Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

P. Barna Judit–Kreiter Eszter: Középső rézkori települések Zalaegerszeg–Andráshida, Gébárti-tó (II.) lelőhelyen

56 P. Barna Judit - Kreiter Eszter IH/3. A Balaton-Lasinja kultúra házai III/3.1. Lakóépületek A lakóépületeken belül megkülönböztethető l/a. típusba az l/a, 1/b és 4. sz. házakat soroljuk: ezek téglalap alaprajzúak, a déli oldalon négyszögletes előépítménnyel. l/a ház: Téglalap alaprajzú, alapárkos, oszlopvázas lakóház, a déli oldalon négyszögletes előépítménnyel. Egysejtű épület, 3 oszlopból álló belső oszlopsorral, mely a tetőt tartotta. A ház bejárata a nyugati oldalon lehetett. A házból ajtó nyílt az előépítménybe, melynek nyugati oldalán is lehetett egy szabadba nyíló ajtaja. Hossztengelye Ny-K-i irányú. Méretek: H = 14,53 m; Sz = 11,42 m; az előépítmény H = 4,75 m; Sz = 6,81 m (17. kép 1-2). 8 1/b ház: Az l/a ház megújításával és megnagyob­bításával jött létre. Téglalap alaprajzú, alapárkos, oszlopvázas lakóház, a déli oldalon négyszögletes előépítménnyel. Kéthelységes épület, 3 oszlopból álló belső oszlopsorral, mely a tetőt tartotta. A két helység közt cölöpszerkezetű osztófal húzódott, melynek - a főfalakkal ellentétben - nem volt alapárka. A ház bejárata a nyugati oldalon lehetett, az ajtónyílást észak felől szélfogó védte. A házból ajtó nyílt az előépít­ménybe, melynek nyugati oldalán a szabadba nyíló ajtaja is lehetett. Hossztengelye Ny-K-i irányú. Méretek: H = 18,83 m; Sz = 11,05 m; az előépítmény H = kb. 6,10 m; Sz = nem mérhető (15. kép 1). 4. ház: Téglalap alaprajzú, alapárkos, oszlopvázas lakóház, a déli oldalon négyszögletes előépítménnyel. Egysejtű épület, 3 oszlopból álló belső oszlopsorral, mely a tetőt tartotta. A ház bejárata esetleg az északi oldalon lehetett, ez esetben az ajtónyílást két oldalról, kissé távolabb, szélfogók védték. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a bejárat itt is a Ny-i oldalon lehetett, még ha a helye nem is azonosítható. A házból ajtó nyílt az előépítménybe, ez utóbbi a keleti oldalon a szabadba nyíló ajtóval is rendelkezhetett. A ház maga alapárkos, az előépítmény viszont alapárok és oszlopsor együttes alkalmazásával készült. Hossz­tengelye Ny,ÉNy-K,DK-i irányú. Méretek: Méretek: H= 12,50 m; Sz= 9,40 m; az előépítmény H= kb. 6,60 m; Sz=4,60m(15.kép3). A lakóépületeken belül megkülönböztethető I/b. típusba az 5. sz. ház tartozik: ez egy rombusz alaprajzú lakóház, melynek bejárata a déli oldalon valószínűsíthető. 5. ház: Egyenlő oldalú, enyhén rombusz alakú, alapárkos lakóház, bejárata a déli oldalon nyílhatott. A tetőt tartó belső oszlopsor nyomát nem találtuk; az épület kisebb méretéből ítélve elképzelhető, hogy ilyen nem is volt. Amennyiben a 212. objektumot az ajtónyílás melletti szélfogóként értelmezzük, akkor a bejáratot a Ny-i falon rekonstruálhatjuk. A K-i fallal párhuzamosan, attól kb. 5 m-re egy alapárok részlete került elő (118. objektum), mely esetleg a házhoz tartozó toldaléképítmény része lehetett; a házhoz való tartozása azonban nem bizonyítható. Méretek: H = 10,20 m; Sz = 10,20 m (15. kép 4). A Zalaegerszeg-Andráshida, Gébárti-tó II. lelő­helyen feltárt házakról összefoglalóan a következőket mondhatjuk: tájolásuk Ny-K, kissé ÉNy-DK-i; amennyiben megállapítható a bejárat helye, akkor az a Ny-i falon található. Három (esetleg négy) esetben (l/a, 1/b és 4. sz. házak) toldalék- vagy előépítmény csatlakozik a házhoz, az 5. sz. ház esetében ez erő­teljesen kérdéses. A toldaléképítmények szerkezete fő vonásokban megegyezik a főépületek szerkezetével, de kisebb eltérésre (az alapárokban talpfa, illetve oszlopsor alkalmazására) is van példa. Az andráshidai lakóépületek ezek szerint nagy fokú hasonlóságot ­szinte egyezést mutatnak - a Zalavár-basaszigetiekkel (M. VIRÁG 2003, 377-380; 2004, 29-32). A Balaton-Lasinja kultúra házai a D-Dunántúlon a Ludanice kultúra házaival megegyező módon alapárkosak; abban viszont eltérnek, hogy túlnyomó többségben belső osztás nélküliek, rövidebbek, alapterületük kisebb. Belső osztás tekintetében kivé­telt a zalaegerszegi 1/b ház jelent, melyet a 63/a objek­tummal együtt értelmezve kétosztatúnak rekonstru­áltunk, 9 továbbá Balatonszárszón és Balatonlellén is kerültek elő ilyenek, ezek azonban egyelőre közület­iének (M. VIRÁG 2004, 105). Az egyenlő oldalú épülettípus csak a D-Dunántúlon és a középső rézkorban fordul elő, azaz a korai rézkorban és a Ludanice kultúrában ismeretlen. Korábban egyedül Zalavárról ismertük, a fentebb bemutatott 5. sz. ház újabb példája ennek a típusnak. IH/3.2. Melléképületek, feltehetőleg gazdasági funkcióval A II. típust a 2. és 3. sz. házak alkotják: ezek téglalap alaprajzú építmények, belső oszlopsorral és feltehetőleg gazdasági funkcióval. Mindkét épület DNy-i sarka előtt, attól kb. 1,2 m távolságra, a falakkal párhuzamosan futó alapárkokat tártunk fel, melyek rendeltetése egyelőre nem tisztázott; lehet, hogy a ház közelében húzott kerítés alapárkai. A lakóházakétól eltérő alaprajz miatt feltételezzük az eltérő (gazdasági) funkciót. Értelmezésünk mellett további érvként hozhatjuk fel, hogy mindkét települési fázisban találunk - a lakóházak mellett - egy-egy ilyen típusú épület is, s ezek mindkét esetben a település déli részén helyezkedtek el. Figyelembe véve a Balaton­Lasinja kultúra elsősorban nagy állattartásra alapozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom