Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)
Ilon Gábor–Sümegi Pál–Bodor Elvíra: A Ság hegy környékének története a régészeti adatok és környezetrégészeti vizsgálat tükrében
300 Ilon Gábor - Sümegi Pál - Bodor Elvira VönÖck határából ismert római kori út, amely bekapcsolta a provincia vérkeringésébe az előbb említett tokorcsi települést és a merseváti villát is. Egy ehhez - a Ság hegy nyugati oldalán haladó - csatlakozó másik útra települt talán a kemeneskápolnai és a Mesteri-intaházai villa. A rendkívül intenzív mezőgazdálkodás és építő tevékenység további és már megfordíthatatlan változásokat idézhetett elő a tájban. A népvándorlás- és a magyar honfoglalás kora (5. lista, 7. kép) Ezt a néhány évszázadnyi időt csak szórványos adatok reprezentálják, ami pusztán azt a következtetést engedi meg: a terület lakott volt és mind az avarok, mind őseink megszállták. Celldömölk, Vásárosmiske és Izsákfa avar kori emlékei közül vitathatatlanul az izsákfai késő avar kori temető (PLAJNER-SZAKSZ 1996) emelkedik ki 44 feltárt sírjával. Celldömölk és Kemenesszentmárton lovassírjai pedig csupán őseink térségbeli megjelenését igazolják. Árpád- és középkor (6. lista, 8. kép) A szláv őslakosságra a Kemeneshát és Kemenesalja kistáj elnevezések előtagja (катепи = kő, szláv eredetű: Kiss 1980. 326.) utal, de régészetileg megfogható emlékanyagukat a mai napig nem ismerjük, vagy nem tudta elkülöníteni a kutatás. A falvak egy részét királyi szolgáltató népek, földműveléssel és szőlőműveléssel (?) foglalkozó udvarnokok lakták. Vas megye pillanatnyilag ismert legkorábbi (11. század) és nagymértékben feltárt települése (11 házával és műhelyével, valamint közkútjával: (12. kép) Celldömölk alsósági városrészén, a Vulkán-fürdő területének megelőző feltárásán került elő. Második legnagyobb (1940: 12, A listákon és a térképeken is a települések betűrendje alapján rendeztük a lelőhelyeket. The rescue sites have been classified in the lists and on the maps based on the alphabetical order of the settlements. 1. lista: Újkőkor és rézkor (3. kép) List 1: Neolithic and the Cooper Age (Fig. 3) 1. Celldömölk-Ság hegy: Pécel-badeni település és temetője (BANNER 1956. 20-21.) 2001-2006: 420 sír) - szinte folyamatosan, a 11. század második felétől a 17. századig használt temetőjének (13. kép) kutatása pedig Mesteri-Intaháza határában van folyamatban. Az ásatásokból ismert Árpád-kori falvak száma nyilván nem azonos a hajdan létezőkkel. Ezt példázza Boros(z)d Árpád-kori falu esete, amelynek helye közelebbről nem meghatározható (KISS 2000. 20.), de valahol Ság Dömölk - Tokorcs területén lehetett. Netán azonos az előbb említett Vulkán-fürdőnél feltárt településsel? Esetleg Tokorcs határának még régészetileg sem azonosított településhelyével? Régészetileg még nem azonosítottak Nemesdömölk, Kiscell és Izsákfa középkori falvak sem, de az sem bizonyos, hogy a celldömölki Eltz-kastélynak nem volt-e középkori előzménye? Valójában még kutatatlan a Bokodi (Bokudi) főesperes központja, amelyre csak szórvány adatok és a Bokodpuszta helynév utal. A -háza utótagú helynév (pl. Sándorháza) 13-15. századi községet sejtet, amit viszont terepbejárási eredmények is igazoltak. Kissé jobban ismert a 14. századtól hiteleshelyként működő dömölki bencés apátság (KOZÁK 1961), amelynek komplexuma a Ság hegy bazalt tufájából épült. Talán a tatárjárást követő királyi várépítési programként helyben bányászott anyagból épült meg a Ság hegy, mára nyom nélkül elpusztult (elbontott?) kő vára. így kerülhetett sor a török korban a kemenesszentmártoni templom vártemplommá alakítására. A Bécs ellen, vagy egyszerűen csak az adóztatás illetve területfoglalás céljából vezetett török hadjáratok több esetben végeztek nagy pusztítást a mikrorégió településstruktúrájában és lakosságában. A táj átalakítás és a településszerkezet változásait és állapotát ezt követően a II. József-kori (18. század vége) katonai felmérések térképlapjai rögzítik. 2. Celldömölk-Izsákfa, Bokodpuszta L: újkőkori és rézkori településnyom (PLAJNER-SZAKSZ 1996) 3. Celldömölk-Izsákfa, Bokodpuszta IL: újkőkori és rézkori településnyom (PLAJNER-SZAKSZ 1996) 4. Celldömölk-Izsákfa, Bokodpuszta III.: újkőkori és rézkori településnyom (PLAJNER-SZAKSZ 1996) 5. Kemenesszentmárton-Felső-Marcal melléke: újkőkori és rézkori telep (ILON-RASZTOVICS 2000. 150.) 6. Mersevát-Hímeskő: rézkori telep (ILON-RASZTOVICS 2000. 148.) Lista:
