Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Haász Gabriella: Múzeumi gyűjtemények és nyilvántartás a XIX–XX. század fordulóján. A sümegi Darnay Múzeum példája

Múzeumi gyűjtemények és nyilvántartás a XIX-XX. századfordulóján 223 A kéziratgyűjtemény számozása 1909-ben megszakadt, a leltárkönyvé már 1908-ban. Az 1909-ben elkezdett füzetekhez a törvényi hátteret a MKOF 1907-es szabályzata adta, a nyilvántartás kötelező formáiról. A füzetek így valódi szakleltárak lettek, noha Darnay a kitöltésükben az addigi gyakorlatot vitte tovább, azzal a lényeges különbséggel, hogy a sorszám itt már maga a leltári szám, mely a tárgyra is rákerült. A „törzskönyvezés" - a fogalmat Darnay használja 1909-ben - során az addig a leltárkönyvben és a kéziratgyűjteményben számontartott anyag mind átkerült a füzetekbe, söt további, addig nem lajstromozott tárgycsoportok is. így a füzetek 1909-ig felvett anyaga jelenti a törzsleltárat, az állam így vette át a magánKorábbi tanulmányok a Darnay Múzeumról: Németh Péter: Emlékezés Darnay Kálmánra. In: Eri István (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 2. kötet. Veszprém, 1964. 5-18. Miklósi Sikes Csaba (szerk.): Darnay Kálmán 1864-1945. Sümeg, 1995. (Múzeumi füzetek, 4.) Haász Gabriella: Egy dunántúli kultúrkincs emlékezete. A sümegi Darnay Múzeum (1877-1945). Szakdolgozat (Kézirat). Budapest, 1996. Haász Gabriella: A nyilvánosság formái egy hajdani vidéki múzeumban. In: Müller Róbert (szerk.): Zalai Múzeum, 9. kötet. Zalaegerszeg, 1999. 287-299. Szalay Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek méltó elhelyezése. Budapest, 1907. 3. Mihalik József (szerk.): Jelentés a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének 1909. évi működéséről. Budapest, 1910. 43. A Magyar Nemzeti Múzeum szervezete és szolgálati szabályzata. É.n. Hivatalos közlemények. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1907. 113. Radisics Jenő: Tanulságok. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1909. 8. Hivatalos közlemények. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1911.307. múzeumot, a gyűjteményi rendszer pedig teljesen új, és a kiállítás egységeihez kapcsolódik. A másik kötelező, és itt megvalósított előírás, a növedéki napló is elindult ugyanekkor, illetve folytatódott, az addigi leltárkönyv lapjain. Ellentmondás, hogy magát a bekerülő tárgyat először mégsem ide ami már hivatalosan is a gyarapodási napló írták be, hanem a leltári füzetek valamelyikébe. A füzetek adatai alapján készültek el a különböző szempontok szerinti összesítések és az államsegély elszámolásai. 1915-ben ez az adminisztrálás megszakadt, ellenben a leltári füzetek és velük együtt a gyűjtemények, a gyűjteményeken belüli tárgyegyüttesek rendje tartósnak bizonyultak, a múzeum következő évtizedeire. 7 Hivatalos közlemények. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1910.56. 8 Zombori István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve. In: Zombori István (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok. Szeged, 1999. 177-232. 9 Sümegi Városi Múzeum (a továbbiakban: SVM) Helytörténeti Gyűjtemény XXII/1.doboz 2871.sz. 10 Kisfaludy Sándor: Hunyadi János. Buda, 1816. SVM H-128-92.SZ. Kisfaludy Sándor: Eredeti magyar játékszín I. kötet, 1825. SVM H-129/92.SZ. Honwald: Drei Trauerspiele/ Das Bild. Stuttgart, 1821. SVM R 92/36.SZ. ' ' Hangjegy kézirat, benne két rajzolt kézimunkaminta. Kisf.Eml. 1185. SVM 72.68.2073.sz. Kottalap, az előbbi kéziratban. Kisf.Eml. 1188b SVM 72.68.2073.sz. Szegedy Róza hangjegykönyve. Kisf.Eml. 1188. SVM K.e. 92^.sz. •2 Vergilius: Bucolica, Georgica et Aeneis. 5059/1929 SVM R 92/99.SZ. Júlia levelei Ovidiushoz, 1790. 5060/1929 SVM R 92/35.SZ. 13 Floridor: A sümegi múzeum. Egyetértés, 1900. okt. 4. 1-2. Jegyzetek: