Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Mitja Guštin: Between the Slavs and the Madyars

254 Mitja Gustin a lakóépületek jellegzetes építményei az európai kontinens kora középkorának. Éppen ezért nem lehet őket etnikumhoz kötni. Zatak lelőhelyen, közel Lendvához az 1. ház egy félig földbemélyített épület volt, a házfalon kívüli tűzhelyekkel (2. kép). Ennek a háznak jó analógiája a Felsőzsolca-Várdomb kora középkori település 1. háza (TAKÁCS 2003, Taf. 6: 2). Zatak lelőhelyet a ház jellegzetes alaprajzán a két tűzhely sajátos helyén, valamint két gödör leletein (3. kép) keresztül mutatjuk be. A 32. gödörből jellegzetes korongolt kerámiák kerültek elő bekarcolt és fogaskerékkel benyomott díszítéssel, az 552. gödörben pedig I. Albrecht (1282-1298) érmét találtuk (datálva Andrej Semrov által, Nemzeti Múzeum, Slovenia). Mind a ház, mind pedig a kerámia jól szemlélteti az ebben a régióban megtelepült emberek sajátos anyagi kultúráját, továbbá jól datálják az említett leleteket az Árpád-ház uralkodásának (895-1301) késői szakaszára. Régészeti kutatások a határ magyarországi oldalán is folytak, szintén a jövőbeli autópálya nyomvonalán. A Nagykanizsa-Tornyiszentmiklós közötti terület kutatása során olyan leletanyag került napvilágra, amely összeköti ezt a területet a tágabb Ledava/ Lendva medencével, így egy viszonylag jól felismerhető településszerkezet bontakozik ki. A Nagykanizsa és Tbrnyiszentmiklós között feltárt kerámia formái és díszítései alapján a két területen egyidős anyagi kultúra létezett (KVASSAY 2003; 2004). Ugyanakkor számos fennmaradt és csak forrásokban említett templomot ismerünk a Zala folyó vidékén, hasonlóan Lendva környékéhez. Néhány templom alapításának ideje az Árpád-korra esik (VALTER 2005). A fentebb említett, Lendva környéki települések jó adatot szolgáltatnak ahhoz, hogy megértsük a terület fejlődését, valamint a település struktúrán és az anyagi kultúrán keresztül megismerjük a kapcsolatot a települések és a táj között, amely később a magyar határ gyepű elve védelmi rendszer szerves részét képezte (KERMAN 1997a, 1997b). Ez a település struktúra különösen jól megfigyelhető Gornje njive településen, közel Hosszúfaluhoz (Dolga vas). A Branko Kerman által, 2006 tavaszán végzett ásatás során sűrűn lakott településszerkezet került napvilágra. A település időrendje egybeesik a közeli Lendva (Lindva) várának (a Hahold, majd a Bánffy család birtoka) építésével, valamint a vár melletti (Alsólindva) mezőváros fejlődésével a 14. században (ZELKO 1982). Fordította: Kreiter Attila