Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)
Mitja Guštin: Between the Slavs and the Madyars
252 Mit ja Gustin TAKÁCS 2003 Takács M.: Der Hausbau in Ungarn vom 2. bis zum 13. Jahrhundert n. Chr. - ein Zeitalter einheitlicher Grubenhâuser? The Rural House from the migration period to the oldest still standing buildings. Ruralia IV. Pamatky archaeologicke - Supplementum 15, 272-290. A híres székesfehérvári konferencia fordulópontja volt a közép-európai kelta településkutatásnak. Személyes okból kifolyólag is fontos ez a konferencia, hiszen itt találkoztam Horváth Lászlóval. Barátságunk átitatódott a kelták iránti szenvedélyünkkel. Az évek során szakmai beszélgetéseink középpontjában a délpannóniai valamint keleti Alpok és az Adriai tenger közötti kelták álltak. Ebben a kötetben valószínűleg helyesebb lett volna ismertetni valamelyik újonnan feltárt kelta települést Muraszombat (Murska Sobota) környékéről, ám ennek ellenére úgy gondolom, barátságunk és munkánk jobban kifejeződést nyer a szintén ezen a környéken feltárt kora középkori település ismertetésével (MOTORWAY 2004). Az utóbbi évtized autópálya építései Budapest és Maribor között a határ mindkét oldalán számos ásatást eredményeztek a korábban alig kutatott Mura folyó menti síkságon. A szisztematikus kutatás, amely hatalmas, mezőgazdasági müvelés alatt álló területre terjedt ki, teljesen új, és ami nagyon fontos, jól dokumentált leletanyagot hozott napvilágra, amelynek segítségével teljesen új történelmi képet alakíthatunk ki az őskortól a középkorig. A számos értékes új eredményből, amely 5000 év leletanyagát öleli fel és a későbbi kiállítások anyagát képezi majd, ez a dolgozat a Kr.u. 568 utáni eseményekre helyezi a hangsúlyt, amikor a langobardok elhagyták a keleti Alpok és nyugat Pannónia térségét, és Itáliába vándoroltak. Az említett területeken a langobardok politikai és katonai elitjének a vándorlása összefonódik a szlávok bevándorlásának első hullámával a 6. század második felében. A szlávok egy olyan területre költöztek be, ahol nem volt szervezett adminisztráció és amelynek lakottsága is gyér volt. A népesség, akikkel a szlávok találkoztak ezen a területen, Poetovio és Emona között - amely távol esett a VALTER 2005 Valter I.: Árpád-kori téglatemplomok a NyugatDunántúlon, Budapest 2005. ZELKO 1982 Zelko I.: Prekmurje do leta 1500, Murska Sobota 1982. római utaktól, városközpontoktól, nagy mezőgazdasági területektől - a Római Birodalom germánokkal keveredet régi lakossága volt. Ezek a lakosok a langobard vándorlások után Kozjansko távol eső, nehezen megközelíthető hegyes vidékén erődített telepeken éltek (GRAFENAUER 1988; CIGLENECKI 2000). A szakirodalom alpi szlávoknak nevezi azokat a szlávokat, akik a Mura-vidékén (Pomurje) és a Drávavidékén (Podravje), délre a Friuli síkságon valamint az isztriai partvidék közelében telepedtek le a 6. század második felében. Egészen mostanáig csak írott forrásokból ismertük őket. A politikai és hadtörténeti források Samo (623-658) törzsi uniójáról számolnak be a frankokkal és az avarokkal, valamint Carantania (664-772), az avar fennhatóságtól való félelmében, a bajorokkal, így közvetett módon a frank királlyal és a katolikus egyházzal kötött szövetségéről (további irodalommal GUSTIN 2002, 2004). Kiterjedt ásatások észak-kelet Szlovéniában az autópálya által átszelt síkságon, mint a mariborimedence (Dravsko polje) valamint a Murán túl (Prekmurje) síkságán kézzelfogható bizonyítékát hozták felszínre az első szláv betelepülőknek. A jól dokumentált leletanyag megerősíti az írott források szűkszavú feljegyzéseit, valamint lehetővé teszi az Alpok és az Adriai tenger közötti területen a 6. század végén, valamint a 7-8. században élt népesség életének és településszerkezetének megismerését és megértését. A régészeti feltárás 1996-ban Slivnica-n (HoceSlivnica), közel Mariborhoz felszínre hozta az első ovális, maximum 0.8 méter mély objektumokat, amelyeket félig földbemélyített kora középkori kunyhókként értékelünk. Ez a típus jellegzetes építménye volt az európai kontinensnek ebben az időben. Az első házakat hasonló szerkezetű építmények felfedezése követte számos, Muraszombat (Murska Sobota) Szlávok és magyarok között