Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi Szentháromság kép. Társadalom- és művelődéstörténeti adatok egy szobor története kapcsán;

194 Megyeri Anna korlátok közé szorítani a céhek esetleges visszaéléseit is. Néha több iparág egyesült ún. vegyes céhekben. Szintén 1775-ben kapta privilégiumát „Zalaegerszegi Órás, Kováts, Lakatos, Bognár, Asztalos, Szíjártó, Nyeregjártó, Esztergályos, Kötéljártó, Öveges és Pintér mesterek" céhe.

9 A céhszabályzatok pontosan és szigorúan meghatározták azokat a normákat, melyekhez a céhtagok mindegyike köteles volt tartani magát. A céhek vezetői az általában egy évre megválasztott céhmesterek voltak. Pozíciójuk súlyát az a 19. századi, a novai céhnek másolt céhmesteri eskü

10 is jelzi, mely egy a 18. század második feléből származó egerszegi szöveg átvétele: „...esküszöm az egy élő Istenre, tellyes szentháromságra; Boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden Szentjeire: hogy ezen [...] érdemes czéh által, Czéhmesternek megválasztatván és hittel megerősítetvén, a nemes vármegye által kiadott minden czéh árticulusokat és redszabásokat [...] mindenkor tehetségembül mind magam megtartom és tellyesitem, mind mások által megtartani és tellyesítetni fogom, - az alattam lévő mester embereket, legényeket és inasokat jó rendben tartom, a köteleségekbül magukat hátra vonókat minden személy válogatás nélkül érdemek szerint a fentbeli rendtartások után büntettetem, - a kezemre bízott pénzekrül és egyéb czéht illető eszközökrül és tárgyakrul felelni fogok, azokra jó gondot viselek, semmit azokbul mellékes utakon el nem harátsolok, hanem a közjóra fordítandom, egy szóval a czéhet, jó példával, tanátsal és tettekkel vezérlem és kormányozom. Isten engem ugy segéljen [...]" Az alapítvány Horváth György csizmadia céhmester, a város bírája 1808-ban írott végrendeletében

11 fogalmazta meg azt az óhaját, hogy (2. kép) a városban egy újonnan épített, díszesen faragott Szentháromság kép készüljön. E végrendeletet annyira fontosnak tartották, hogy 1808. április 15-én feljegyezték a város jegyzőkönyvében is: „Biró Úrnak végröndeletése az Város Archívumában tétetődött bé pötsét alatt."

12 Felajánlásának köszönhetően jött létre egy alapítvány, melyet az akkori szóhasználattal „Szentháromság kép alap"nak neveztek.

13 Az ehhez hasonló alapítványok, létrehozói az alapító tőke adományozásával lehetővé tették jótékonysági intézmények, egy épület, történetünkben pedig egy szobor létrehozását, majd ők és a kurátorok a tőke folyamatos szaporításával szorgalmazták, hogy az életre hozott intézmény működjék: a későbbi felajánlásoknak köszönhetően a szakrális létesítmények, szobor, kápolna stb. karbantartásról is gondoskodni tudtak. A polgári kor előtt más fontos szerepe is volt ezen alapoknak: alkalmanként kölcsönt is adhattak a „mássá"-ból a város megszorult polgárainak, erre Zalaegerszegen főként a gyakori tűzvészek miatt került sor. Vámos János 1810-ben kelt végrendeletében olvashatjuk, hogy lakóháza a múlt szerencsétlen tűzi veszedelemben elégett, 1812-ben megújított végrendeletében

14 pedig adósságai közt íratta fel, hogy az „Ispital massájához Cartabianca szerint tartozom 50 forinttal." E kölcsönre feltehetően háza újjáépítéséhez volt szüksége. A végrendeletek készíttetői sok esetben a városi magisztrátusra bízták kegyes adományaik szétosztását. Németh István

15 1810 „karátson havának 11-dik napján." „A Henyei hegyi kápolnájára Szent István tiszteletére" felesége halála után 90 forintot, „Szent Anna Asszony Kápolnájára, a Z. Egerszegi kápolnára is az szőlő hegyen", a Z. Egerszeghi kápolnára is az Kálváriára" 50-50 forintot, az „Egerszeghi Ispitálra"

16 és a „mostan újonnan föl állétandó Sz. Háromságh Képére" jelentős összeget, 100-100 forintot, az „Egerszeghi Házi Szegényeknek" 200 forintot rendelt. A Kálvária kápolnát a szűrszabók céhe, míg a Szent Anna kápolnát a vargák céhe építette a 19. század derekán. Lestár Örzse

17 1810-ben a „jövendőbéli Sz:Háromságh köbül föl állétandó képére" 6 forint kifizetését kérte. Bolla Julinka, Molnár József özvegye 1811-ben többek között Anna asszony kápolnájára és a Szt. Háromság Képire 10-10 forintot, a Henye hegyi Szt. István kápolnára 30, az Ispitára 20, valamint a Kálváriára 20 forintot hagyott. '

8 Ficzkó Istvánné Herbszt Terézia

19 1811-ben szegény bűnös lelkéről „is megemlékezvén" így határozott: „az sümeghi P: Francziskánusoknál, az ottan levő Tsudálatos Szűz Mária képe előtt, megholt Édes Atyámért, Édes Anyámért, első uramért és magamért Sz: misékre hagyok 40 forintokat." Valamint „Kis Czellbe az Tsudálatos Képhez Sz. Misékre 20 [...] Mária Czellbe is" 20 forintot, „az Zala Egerszegen újonnan föl építtendő Sz. Háromságh képére" 30 forintot, a „Bisztriczei tsudálatos kép tiszteletére Sz. misékre" , valamint a „Zala Egerszeghi Parochiális Sz. Templomba is Szt. misére" 20 forintot rendelt. 1811. november 15-én „N. Tóth Katalin a Zala Egerszeg mellett Gógán nevezetű malomban meg halálozott Molnár György Eözvegye"

20 hosszasan, 14 pontba szedve diktálta kívánságait, mily módon osszák szét vagyonának kegyes és jótékony célra szánt részét. A „Zala Egerszegi Sz. Háromság ujjonan föl állétott képére 100 forintot, a Molnárok kápolnája előtt leendő kő keresztre 200 forintot hagyott hátra.

21 Háry Ruzsinka Szekeres Ádámné 1812-ben „az újonnan felöl állétott Sz. Háromság képére" „óh bancoban" 50 forintot rendelt.

22