múzeumba menekítették Babocsay síremlékét. Akkor még jobban olvasható volt a felirat: Itt nyugszik a szenvedő emberiség nagy barátja N. Babochay József orvos doktor, ki megholt 1838. Észt. Junius 18, életének 79. évében. Bezárta nagy Isten fiának pályáját, Hogy láthassa lelke rendelt hazáját. Teste bár leszállt a bús enyészetre. Nem vész el, ő is virrad jobb létre. Ezek az utolsó világ emlékei, Mit emeltek neki Háládatos gyermekei. 5 Babocsay József Szigetváron született 1760. március 19-én. Apja ugyancsak József, anyjának csak keresztnevét ismerjük: Regina volt. Gyermekkoráról nincs adatunk, 1780-ban még Sopronban tanult. 1785 novemberéig a Pécsi Egyházmegye növendékeként Pozsonyban kispap. Pozsonyi tanulásának oka, hogy II. József megszüntette az egyházmegyei szeminári­umokat és központi papképzést rendelt e. Ez Pozsony­ban, a várban működött. Nem tudjuk, miért húzódott ilyen soká diákoskodása, hogy 20 éves korában még középiskolás s 25 esztendősen még nem felszentelt pap. Noha kiváló tanuló volt, 1785-ben kilépett, és a pesti egyetemen folytatta tanulmányait. Nagyon moz­galmas időszakban élt az akkor még nem főváros, de már gyorsan növekvő Pesten. Ekkoriban alakultak az első budai és pesti szabadkőműves páholyok is. 1789. október 15-én állatorvosi, november 27-én orvosdoktori oklevelet szerzett. Diplomáját csak 1791. március 22-én hirdették ki Somogyban, október 19-én pedig Zala vármegyében is. Valószínű, hogy nagyon hamar átköltözött Kanizsára, noha a kanizsai polgárok közé csak 1800. december 30-án vették fel. Feltűnően későn, 1837-ben igazolták a család nemességét, élet­rajzírói szerint gyanús körülmények között. Ettől kezdve írják a család nevét az előkelőbbnek tűnő Babochay alakban, már síremlékén is így olvashatjuk. Közben azonban már 1794-ben nagy házat vásárolt a városban, melyet két évvel később Zala vármegyé­nek adott el katonatiszti szállás céljára 7000 forintért. (A házat eredetileg Berger Kristóf várparancsnok építette 1702 körül. Többször cserélt gazdát, volt katonai kórház, 1852-től főszolgabírói lakás, 1889-ben a város vásárolta meg, a 20. század első felében az Anya- és Csecsemővédő Intézet működött benne. Az 1970-es évek második felében bontották le. Mivel a köztudat szerint a város legrégibb lakóháza volt, nagy viták után került sor erre. A mai Erzsébet tér délnyu­gati sarkán állt.) 6 A vásárlás üzleti érzékről és számot­tevő vagyonról tanúskodik akkor is, ha tudjuk, hogy a becsehelyi tiszttartótól 1000 Ft. kölcsönt vett fel. Kanizsai polgárrá válása után hamarosan többféle tisztséget is vállalt. 1802-ben közgyám, 1808-ban városbíró, de elődje feljelentése alapján vizsgálat indult ellene, 1811-ben már nem is tanácstag, s csak 1818-ban igazolódott, hogy nem vétkes. 1820-ban újra közgyám, több városi ügyben járt el, Bécsben is, a város és az uradalom konfliktusait intézendő. Első felesége Ambrus Julianna, 1791-ben született Amália lányuk. 1798-ban kötött újabb házasságot, felesége Szlovák Katalin, ő is özvegy volt. E házas­ságból született János fiúk. Még megérte unokája, György születését is. Biztosan művelt, irodalmat kedvelő ember volt. 1792 után néhány könyvet az akkor Letenyén élő gróf

Next

/
Oldalképek
Tartalom