Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

S. Lackovits Emőke: A mézesbábosok, gyertyamártók szakrális és fogadalmi tárgyai

180 S. Lackovits Emőke Pomukban született és Prágában halt vértanúhalált a gyónási titok megőrzéséért 1393-ban. így lett a vízen járók és a hallgatás szentje, a jó hírnév védelmezője, akinek jelmondata: „Boldog, aki a nyelvével nem vétkezik." (Ünnepe május 16)

34 Kedvelt megfogalmazás volt Szent Anna keze, amelynek egy művészien megalkotott változatát a bécsi orsolyitáknál készítették 1700-ban. Szent Anna személyéhez kötődik a Szent Atyafiság kultusza, ő az anyák, a családok, a dolgos asszonyi kezek patrónája. (Ünnepe július 26.) A Maria-Zellel szoros kapcsolatban lévő Annaberg kegyhelye különösen fontos szerepet játszott a népi kegyességben. Szent Annának itt őrzött kézereklyéjét az anyaság méltóságának jelképeként tisztelték. Az 1217-ből való kegytemplomban lévő kegyszobor a Mettertiát (Jézus, Szűz Mária, Szent Anna) ábrázolja, amit 1440-ben a magyar származású Kassai Jakab faragott. A kegyhelyről Szent Anna kezét ábrázoló színes képeket vittek magukkal a búcsúsok, amelyen Szent Annához és kezéhez szóló imádság volt olvasható.

35 Ezek az ábrázolások minden bizonnyal hatással voltak a viasz szobrokra is. Mindezeken túl még további, egyéb szent ábrázolások is megtalálhatók a mézesbábosok viasz szobrai között, így gyakori Szent Konrád püspök (900-975 november 26), Páduai Szent Antal (1195 Lisszabon-1231 június 13 ArcellaPadova), Szent Gebhard bencés szerzetes, püspök (949-995 augusztus 27), Szent Ágota vértanú (f 250 k. február 5 Catania), Szent Anna a gyermek Szűz Máriával, Avilai (Nagy) Szent Teréz egyháztanító, rendmegújító (1515 Avila-1582 október 15. Álba de Tormes), az alvó Istengyermek egy angyallal. Rendkívül kedvelt volt a Prágai Kisjézus, de megtalálható még közöttük Jézus születése, a feszület, tövében a Szüzanyával és János apostollal, Szent József (t 30 előtt Názáret, március 19), Gábriel arkangyal, Szent Mihály arkangyal, a lelkek megméretője, a mennyei seregek fejedelme (ünnepe szeptember 29), továbbá a kígyón taposó Immaculata, a Szeplőtelenül Fogantatott Szűzanya (ünnepe december 8), az égbe emeltetett Mária megkoronázása, aki az „egek királyné asszonya" (Nagyboldogasszony augusztus 15), az Angyali Üdvözlet pillanata (Gyümölcsoltó Boldogasszony március 25), a feltámadt, diadalmas Krisztus a győzelem zászlójával, valamint a legnépszerűbb kegyhelyek kegyszobrainak másolatai: így a passaui, ill. bécsi Maria Hilf szobra, Maria Zell, Maria Einsiedeln, Lourdes, Rankweil Szűzanyát ábrázoló kegyszobrainak kicsinyített másai. Ezeket a viasz szobrocskákat búra alá helyezték el. Mögéjük gyakran drapériákat tettek és ruhájukat kiszínezték. Ezek a kellékek valójában festett viaszlemezek. Előfordult, hogy a megjelenített személyeknek a szemét üvegből készítették el és ezt helyezték a viaszba.

36 Gyakori volt még a viasz médaillon az Agnus Dei domború képével, valamint azok a viasz érmék, amelyeknek mindkét oldalára egyegy domború képet helyeztek virágok közé foglalva, így került az érem egyik oldalára a Szűzanya, míg a másikra Szent József, vagy az egyik oldalra az Agnus Dei, a másikra a ciszterci rendalapító Clervauxi Szent Bernát, máskor pedig Paduai Szent Antal.

37 A mézesbábosoknak a 20. század közepére a szakrális üzenetet közvetítő termékei eltűntek. A viaszoffereket, amelyek iránt az I. világháborút követően egyre jobban elkopott, majd megszűnt a búcsújárók részéről a kereslet, kivéve Máriapócs kegyhelyet, kiszorította a gyertya. Ez lett a sorsa a viasz szobroknak is, amelyeknek helyét nem az alkotók tehetségéről és ízléséről árulkodó fa szobrok, hanem a tömegárúként elterjedt gipsz szobrok foglalták el. Ezek egyszerű eljárással, meglehetősen elnagyolt formába öntve készültek, majd kiszínezték őket. De a kegytárgy kereskedelemben a kisméretű porcelán szobrocskák ugyancsak megjelentek, sőt, a műanyagból készítettek is, amelyek szintén megvásárolhatók máig a kegyhelyeken. A mézesbábosok tevékenysége pedig döntően a világi témák keretei közé szorult vissza.