Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Tokai Zita Mária: A Balaton-Lasinja kultúra lelőhelyei Eszteregnye és Rigyác határában

A Balaton-Lasinja kultúra lelőhelyei Eszteregnye és Rigyác határában 9 2. objektum: szürkésbarna, enyhén paticsszemcsés, erősen faszenes betöltésű, szélén kb. 3 cm vastagon vörösre átégett kerekded gödör. M= h: 102 cm, sz.: 90 cm, m: 32 cm (5. kép 2). Leletek: kerámia. 3. objektum: sárgásbarna, enyhén paticsszemcsés betöltésű hosszúkás, ovális gödör. M= h: 276 cm, sz.: 134 cm, m: 60 cm (5. kép 4). Leletek: kerámia (10. kép 4,6). 4. objektum: felül vörösesbarna, erősen paticsos, nagyobb paticsdarabokkal, alatta sárgásbarna betöltésű kerekded gödör. M= h: 264 cm, sz.: 224 cm, m: 52 cm (5. kép 3). Leletek: kerámia (8. kép 7; 10. kép 3), csiszolt kőeszköz. 5. objektum: vörösesbarna, homogén betöltésű bab alakú gödör. M= h: 114 cm, sz.: 54 cm, m: 30 cm (5. kép 5). Lelet nélküli. 6. objektum: réteges betöltésű kerekded gödör. A gödör felső háromnegyed része vörösesbarna, enyhén faszén- és paticsszemcsés, alatta egy kb. 10 cm vastag fekete, erősen faszenes réteg van, ez alatt sárgásbarna enyhén faszénszemcsés réteg fut, legalján pedig rozsdabarna iszapolódás nyoma látszik. A fekete, erősen faszenes réteg nyugati részén összefüggő paticsos réteg volt. M= h: 260 cm, sz.: 314 cm, m: 88 cm (5. kép 6). Leletek: kerámia (8. kép 1-6, 8-9; 9. kép 1-8; 10. kép 1-2, 5, 7), patics, kő, pattinték, csiszolt kőeszköz. A leletanyagok A leletek zömét a kerámiatöredékek adják, a kőeszközök száma csekély.

7 Az edények színe barna vagy sötétszürke, ritkán fekete. Soványítóanyagként az agyaghoz finom vagy durva szemű csillámos homokot, kerámiazúzalékot és néha kisebb-nagyobb kavicsokat adtak. Előfordultak vasoxidos anyagú töredékek is. Az edények felülete a legtöbbször erősen kopott, erodált, amely az agyagos talaj maró hatásának tudható be. Ennek ellenére több darabon vékony agyagmázat lehet megfigyelni. A finom kerámia néhány darabja jól iszapolt, fekete színű, helyenként még a fényezett felület is látszik. Tálak A feltárt kerámiatöredékek többsége tálak részeként azonosítható. Több típusát ill. altípusát különítjük el,

8 melyek szinte minden lelőhelyen előfordulnak. A tálak színe barna és szürke, elsősorban finom szemű csillámos homokkal soványított anyagúak, de néhánynál találkoztunk zúzott kerámiás soványítással is. Felületük sokszor erősen kopott. Anyagunkban többségben vannak a díszítetlenek példányok, a díszített darabok száma alacsony. Bikónikus tálak: A tálak felső rövid része egyenes vagy enyhén domború, alsó része kissé homorú vagy kónikus, alja erősen összeszűkülő, egyenes. A kiszerkeszthető töredékek alapján a peremátmérőjük 14,5-19 cm közötti. Díszítésük változó: általában karcolt (8. kép 2-3), ritkábban kannelúrás (8. kép 6). A legtöbb példány azonban díszítetlen (6. kép 2-3; 7. kép 1-2; 8. kép 4). Egy töredéken nagy méretű, lapos korong alakú bütyök van (7. kép 4), amely előfordulása általában a mély, nagyobb méretű bikónikus tálakra jellemző, esetleg fazekak vagy amforák oldalát díszíti, pl. Dobri - Alsó-mező (HORVÁTH H. SIMON 2004, Abb. 7. 13), Kaposvár - Simongátidűlő (SOMOGYI 2000, 13. kép 8), Letenye - Szentkeresztdomb (KALICZ 1995b, Abb. 13, lla-b), Zalavár - Basasziget (M. VIRÁG 2005, 2. kép 8; 3. kép 8), Zalaegerszeg - Andráshida temető (HORVÁTH 2002, Abb. 1. 11). Félgömbös tálak: Ezek szám itt alacsony. Kiemelkedik egy töredék, melynek lekerekített peremén gombos rátét van (8. kép 7). Magyarországi párhuzamai ismertek más zalai lelőhelyekről, pl. Dobri -Alsómező (HORVÁTH - H. SIMON 2004, Abb. 6. 5), Gellénháza - Városrét (HORVÁTH - H. SIMON 2003, Abb. 24. 2; Abb. 27. 13), Zalaegerszeg Andráshida Gébárti-tó II. (P. BARNA- KREITER 2006, 5. kép 2, 4), valamint Somogy megyéből pl. Vörs Kerék-erdő lelőhelyről (SOMOGYI 2000, 15. kép 10). Talpas tálak: Teljesen rekonstruálható talpas tál nem ismert e lelőhelyek egyikéről sem. A talpas edények töredékei közül elsősorban a középső, talp és tál találkozásának megvastagodott részét találjuk meg (6. kép 8-9; 7. kép 7-8; 8. kép 8). A talprész harang alakot mutat (6. kép 8; 7. kép 7). Egyetlen alj része került elő, amely közepesen kihajló (8. kép 9). Az edények felső részeként a bikónikus tálformák valószínűsíthetők. Különböző méretekben készült ez az edénytípus, az egészen kis méretűtől a meglehetősen nagyig. Egyik darab se volt díszítve. Korsók A kultúra jellegzetes edénytípusa, mely az itt bemutatott lelőhelyek egyikén se került ép vagy kiegészíthető példányban napvilágra. A nyújtott, és a kissé zömökebb ívelt, „S"-profilú korsóforma terjedt el, a peremből kiinduló és kissé felemelkedő, ovális átmetszetü szalag- vagy hurkafüllel (6. kép 6-7; 7. kép 5). Általában egyfülűek, ritkán kétfülűek. A töredékek zöme sötétszürke vagy fekete színű, barna törésfelületű, jól iszapolt homokkal soványított anyagból készült, felületük sokszor fényezet. Kissé „S"-profilú korsók: Az ismertetett lelőhelyeken ez a típus van többségben. Zömökebb formájú, „S" alakú, egyenes aljjal és egyenesen levágott peremmel. A töredékek között több díszített példányt is találtunk. Legjellemzőbb díszítés az itteni dara-