Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Gyanó Szilvia: A balatongyöröki plébánia története – a plébániai irattár tükrében

184 Gyanó Szilvia „A hagyomány fogalma elkendőzi a múlt keletkezését kiváltó törést, helyette a folytonosság, a továbbhaladás és a folytatás szempontjait állítja előtérbe."

5 Mintha Assmann kulturális emlékezettel kapcsolatos tézisét akarták volna bizonyítani, mikor a felújítás irányítói úgy döntöttek, hogy a szerkezetileg túlságosan megrongálódott régi paplakot lebontják, és a régi tervek alapján a lebontott falak helyére új anyagokból visszaépítik. 2007 őszén már áll régi helyén a régi-új épület a Kossuth utcában. A bejárat a kertből átkerült az utcafrontra, a tetőtér beépíthetővé vált, a válaszfalak is átrendeződtek, mégis, az épület még mindig a régi plébánialaknak számít. A rekonstruált épület a továbbiakban ugyanúgy szolgálhat a kollektív emlékezet térbeli kereteként, mintha a felújított régi paplakot venné birtokba a közösség.

6 Az újjászülető plébániaépület szerepének tisztázására a kulturális emlékezet és a helyi identitás alakulásában még nem vállalkozhatom. Feltárhatom viszont a plébánia létesítésének körülményeit és az azzal járó nehézségeket. A plébánia 80 éves története jól nyomon követhető a megőrzött iratok segítségével. Dolgozatomban a kis falusi plébánia, mint jogi-lelkipásztori intézmény létesítését, a plébánia épületének (építésének) történetét, majd a gazdasági világválság és a talán elhamarkodott tervezés következtében kialakult gazdasági problémákat szeretném bemutatni, melyeknek sok-sok áttétellel a mai napig következményei vannak az épület gazdái számára. Ezen kívül közlöm a plébánia irataiból kirajzolódó képet a falu két világháború közötti gazdasági állapotairól. A dokumentumok a balatongyöröki plébánia történetén túl egy korszak egyházi törekvéseit és gazdasági folyamatait is tükrözik, valamint azok hatását a mindennapi életre. A forrásokról Bár a plébánialak évek óta lakatlanul állt, az irattár nagy része itt volt elhelyezve. A plébánia építésével foglalkozó papírokat is itt őrizték. Viszonylag jól rendszerezve maradtak ránk, mert újra és újra elő kellett venni őket az építkezés finanszírozásával kapcsolatos problémák miatt. Az újjáépítési munkálatok előkészítésekor lehetőségem volt a plébánia irattárát alaposan átnézni, azokat az iratokat, leveleket, számlákat és egyéb papírokat, melyek a plébánialak építésének viszontagságairól tudósítanak. Elsődleges forrásom a györöki plébános és a veszprémi megyéspüspökök közti levelezés az 1920as évektől az 1940-es évekig. A püspöki hivatalból érkező levelek nagy része iktatott, gépelt irat. A plébániából a püspöki vagy más hivatal felé írt levelek kézzel íródtak, az elküldött levelek másolatai, esetenként vázlatai. Pontos dátum nincs rajtuk - erre a püspöki levelekből lehet nagy pontossággal visszakövetkeztetni. Fontos források továbbá a plébános és a bank, valamint a plébános és az építési vállalkozók között váltott levelek. Az épületek tervrajzait, pontos költségvetéseket és kimutatásokat is találunk az iratok között. Előfordulnak továbbá számlák, különféle banki és postai értesítések. A balatongyöröki plébánia létesítésének társadalom- és egyháztörténeti keretei Balatongyörökön a hitélet természetesen nem a plébánia alapításával kezdődött, a település korábban, 1926-ig a keszthelyi plébániához tartozott. Nem véletlen azonban, hogy éppen az 1920-as években teremtődött meg a lehetősége önálló plébánia létrehozásának. A trianoni döntés utáni években vagyunk, mikor az adriai és Kárpátokbeli fürdő- és kirándulóhelyek elvesztése után a figyelem a Balaton, mint nemzeti kultuszhely felé fordul.

7 A tömegturizmus megjelenése az egyház számára is kihívást jelentett. Dr. Rótt Nándor veszprémi megyéspüspök (18691939) a Balaton-part pasztorációját jelentős feladatnak tekintette, mely egyúttal a katolikus egyház presztízsnövekedésével is járhat.

8 A „Balaton püspökének" is nevezett Rótt Nándor a györökivel együtt 13 plébániát alapított.

9 О bízta meg a balatongyöröki plébánia megszervezésével 1924-ben Jüngling Zoltánt, az akkori zalaszegvári plébánost. A püspök biztosította az anyagi források nagy részét is egyházi és állami alapokból, valamint saját vagyonából. Jüngling 1924/25-ben még Zalaszegvárról intézte az építkezés ügyeit, hivatalosan 1926. január 1-től a balatongyöröki plébánia adminisztrátora. 1925 októberében azonban még a keszthelyi apátplébános fizette a melléképületek építési költségeit a balatongyöröki gabona árából.

10 A megbízatás valójában Jüngling szegvári működésének elismerése volt, ahol szintén neki köszönhető a plébánialak felépítése.

11 A plébániai földek kialakítása, a melléképületek felépítése A plébánia létesítéséhez Herceg Festetics Tasziló is hozzájárult. О adta el a falunak a györökiek közbenjárására „nagyon olcsón" (16 millió koronáért) azt a Весе-hegyi földterületet, amit eredetileg legkisebb lányának szánt ajándékba. Ez lett később a papi illetményföld. Festetics Tasziló adta továbbá azt a nagyméretű Kossuth utcai telket is, amelyen később a paplak és melléképületei felépülhettek. Az 1923. július 21-én kelt adásvételi szerződést július 27-én írja alá Rótt püspök a „balatongyöröki római Katholikus Plébánia mint vevő képviseletében". (1. kép)