Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi Szentháromság kép. Társadalom- és művelődéstörténeti adatok egy szobor története kapcsán;

200 Megyeri Anna Az ő munkája lehet Zalaegerszegen az ólai úti temető két szép, szintén az 1800-as évek elején készült síremléke is, mely a varga céh által fenntartott kápolna temetőjében vigyázza két németajkú iparos nyugodalmát. Az egyikük (Eszes munkájában nem méltatta figyelemre) 1800-ban készült, Johannes Keller iparos sírköve. (13. kép) A sírkő alacsony posztamensen áll, erősen ívelt, alja egyenesen szűkül, majd volutás, ívelt kiképzéssel kapcsolódik hozzá a kereszt Krisztus alakjával. Alatta gombokkal felerősített drapéria függ ívelten a vésett szöveg fölé és a kő oldalán. A másik díszesebb, évszám nélkül álló sírjelet Anna Blanrin állíttatta férjének, ma kopott mázolásával szomorú látványt nyújt. (14. kép) Lant alakú homlokoldalán látható relief alapján - a Fájdalmas Anya szívében tőrrel - Eszes az 1820-as évek elejére datálta. Az alak fölött egy kisebb méretű korpusz, a kereszt felső és alsó szárainak végeire pedig három szárnyas angyalfejet faragott a mester vagy segédje, a kő aljára pedig koponyát és lábszárcsontokat illesztett.

61 Rokonaikat szintén megtalálhatjuk a keszthelyi, az előző rokonát pedig a sümegi temetőben is. Gothard János sírköve a Kálvária temetőben Simofy Borbála, a jómódú özvegy férjének, Gothard Jánosnak saját végrendeletében

62 is megfogalmazott óhajára különlegesen szép sírkövet (15. kép) állíttatott a Kálvária temetőben. A síremléket a Szentháromság szobor készítőjéről, Zitterbarth mestertől rendelte.

63 A vörös mészkőből faragott sírkő háromszorosan tagolt, felső részén ívelt oldalú, kétoldalt nagy meanderrel hangsúlyozott talapzata előtt koponya látható két keresztbetett lábszárcsonttal. A posztamens feletti lant alak első oldalán Maria Immaculata domborművű alakja (16. kép) köré rendezett feliratok olvashatók: ÖRÖK EMLÉKEZET / GOTHARD JÁNOS / EZER = / = NYOLTZ SZÁZ / HÚSZON EGYBEN / TÖLTÖTT HATSZOR = / = TIZET ÉLTE IDEJÉBEN / FEBRUARIUSNAK = / = HÚSZ 5 ÖTÖIKÉBEN / MEGHALTT NYUGODJÉK = /= Ö ÖRÖK DICSŐSÉGBEN / SIMONFY BORBÁLA = / = JÁSZ ÖZVEGYSÉGBEN TETTE E SIR FÖLÉ = / = IDVEZÜLJEN ÁMEN. Felette kereszt a megfeszített Krisztussal. A kereszt tetején három bánatos arckifejezésű szárnyas angyalfej zárja a kompozíciót. (17. kép) Simonfy Borbála 1828-ban kelt végrendeletében így fogalmazott: „Hahogy a 'Felséges Úr Istennek ugy tetszik, halálom történik, az én holt tetemim boldogult férjem Gothard János hamvai mellé az Egerszeghegyi Kálvária kerittésébe, ahol már a helyet is meg vásároltam, tétessenek, és temetessem el tisztességesen." Erre 1840-ben történt halála után bizonyára sor került. Ma a sírkő a Kálvária temetőben áll, emléket állítva a házaspárnak, bár holt tetemeik már porrá váltak az anyafölddel egyesülve. A csacsi hegyi kereszt Gothard János emlékére Szintén a Szentháromság alap kezelője, Gothard János emlékére állítatta Simonfy Borbála a csacsi hegyen található lant alakú keresztet is (18. kép), mely egyben az arra járók lelki töltekezését is szolgálta.

64 Borbála asszony Gothard János második felesége volt. Férje végrendeletéből ismerhető, hogy közös gyermekeiket 1814-ben elvette az úr,

65 így a buzgó vallásgyakorlat, majd férje emlékének ápolása nyújthatott vigasztalást számára. Már 1827-ben készült, 1828-ban módosított végrendeletében

66 megfogalmazta, hogy a „csátsi hegyen szőlőmnél éppen a Hárs fa helyére egy hasonló Kő Kereszt mint az Egerszegi Kálváriában fekvő férjemnek a sirja fölött vagyon, az én javaimbul csináltasson emlékezet okáért." A mészkő kereszt vésett feliratát a Mária relief két oldalára helyezték el. „TEKÉNTS / BŰNÖS / EZEN KE = / RESZTRE / AKKOR JUT / TE NÉKED / ESZ = / EDBE / KRISZTUS JÉZUS / KÉNSZEN = / VÉDÉSE / MELLYET / ÖRÖK / EMLÉKÜL / TÉTETTE / A GOTHÁRT JÁNOSNAK / ÖZVEGYE / NEMES SIMONFY BORBÁLA / A MEGTÉRÖKNEK SZÁMÁRA / MÁRTZIUS 19 NAPJÁN /1831dik ÉSZTEN:"

67 A keresztről és annak készítéséről a Simonfy Borbála akaratáról rendelkező „Csacsi kereszt alap" címet viselő levélből is tudhatunk, sajnos a kőfaragó nevét itt sem említik. A „Szent Keresztet" éppen „Szent Eörzsébet napján" állítatta főtisztelendő Csillagh Adrián helybeli plébános adminisztrátor jóváhagyásával. Főtisztelendő Szentiványi Eöspörös úr fel szentelte számos népek megjelenésekkel." Akkor ugyan nem tellett tőle több, de „most" a Szent Kereszt mellé újabb szobrok állítását rendelte: „jobbrul Szent Joachim В. Szűz Máriának Atyja és balrul Sz. József Szűz Mária jegyessének képjeiket is helyheztettem már magamnak előre eltökéllet jó széndékbul, az Érdemes Csátsi Helység lakosainak vigasztalásárokra, különben pedig a Krisztus Jézusnak Keserves Kínszenvedése emlékezetére, a Boldogságos Szűz Máriának Szive fájdalmára, a Purgatóriumban szenvedő lelkekért és megtérő bűnösökért Esztendőnként mondandó Szent Mise Szolgáltatás érdemében azon Szent Keresztnek és a mellé helyheztetett, s rövid idő múlva hasonló márványszín formába kiföstendő Két Emlék Köveknek gond-