Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Havasi Bálint: A bagodi idol

96 Havasi Bálint Lelőhely/Idol Rajz Steatopyg Lapos Bizonytalan Publikálatlan Inkrusztráció „Lábvonal" Bagod-Kelet 3. kép 1 X X X Becsvölgye 3. kép 2 X X X Nagytarcsa 4. kép. 1 X X Wien 21 4. kép. 2 X Buchkogel bei Wildon X n.a. n.a. Raaberg bei Graz X n.a. n.a. Graz-Pfauengarten 4. kép. 3 X ? Bajc-Vlkanovo 1. 4. kép. 4 X X X Bajc-Vlkanovo 2. 4. kép. 6 X X X Bajc-Vlkanovo 3. 4. kép. 7 X X X Bajc-Vlkanovo 4. 4. kép. 6 X Cataj 4. kép. 8 X X Kfepice 1. 4. kép. 9 X Kfepice 2. 4. kép. 10 X X Kfepice 3. 4. kép. 11 X X Kfepice 4. 4. kép. 12 X Kfepice 5. (?) 4. kép. 11a X n.a Kfepice 6. (?) 4. kép. 12a X n.a X Bukovnica 4. kép. 13 X Vindija 4. kép. 14 X Összesen 9 4 3 2 7 8 1. táblázat: Tűzdelt barázdás díszítésű idolok jellemzőinek összefoglalása A Furchenstich kerámia kultúrájához tartozó idolok értékelése A bemutatott idolok a tűzdelt barázdás kerámia kultúrájának teljes területét lefedik, Morvaországtól a Kárpát-medence délnyugati részéig. A tárgyalt 18 idol közül 9 a steatopyg idolok közé sorolható, 4 a lapos idolok közé, 3 példány esetében az idol sérülése miatt a kérdés nem eldönthető, 2 közöleti en.

7 A díszítési technikát vizsgálva szembeötlő, hogy a zsírfarú idolok esetében nagyobb arányban, míg - a rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján - a lapos idoloknál soha nem jelenik meg az inkrusztráció, mint díszítési forma. (Lásd: 1. táblázat). Az zsírfarú idolok mindegyikének felülete sürün díszített, amely az egykori ruházatot vagy az emberi testre festett vagy tetovált motívumokat utánozhatja (BONDÁR 1985, 206; HORVÁTH-SIMON 2003, 130.). Az eddigi legépebben megmaradt a GrazPfauengarten-i idol díszítése és kiképzése alapján Ruttkay Erzsébet egy „szent asszonyhoz, papnőhöz" kapcsolódó „eszmei-szellemi funkciót" feltételez (RUTTKAY 2004, 50.). Érdekes adalék, hogy Patay Pál a hunyadi-halmi korszak idoljaival kapcsolatban szintén egy „matrónakultusz" feltűnésére utal (PATAY 1989, 42^13.). A lapos idolok felülete a zsírfarúakhoz képest kevésbé díszített. Irene Savel szerint a bukovnicai idol díszítése a vallási szimbolikát tükrözi vissza és bizonyos motívumaiban (V, W vagy hármas V) a madáristennőre (Vogelgöttin) utal (SAVEL 1995, 18-19.). A mell hangsúlyozása a vizsgált idolok közül 3 példánynál figyelhető meg (4. kép 3, 6, 8). Nemi szervre utaló nyom a bagodi és becsvölgyi példányok esetében sejthető (3. kép 1-2). A zsírfarú idoloknál több esetben megfigyelhető díszítőmotívum a láb külső oldalán függőleges vagy rézsútos irányban futó 1-3 egyenes, vagy cikk-cakk mintában bekarcolt vonalból álló vonalköteg (3. kép 1-2; 4. kép 1, 4, 6, 7, 8 [?] 12a). A tárgyalt idolok mindegyike csonk, a legépebben megmaradt Graz-Pfauengarten-i idolnak is hiányzik a bal lába, a többi példánynál sincs meg a felső testrész és a másik láb. Joggal feltételezhető az idolok szándékos, tudatos eltörése, tönkretétele. Ezt támasztja alá Bánffy E. 426 mintán elvégzett vizsgálata, amely során kimutatta, hogy a zárt régészeti kontextusból származó idolok nagy része (300 darab) töredékesen kerül elő (BÁNFFY 1991, 203.). A középső rézkori tűzdelt barázdás kerámia kultúrájához tartozó idolok értékelését megnehezíti, hogy egyre gyarapodó számuk ellenére a Kárpát-medence korai és középső rézkorából jóval kevesebb idol ismert, mint a neolitikum időszakából (KALICZ 1979-80, 55.). A tiszapolgári és bodrogkeresztúri kultúrákból nem kerültek elő agyagból készült emberalakú idolplasztikák (PATAY 1989, 34.). A Dunántúl területéről Zala megyéből a késő lengyeli időszakból ismerünk emberábrázolást (BONDÁR 1995, 58-59.). A Balaton-Lasinja kultúra időszakából pedig Becsvölgye-Barabászeg-