Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Gyanó Szilvia: A balatongyöröki plébánia története – a plébániai irattár tükrében

A balatongyöröki plébánia története - a plébániai irattár tükrében 187 küldi a szükséges összeget is - bár mindig megígéri, hogy ezt utoljára teszi, és hogy többet már tényleg nem fog segíteni. Többször visszautasítja, hogy neki személy szerint bármilyen kötelessége is lenne a plébánia terheivel kapcsolatban, mégis, a végén küldi a kért pénzt - az esetek többségében felfelé kerekítve. Az ígért 10 millió korona egyébként 1932-ben 800 pengő lenne havonta, ez pedig minden gondot megoldana - emlékezteti a plébános Rótt püspököt. Segélyként kér havi 100 pengőt, akkor ő is hozzátenne havonta 50-et, így 1943-ig ki lenne fizetve a tartozás. 1932 végén a megyéspüspök kijelenti, hogy nincs semmilyen kötelezettsége a plébánia felé. Az ő jóvoltából kapott már Balatongyörök 5.000 pengőt a Balaton parti templomok építésére szánt keretből, valamint 5.000 pengőt adott már a saját vagyonából is. Azért „utoljára" utal még 827 p 75 f-t. „Ennyipénzzel három plébániát is fel lehetett volna építeni. A hibás én vagyok, mert költségvetést nem kértem és Önt szabadon engedtem garázdálkodni" - írja a püspök 1933 elején. Majd 1933. áprilisában is küld 271 p 75 f-t.

33 1933 szeptemberében a bank újabb fizetési felszólítást küld Jünglingnek.

34 1933 végén annyi pozitív változás történt, hogy a 7,5 %-os kamatot 6,5 %- ra csökkentették, és lehetővé tették a törlesztés átütemezését. (Ez minisztériumi rendeletre történt, nem a bank szíve esett meg az egyházközségen.) Mivel azonban több mint egy éve a tőkét nem, csak a kamatot tudták fizetni, az 1934 eleji kimutatás szerint még mindig tartozik az egyházközség 13.172 pengővel a teljes hitelösszegből. Hiába fizettek ki már több mint 11.000 pengőt a banknak, az csak a kamatot fedezte, a tőkerészt nem. A bank szeptemberben újra kér 1.488 p 75 f-t. A törlesztést kitolták ugyan 30 évre, de a kamat nagyobb lett. így negyedévenként 366 pengő fizetendő. Rótt püspök megígéri ugyan, hogy segít, de az egész összeget ő sem tudja pótolni: „Azok a nehézségek, melyek Ont nyomják, engem fokozottan sújtanak. " Nincs már szemináriumi alap, székesegyházi alap, egyházmegyei alap - ezeket mind a püspöknek kell pótolnia.

35 A püspök 1935 januárjában sem tud segíteni, mert neki is hiányoznak a forrásai. De megígéri, ha teheti, segít. Rosszalja, hogy a 17.500 pengőből a végén 40.000 lesz. Felszólítja Jünglinget, hogy ő is szerezzen pénzt esetleg gyűjtéssel, vagy „valami nyári ünnepség rendezésével, amikor a nyaralók ott vannak Győrökön, akár valami más manipulációval."

36 Itt először merül fel a lehetőség, hogy a nyaralóvendégek anyagi forrásait is fel lehetne használni. Rótt püspök nyári műsoros ünnepély, vagy koncert szervezését javasolja, a fonyódi példához hasonlóan. Februárban már türelmetlenebb levelet ír a plébánosnak: „Kétségtelen, hogy ez a plébánia lakás egyházmegyémnek legdrágább építkezése. " Küld ugyan 1200 pengőt, de kijelenti, hogy „a továbbiakban az egyházközség gondoskodjon a vállalt kötelezettség rendezéséről. "

37 Márciusban a bank 1.811 p 75 f lejárt törlesztő részletet követel az egyházközségtől. 1935 novemberében Rótt püspök kézzel írt levelet küld a plébánosnak „Kedves Fiam" megszólítással. Ebben a nem hivatalos, nem iktatott, baráti levélben írja, hogy ő is sokallja a törlesztő részleteket, és „ez valóban a kapitalizmus ijesztő túltengése". Pénzt is küld, amit haladéktalanul el kell küldeni a Pénzintézeti Központnak. Ezt követően, úgy tűnik 1939-ig nem volt nagyobb probléma a hitel törlesztésével - legalábbis nincs nyoma az irattárban. Balatongyörök gazdasági helyzete a két világháború között A pap banknak írt halasztási kéreleméből nagyon jól kirajzolódik Balatongyörök gazdasági helyzete a 20-as évek végén, 30-as évek elején: a falu főként szőlő- és bortermeléssel foglalkozik, de a bort 1932ben még termelési áron alul sem lehetett eladni. A gabona még jó termés idején sem elég a házi és gazdasági szükségletre, ráadásul az elmúlt évben nagy volt a szárazság. Olyan rossz volt a termés, hogy az egész lakosságnak vennie kellett a gabonát. És jelenleg is nagy szárazság van. „így nagy siralmas jövő elébe néz a lakosság. "

38 Jüngling leveleiből a püspöknek 1932 második feléből megtudhatjuk, hogy milyen módon tervezték törleszteni a kölcsönt. Eredetileg a befolyt javadalmakból fizették volna, de a mezőgazdasági termékek árcsökkenése katasztrofális helyzetet teremtett Balatongyörökön is. A tervezéskor, 1926-ban az egyházközség bevétele 2.340 pengő volt, ez az összeg 1932-re 748 pengőre csökkent, ugyanakkora termésmennyiségnél. A hiányt nem tudja máshonnan elvenni a plébános, hiszen bort eladni nem lehet, a népnek „még kenyérre sem futja". A marhákat 3-4 vásárra is el kell hajtani, „míg potom áron egy vevő akad rá". A plébános örökségéből 14-re emelte a marhaállomány számát, de az akkor 780 pengőért vett bonyhádi fajmarhákat 115-ért kellett odaadnia, nehogy az adó miatt végrehajtás legyen. A 880 pengőért vásárolt tehén pedig még 100-ért sem kelt el. Jüngling kimutatásából látjuk, hogy 1933-ban az egyházközségnek van még 4.323 pengő adóhátraléka előző évekről, és az 1933-as sincs még befizetve. Az egyházközség adóssága a Pénzintézeti Központ felé 13.567 pengő egyházi és 200 pengő iskolai tartozás. Magánosoknál 325 pengő, nyugdíjintézetnek 2485 pengő, tanítóknak illetmény 387 pengő, adó 1.374 pengő. Összesen 18.333 pengő és 1300 pengő kamat.

39