Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

B. Hellebrandt Magdolna: Kelta leletek Hejőkeresztúr–Berecske-dombról (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

ZALAI MÚZEUM 15 2006 203 В. Hellebrandt Magdolna Kelta leletek Hejőkeresztúr-Berecske-dombról (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) A terület kutatástörténete Hejőkeresztúr belterületétől, azaz a templomtól nyugatra található a Fecskés-domb (2. kép 1). A kiemelkedés fehér foltját a Hejő kanyargó ága és mocsarai fogták körül, mint ahogy azt a II. katonai felmérés térképszelvénye mutatja (1. kép). A felmérés 1856-60 között készült (Hadtörténeti Múzeum Térképtára, hivatkozási szám: XXXIX-45). A környezetéből 6—7 méterrel kiemelkedő dombhátat azóta többször átvágták, a nyugati részbe kocsiutat mélyítettek. A Fecskés-domb 1960 óta ismert lelőhely, akkor Koponyadombnak írták. Ezen a helyen az Állami Vízépítő Vállalat határjelző követ helyezett el, s a gödrök ásásakor emberi csontok kerültek felszínre, melyekről Fischer János földmunkás értesítette a Herman Ottó Múzeumot. A leletmentést Megay Géza végezte el (HOM Adattár 164-68). A területet Megay tíz helyen megszondázta. Középkorú női csontvázat találtak, melléklet nélkül. A szondázásokból és a domb egész területéről őskori cserepeket gyűjtöttek. A Fecskés-dombon vezették keresztül a Hejő szabályozott medrét. A Hejő nyugati partjánál 1999-ben az esőzések sírokat mostak ki, erről a Polgármesteri Hivatal értesítette a múzeumot. A sírok a földút alján mutatkoztak. Pusztai Tamás leletmentése során megállapította (HOM A. 2745-00), hogy három temetkezést bolygattak meg, két sír feltárható volt. Az ép sírok tájolása kis eltéréssel Ny-K. Melléklet nem került elő, de az egyik koponyán zöld elszíneződést figyelt meg a régész. A Berecske-domb leletmentése A Fecskés-domb délkeleti részén, a mélyített földúttal jól elkülöníthetően található a K-Ny-i irányú ovális alakú, 150 m hosszú, 70 m széles Berecskedomb (2. kép 3; 5. kép 2). Ennek a dombnak a tetejére a község emlékoszlop állítását tervezte 2003-ban. A földmunkák során a lehumuszolt területen Hortobágyi György polgármester régészeti objektumok sötét foltjaira és leletekre figyelt fel, melyek előkerüléséről értesítette a múzeumot. A leletmentést Csengeri Piroska végezte munkatársával, Hajdú Istvánnal. A feltárt objektumokból neolit- és középkori kerámia anyag került elő. A polgármester a korábban talált leletekkel egy összehajtogatott kelta vas kardot is átadott a régészeknek. A kutatószelvény déli részén előkerült a csontvázas sír alkarcsontja a bronz karperecekkel. A szelvény ezen szakaszán rábontást kellett végezni (2. kép 4), s itt kapcsolódtam be a feltárásba. Csengeri Piroskának ezúton is szeretném megköszönni az anyag publikálási lehetőségét. Az objektumok stratszámot kaptak. Egy csontvázas és egy hamvasztásos sír került feltárásra. A sírok és a leletek leírása Az S6 csontvázas sír (3. kép 1; 5. kép 1) mélysége 39 cm, tájolása E-D, sírfolt nem látszott. Az elhunytat nyújtott helyzetben temették el, háton fekve. Az alkarok a medence fölé hajlítottak, a bal alsó lábszárak a jobbra rakottak. Az alkaroktól feljebb a váz hiányzik, valamint a bal alsó lábrész és mindkét lábfej. A mérhető váz hossza 90 cm. A kerámia mellékletek a bal láb keleti szélén sorakoztak. A mellékletek a következők: 1/ Kétfülü edényke (3. kép 7; 6. kép 1). Peremrésze az ívelő nyakkal együtt kifelé tart, hasa gömbölyű. Mindkét füle a peremből indul ki, a perem fölé magasodik, és hegyes szögben egyenesen hajlik vissza a has legszélesebb részéhez. A szalagfül lekerekített sarkú téglalap átmetszetü. Egyik füle hiányzik, restaurált, pereme csorba, alja homorú. Kézzel formált, világosbarna színű. 2/ Mély tál vagy csupor (3. kép 8; 6. kép 2). Pereme duzzadtan kihajlik, nyaka hosszú, ívelt, közepén két árokkal kísért borda húzódik. Vállán árok fut körbe, s innen lefelé szélesedik az edény hasa. Omphalosos, körgyűrűs, korongolt, fekete.