Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

H. Kelemen Márta: Késő kelta és kora római kori hamvasztásos sírok Esztergomból

Késő kelta és kora római kori hamvasztásos sírok Esztergomból 235 észlelték a sárga agyagos talajban. A sírról dokumentáció nem készült. A mellékletek: 1. Tálka, S-profilú, omphaloszos aljú, sárga és szürke színű, másodlagosan égett, enyhén deformálódott töredékekből ragasztva, M: 6,8 cm, Pá: 18,6 cm, Tá: 5 cm, leltározatlan (6. kép 1.) - 2. Csupor, pereme ívelten kihajlik, teste enyhén legömbölyített, kettős kónikus, a has törésvonalában enyhe barázdák, alja homorú, sárga és világos szürke, másodlagosan égett töredékekből összeállítva, M: 9,8 cm, Pá: 13,2 cm, Tá: 6,2 cm, leltározatlan (6. kép 3.) - 3. Urna, pereme ívelten kihajlik, ívelt nyakú, enyhe törésű kettős kónikus testű, alja hiányzik, vállán több soros barázdadísz, sárga és szürke színű, másodlagosan égett töredékek, tör. M: 10,2 cm, Pá: 9,8 cm, leltározatlan (6. kép 6.) - 4. Fazék, hordóalakú, sima, tagolatlan behajló, lekerekített peremű, vállán keskeny bordaléc ferde benyomkodásokkal díszítve, alja lapos. Sárgásszürke színű, korongolt, vastag falú, erősen kavics és homokszemcsés anyagú, M: 18,2 cm, Pá: 14,8 cm, Tá: 10,5 cm, leltározatlan (6. kép 5.) - 5. Fazék, hordóalakú, behajló, befelé rézsútos peremű, vállán keskeny, lapos bordaléc, ferde, keskeny ovális alakú benyomkodásokkal. Sárgásszürke színű, korongolt, erősen kavics és homokszemcsés anyagú, hiányos, töredékekben, M: cca. 16,6 cm, Pá: 14,2 cm, Tá: 10 cm, leltározatlan (6. kép. 4.). Az anyagban előfordul még egy világossárga kantharosz szalagfülének töredéke (6. kép 7.) és egy sárgásszürke színű, ívelten kihajló peremtöredék (6. kép 2.). A 6. kép 1. számú, S-profilú sárga kis tálka formája jól ismert késő kelta telepek anyagából, az esztergomi telepeken, hasonlóan Tabán-Gellérthegy anyagához (BÓNIS 1969, 176.), ez a legnagyobb számban előforduló edényforma. A LT-D korai és késői fázisában minden fazekas telepen gyártották, Esztergomban az ilyen sárga színű, kisméretű tálkák főleg a Kossuth utcai fazekas telepen készültek (KELEMEN 1999, 92, I. t. 14-15.), de a szentgyörgymezői és Lőwy utcai kemencék anyagában is előfordulnak világos szürke színben. A 6. kép 2. számú peremtöredék egy hasonló S-profilú, de nagyobb méretű tálhoz tartozott. A 6. kép 3. számú edény, amelynek törésvonala középre esik, és ugyanitt 2 barázda tagolja, átmenetet képez a kettős kónikus testű, néha gömbölyded hasú csuprok (HUNYADY 1942^14, 137-138, LXVIII. t. 17, LXIX. T 1-2., HELLEBRANDT 1999, Pl. XLI, 12, XLIV, 9.), és a LT-D2 kori, félgömb alakú, hasukon barázdával tagolt, vagy sima hasú félgömb alakú tálkák (BÓNIS 1969, 178, Abb. 4, 28., 9, 11, 28, 18, 90, 39.) között. A miénkkel azonos darabot nem találtunk. A 6. kép. 4-5. számú fazék formája és díszítése az Esztergom környéki késő kelta anyag korongolatlan, kagylóval soványított anyagú, hordó alakú fazekainak közlésével (HORVÁTH 1998, 68, Tab. 1, II—III. típus) vált ismertté. A korongolt változat most először kerül bemutatásra. A két fazék formája csak a perem alakításban tér el, az egyik fazék behúzott pereme belül ferdén metszett, míg a másik fazék pereme lekerekített. A díszítő bordaléc a vállon helyezkedik el, a plasztikus lécet hosszúkás, ovális, ferde benyomkodások díszítik. A két fazék közvetlen párhuzamai nagy számban a Szentgyörgymező II. telep anyagában fordulnak elő, de a Lőwy utcai fazekas kemence és a Várhegy telep anyagában is található, (részben közölt anyag: KELEMEN 1987, 187-190, Pl. II.) Jól ismert ez a forma és hasonló díszítés Tabán és Gellérthegy anyagában (BÓNIS 1969, 187, Abb. 27, 13., 39, 6., 42, 12., 57, 13,25., 62, 3., 93, 17-18., 95,3., 96, 8., 1о4, 1-2.) is, ahol a szentgyörgymezői anyaghoz hasonlóan előfordul a ferde benyomkodásos ill. ferde bevagdosásos dísz, sőt a korong alakú bütyök is a bordalécen. Bonis É. szerint ezek, a fésűs edények egyik variációjának tartott fazekak helyben készültek. Az edényeink kavics szemcsés anyaga valóban olyan, mint a fésűs díszű fazekaké, formájuk és díszítésük azonban kora vaskori eredetű. A kelta anyagban csak a LT-D korszakban jelenik meg, dák hatásra. A korongolatlan és korongolt változat együttes előfordulása a LT-D2 telepekre jellemző. A római telepek anyagában a korongolatlan változat igen, a korongolt változat nem fordul elő. A 6. kép 6. számú kihajló peremű, szűk nyakú, enyhén kettős csonkakúp alakú korongolt kis urnának csak a felsőrésze maradt meg. Hunyady 12. típusával egyező forma (HUNYADY 1942^14, 146.), amely a LT-C-elején jelenik meg, nyújtottabb és zömökebb formában is előfordul. Edényünkhöz legközelebb ebből az időszakból egy kisméretű kéméndi edényt (HUNYADY 1942-44, VIII. t. 6.) látunk. A forma a LT-D-ben is meg van, alacsonyabb és magasabb, néha gömbölydedebb formában (HUNYADY 1942-44, XCI. t. 7-8, 10., XCIII. t. 4-7.), ezeknek vállán besimított dísz van. A Tabán-Gellérthegy anyagában több, kihajló peremű, szűk nyakú edény található (BÓNIS 1969, 181, Abb. 16, 22., 31, 16., 20,6, 11.) és a bordaköteg dísz is előfordul (BÓNIS 1969, Abb. 13, 17., 29, 16.). A 6. kép 7. számú fültöredékről csak annyi állapítható, hogy nagy valószínűséggel pszeudokantharoszhoz tartozott. A sír edényei közül pontosabb korhatározó jelleggel csak a két hordó alakú fazék bír. Hordó alakú, korongolt fazék ugyan megtalálható a Kossuth utcai, LT-D1 korszakba keltezett fazekas telep anyagában (KELEMEN 1999, VIII. t. 16-18., IX. t. 1.), azok a darabok azonban finoman iszapolt, simított felületű szürke fazekak, amelyek nem helyben, sőt valószínűleg nem is Magyarországon készültek. A szigeti