Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

B. Hellebrandt Magdolna: Kelta leletek Hejőkeresztúr–Berecske-dombról (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Kelta leletek Hejőkeresztúr-Berecske-dombról (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 205 együttest 2003.5.1-21. leltári számon tartjuk nyilván a Herman Ottó Múzeumban. A leletek elemzése Az övcsüngő emailbetétes, „magyar típusú"öv tar­tozéka. Hasonló került elő például Bölcske-Madocsa­hegyen (SZABÓ 2005, 98; STANCZIK-VADAY 1971, 5. kép 9), Bácsföld és Óbecse között és Szentesen (HUNYADY 1942-1944, XXXIV1-2; STANCZIK-VADAY 1971, 5. kép 6). Kiskunfélegy­háza - Közeiszőlő lelőhelyen találtak egy hasonlót (HUNYADY 1942-1944, 104; HUNYADY 1957, 120; SELLYE 1939, 48. II. t. 14-20; STANCZIK-VADAY 1971, 18). Ez az öv hiányos, de jó állapotú, s az 1809­ben felépített Városi Katolikus Gimnázium több ezer darabos gyűjteményében már szerepelt (BÁNKINÉ MOLNÁR 2002, 47. 5-7. kép). A kiskunfélegyházi múzeumban az 56.116.2. leltári számon tartják nyil­ván, s ajándékként került a gyűjteménybe. Szőlő alá forgatáskor találták, és a bejegyzés szerint az I. sír melléklete. Ugyanebben az I. sírban találtak a leltárkönyv szerint egy kannelurázott nyakú, turbán­tekercses hasú urnát, mely a későbronzkor-kora vaskor hagyatéka, és nem valószínű, hogy a kelta sír tar­tozéka. Analógia még délről, Backo Gradiste (TODOROVIC 1968, L.I.), és Növi Banovci (JOVANOVIC 1983. 2.kép) lelőhelyeken talált öv­csüngő. Líra forma övtagok vannak Backi Monostor, Osijek és Hrtkovci-Gomolava lelőhelyeken talált öveken (JOVANOVIC 1983, 6. 5. 7. kép). Láthatjuk, hogy a hejőkeresztúri övcsüngő végéről három stilizált állatfejben végződő csüngőcske lógott le, olyan, mint a Backo Gradiste övesüngőjérői. Megfigyelhetjük, hogy mindezen példáknál három csüngőcske lóg le az övcsüngőről (STANCZIK-VADAY 1971, 1-2, 4, 5. kép 6, 9.kép 1, 7. kép 1-2). A Kárpát-medencétől nyugatra eső területeken is vannak bronz övek, de ezekről két csüngőcske lóg le, példa Manching, Mni­chovsky Tynec (Louny) és a morvaországi Ptení (Prostéjov) övcsüngője (FILIP 1956, 51. ábra 1, XLIII.7, XCI.5). Jenisuv Újezd kelta temető leletei alapján Waldhauser rekonstruálta a női öv viseletet (WALDHAUSER 1978, 119. 49. ábra), s ezen a rajzon az övről szintén két kis csüngőcske lóg le. Szabó Miklós leírta (SZABÓ 2005, 98), hogy a hármas szám a kelták számára a tökéletességet jelentette, s mágikus erőt tulajdonítottak neki. Vidékünkön eddig kevés övet találtak. Arka-Herzsaréten hamvasztásos sír mellékle­teként tártak fel egyet (SALAMON 1963, 13. 6. ábra 2). Sajólád-Csurgón egy négyszögletes tag került elő (K. VÉGH 1969, 75. IX.t.l. HOM Ltsz.53.873.1). Sajópetri és Kistokaj között bronz öv akasztó tagját találta meg Kovács László miskolci gyűjtő, s 1994-ben átadta a múzeumnak. A tárgy állatfejben végződik, lentebb rombusz alakban kiszélesedik, melyet „X" véset diszít. Hossza 3,5 cm (HOM Ltsz.99.27.16). A sárospataki református kollégium tudományos gyűjteményében Karcsa ismeretlen lelőhelyről őriznek egy bronz övlánctöredéket. Égett, bizonyára ham­vasztásos sír melléklete volt. Egyes tagokban vér­zománcmaradványok láthatók, akasztója lófej formájú (J. DANKÓ-PATAY 2000, 29). A bronz öveket Hunyady szerint a LT C-D idején használták, és temették el az elhunytakkal, ezt a datálást Stanczik­Vaday is megfelelőnek tartotta (STANCZIK-VADAY 1971, 26), mivel megegyezik észak és kelet Európa ismert leleteinek datálásával. A bronz fibula (3. kép 5; 8. kép) duxi típusú. Hasonló van Szomód-Kenderhegy (VADÁSZ 1987, IV.t. 9-10) és Nebringen anyagában (KRAMER 1964, I.t.2, 5.t.l) például. Korai típus. A 3. kép 4. nyitott végű, díszített karperec mélyített mintájának analógiája a Rácalmás-Kulcstelepen és Nagyécsen talált darab (MÁRTON 1933, X.t.1-2; VIII.t.20). Hasonló díszítésű a nyereg alakúan meg­hajlított abaújszántói karperec (HUNYADY 1942­1944, XXVII.t.ll). Darabunk plasztikus díszítésének elrendezésében emlékeztet Praha-Zizkov és Duchov karpereceire (FILIP 1956, LIV.14; LXVI.9). Párhu­zamként idézhetjük még Nővé Dvory (KRUTA 1975, 24.ábra 2 ), valamint Dobra Voda és Radovesice (WALDHAUSER 1987, 2.Í.17; 19.Í.15; 42.t.3) hasonló karpereceit. Dobra Voda datálása LT B2-C1 , míg Radovesice 12. sírjának datálása LT B2a (WALDHAUSER 1987, 88. 117.). A 3. kép 2-3. nyereg alakúan meghajlított bronz karperecek négy helyen plasztikus megvastagodású dí­szítésének analógiáit Penc-Kerekdomb (HELLEB­RANDT 1999, XII.t.2) és Szomód-Kenderhegy (VADÁSZ 1987, VILt. 7-8) anyagában figyelhetjük meg. Szomód-Kenderhegy datálása LT Cl (VADÁSZ 1987, 237). A vas kard válla sarkos. Hasonlót találtak többek között Zalaszentgrót-Aranyod és Zalaszentmihály lelőhelyeken (HORVÁTH 1987, XXXIX.t. 4. 5), közelebb Bodroghalmon (HELLEBRANDT 1999, LXII.t.3.; LXXI.7). Zalaszentgrót datálása LT B2-C1 míg Bodroghalom LT Cl. A 4. kép 2; 7. kép 3. urnához hasonló került elő Muhi-Kocsmadombon (HELLEBRANDT 1999, LXXX.l 1), de a hejőkeresztúri élesebben profilait. Jel­legében emlékeztet Rezi-Rezicseri 35. sírjának darab­jára (HORVÁTH 1987, XXIV17), Jutas-Veszprém (SCHWAPPACH 1974, III.t.4.6), Csobaj (HELLEB­RANDT 1980-1982, 5. kép 5, de stílusát tekintve ilyen az 5. kép 7-8, 12. kép 1.10. urna) és Hetény (Chotín, RATIMORSKA 1974, V.t.17) 34. sírjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom