Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Kalicz Nándor: Ein Idolkopf der formativen Phase der Lengyel-Kultur aus Letenye–Szentkeresztdomb (Kom. Zala)

36 Kalicz Nándor Fiesinger, H.: Internationales Symposium über sie Lengyel-Kultur. Nitra - Wien 1986, ZALAI-GAÁL 1993 Zalai-Gaál I.: Ein Bothros und die neolithische anthropomorphe Idolplastik von MórágyTűzkődomb. WMMÉ Szekszárd 18, (1993), 346). ZALAI-GAÁL 1996 Zalai-Gaál I.: Neufunde der neolithischen anthropomorphen Idolplastik im südlichen Transdanubien. WMMÉ Szekszárd, 19, (1996) 57-87. Letenye város határában, a Mura folyó mellett fekvő alacsony domb felső rétege nagy részét elhordták gátépítéshez. Ez alkalommal csaknem teljesen elpusztítottak egy régészeti lelőhelyet, amelyen több őskori népesség is megtelepült (Lengyel, Balaton-Lasinja és Somogyvár-Vinkoci kultúra). A közlemény tárgya a Lengyel kultúra, amelynek három objektumát sikerült kisebb leletmentéssel feltárni, de közülük csak kettő tartalmazott értékelhető leletanyagot. A korábbi feltárások során a KeletDunántúlon leginkább a Lengyel kultúra korai klasszikus szakaszának lelőhelyeit sikerült feltárni karcolt díszű kerámiával és vörös festéssel (Zengővárkony, Aszód), majd a 60-as évek közepén következő fázist is el lehetett különíteni vörös és fehér festésű kerámiával (Zalavár-Mekenye), s végül a harmadik fázist is a 70-es évek elején, amikor az edény festés szinte teljesen megszűnt (Veszprém). Az újabb fordulatot a Vas megyei Sé község mellett végzett feltárások hozták, amelynek alapján sikerült a Lengyel kultúra legidősebb vagy formatív fázisát is meghatározni a 70-es évek közepén. Ennek alapján vált világossá, hogy a letenyei leletek is ezt a legkorábbi vagy formatív időszakot képviselik. Legutóbb a Sormás határában végzett nagyfelületű ásatások erősítették meg a legkorábbi időszak jelenlétét Zala megyében. Mindezek alapján a Lengyel kultúra tagolását a Délnyugat-Dunántúlra vonatkozóan a következőképpen javaslom la: legidősebb vagy formatív fázis (Sé, Sormás, Letenye); Ib: a korai vagy korai klasszikus fázis (Zengővárkony, a sírok egy része, Aszód); Ha: A fejlett fázis (Mórágy, Zengővárkony, a sírok egy része,) IIB: a fiatalabb fázis; III(a-b?); Késői fázis (Veszprém). A Lengyel kultúra időtartama csaknem teljesen kitöltötte a Kr.e. 5. évezredet (4900^1300, kalibrálva). ZALAI-GAAL 2005 Zalai-Gaál I.:. A praehistoricus korszak rideg köde (Wosinsky Mór neolitkutatásainak mai aktualitásai. ) In: Gaál A. (Hrsg ), Wosinsky Mór „a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...". Szekszárd, 2005 (39-81). ZAPOTOCKA 1967 Zapotocka, M.: Das Skelettgrab von Praha Dejvice Beitrag zum chronologischen Verháltnis der Stichbandkeramik zu der Lengyel-Kultur. AR 19 (1967) 64-87. A letenyei kerámia technikája, formái és díszítése teljesen megfelelnek a Lengyel kultúra legidősebb fázisának (tojáshéj vékonyságú finom (10. kép 1, 8, 10-11, 13), középfinom (10. kép 3, 9, 12, 21) és durva kerámia (10. kép 14-15, 17-20). Leggyakoribb edényforma a csésze vagy bögre (6. kép 1,3,5, 7-9) vékony edényfallal és vörös festéssel. Bár zömmel bikónikus tagolású, minden lényeges vonása megfelel a legkorábbi fázisnak. A másik főforma az alacsony tál, szélesen kihajló szájjal, enyhén bikónikus oldallal (8. kép 1-10; 10. kép 3, 11). Gyakoriak az alacsony csőtalpas tálak (7. kép 6; 10. kép 21). A tálak durva formában is megvannak, és ilyenkor apró kavicsokkal soványítottak (10. kép 18). A formatív fázis jellegzetessége a tálak felső részének gyakori megvastagítása, amely a peremnél ismét elvékonyodik (8. kép 6) Néhány töredék gömbölyded hasú edényből származik (7. kép 2; 9. kép 1,4). Jelen vannak Letenyén a különbözőképpen megformált amforák (7. kép 1, 4-5) és megjelentek a puttonyedények is (9. kép 6; 10. kép 19). Az utóbbiak már a korai neolitikumban is használatban voltak és fennmaradtak a középső rézkor végéig. Ezeken jelentek meg a Sopot kultúra idején az un. madárcsőr alakú fülek (9. kép 5-6; 10. kép 16, 19). Az edényeken kívül között először jelent meg a kanálnyelek átfúrt hengeres kiképzése (6. képl0-ll; 10. kép 4-6). Általános volt a finom kerámia vörös festése egyszerű sávos mintával (6. kép 1,2, 5-8; 10. kép 1). Különleges leletnek számít egy vörös festékkő. A karcolt díszítés a formatív fázisú lelőhelyeken, így Letenyén is ismeretlen volt. Kisebb eltérések megjelentek a formatív fázisú kerámiákon az elterjedési területen belül belül. A csészék és tálak hastörése általában nem jellemző, de egyes helyeken gyakori. Letenye legjobb párhuzamai Zalaszentbalázs-Pusztatetőn találhatók. Ezt az időszakot általában a Luzianky fázissal párhuzamosítják. A Lengyel kultúra formatív fázisának töredékes idolfeje Letenye-Szentkeresztdombról