Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Havasi Bálint: A bagodi idol

94 Havasi Bálint körökkel díszített, jól látható mészbetét kitöltés nyomokkal. A tompor alatt, a már az oldalsó nézetnél említett bekarcolt háromszög motívumok helyezkednek el, egészen az idol alsó feléig. „Belső oldal" nézete: Díszítetlen, itt illeszkedett a töredék a másik lábhoz. A bagodi idol töredékén a következő díszítőmotívumokat figyelhetjük meg: 1. A díszítés alapmotívuma a 4-5 párhuzamosan bekarcolt vonalból álló vonalköteg. 2. Egymáshoz kapcsolódó ellentétes sávozású háromszögek, melyek az alapmotívumból építkeznek. 3. Koncentrikus körök. 4. „Sugár" motívum. A díszítések mindegyikénél megfigyelhető, hogy a bekarcolt vonalakat mészbetéttel töltötték ki. Az objektumból előkerült kerámiaanyag ismertetése 1. Vékonyfalú, szürkésbarna színű, csillámos homokkal soványitott, kihúzott peremű tál töredéke (5. kép 2). 2. Vörösesbarna, kaviccsal és homokkal soványitott bögre oldaltöredéke vertikális fülindítással (6. kép 3). 3. Barnás színű, jól iszapolt, csillámos homokkal soványít, vékonyfalú kettőskónikus tálka oldaltöredéke (6. kép 2). 4. Barnás színű, jól iszapolt, csillámos homokkal soványitott, vékonyfalú kettőskónikus tál kihajló perem-töredéke (5. kép 5). 5. Szürkésbarna színű, csillámos homokkal soványitott szalagfül töredéke (6. kép 4). 6. Vörösesbarna, apró kaviccsal és homokkal soványitott tál töredéke, hasán bütyökkel díszítve (6. kép 1). 7. Szürkésbarna, csillámmal soványitott, kihajló peremű tál töredéke, díszítetlen (5. kép 7). 8. Szürkésbarna, kihajló peremű, csillámmal soványitott korsó töredéke, díszítetlen (5. kép 6). 9. Szürkésbarna, csillámmal soványitott, kihúzott peremű tálka töredéke, hasvonalán apró bütyökkel díszítve (5. kép 1). 10. Szürkésbarna, vékonyfalú, csillámmal soványitott, kihúzott peremű tálka töredéke, hasvonalán apró bütyökkel díszítve (5. kép 3). 11. Szürkésbarna színű, csillámmal soványitott, kihúzott peremű, hasvonalán bütyökkel díszített, S-profílú, hordóalakú edény töredéke (5. kép 4). 12. Vörösesbarna, kopott, vastag falú, egyenes aljú csupor, oldalán nehezen látható függőlegesen bekarcolt vonalak nyomával (6. kép 7). 13. Vörösesbarna, foltosán égett, apró kaviccsal és csillámmal soványitott, egyenes aljú fazék töredéke, díszítetlen (6. kép 5). 14. Szürkésbarna, csillámmal soványitott, vékonyfalú, egyenes aljú tálka töredéke, díszítetlen (6. kép 6). Díszítésmódok a kerámia töredékeken A kerámia töredékeken egy kivétellel bemélyített díszítés nem fordul elő. A 12-es számú töredéken nehezen kivehető, egymással párhuzamosan, függőlegesen futó, finoman bekarcolt vonalak nyomai figyelhetők meg (6. kép 7). A plasztikus díszítések alkalmazása a fenti töredékek közül 3 esetben figyelhető meg: A tálak hasvonalán jelenik meg a bütyökdísz (5. kép 1, 3; 6. kép 1). A kerámiaanyag értékelése és kronológiai helyzete A bemutatott leletanyagban megjelennek a kihúzott peremű tálak töredékei (5. kép 2, 5, 7, 1, 3). (HORVÁTH-SIMON 2003, Abb. 29. 12; Abb. 30, 11). Ezeken a táltípusokon feltűnik a hason elhelyezett bütyökdísz (5. kép 1, 3) (HORVÁTH-SIMON 2003, Abb. 29, 6). A kihúzott peremű tálak típusa egyike a legkarakterisztikusabb formáknak a Dél-Nyugat Dunántúlon a Furchenstich kerámia kultúrájának időszakában (HORVÁTH-SIMON 2003. 129.). A leletanyagban feltűnik a hasán élesen megtörő tálak az ún."Knickwandschale", típusa (6. kép 2). Párhuzama több helyről ismert, többek közt Pécsbagota-Cseralja (KALICZ 2001, Abb. 5), Keszthely-Fenékpuszta (KALICZ 2001, Abb. 2: 1-5, 8-11) lelőhelyekről. Kalicz Nándor a „Knickwandschale" típusú tálakat a Protoboleráz-fázis egyik leggyakoribb táltípusának tartja, de jelenlétével területenként már a „Furchenstichkeramik" kultúrán belül számol (Budapest II, Pesthidegkút) (KALICZ 2001; 399^100., KALICZ 1991, Abb. 14: 4, 17; Abb. 15: 13, 17). A 3. objektum leletei között feltűnik egy szalagfül töredéke (6. kép 4) és egy bögre (6. kép 3) oldaltöredéke szalagfülindítás nyomával. A vertikális szalagfülek Zala megye területén a Furchenstich kerámia kultúrájának időszakában több lelőhely anyagában is megjelennek (HORVÁTH-SIMON 2003. Pusztaszentlászló-Deák-sűrű Abb. 28, 2; Zalaegerszeg-Andráshida-Gébárti tó Abb. 29. tábla 4, 5.), de jellemző a Protoboleráz fázisra is (KALICZ 2001. Keszthely-Fenékpuszta Abb. 3 9, 13.). A korsókat Kalicz Nándor mint a Furchenstich kultúra vezető típusát írta le (KALICZ 1969-70, 83.). A gödörből az edénytípust egy töredék képviseli (5. kép 6).