Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Száraz Csilla: Késő bronzkori fémleletek Muraszemenye–Aligvári-mező lelőhelyről

ZALAI MÚZEUM 15 2006 171 Száraz Csilla Késő bronzkori fémleletek MuraszemenyeAligvári-mező lelőhelyről Muraszemenye-Aligvári-mező lelőhelyen három ásatási szezonban folyt telepfeltárások során viszonylag sok fémleletet találtak. A fémek egy része objektumból, nagyobb részük szórvány leletként a nyeséskor került elő. Tanulmányom célja az előkerült fémleletek bemutatása, ezen keresztül a település korának meghatározása. Murszemenye-Aligvári-mezőn 1999-2001 között dr. Kvassay Judit végzett megelőző régészeti feltárást (1. kép). A lelőhelyet az azóta már megépült M70-es gyorsforgalmi út nyomvonala szeli át. 25.700 négyzetméteren 931 objektum került feltárásra. Az objetumok az újkőkori DVK, a kora bronzkori SomogyvárVinkovci és a késő bronzkori Halomsíros kultúra időszakára keltezhetők. Szórvány kelta, római és Árpádkori leletek jöttek még elő. A késő bronzkori település az egykori Adorjáni-patak partján helyezkedett el (KVASSAY 2003, 194). A feltárt lelőhelyen összesen 330 objektum keltezhető a késő bronzkorra, a Halomsíros kultúra időszakára. Ezúton is szeretném megköszönni Kvassay Juditnak, hogy az általa kiásott és dokumentált leleteket rendelkezésemre bocsátotta. Az előkerült fémek legtöbbje tü, szám szerint 15 töredék. Két nyitott bronzkarika, egy szárnyas balta, egy lyukasztó, egy tőr pengéjének a töredéke, bronzspirál darabjai, három kis bronzolvadék, és egy kis arany drótdarab került elő. Az objektumhoz köthető fémek, bronzolvadékok többsége házból került elő. A rétegviszonyok miatt ezt az objektum típust a feltáráson nehéz volt elkülöníteni, határai elmosódtak. A körvonalazott leletes részek, az alattuk előkerült cölöplyukak és a közbeékelődött tűzhelyek bizonyítják az ásató feltételezését, hogy ezeken a helyeken egykoron házak álltak (2. kép). A rengeteg patics, köztük sok lenyomatos is, egyértelműen utal a házak meglétére. A 110. ház betöltéséből, nemcsak nagyszámú, de típusait tekintve is a legváltozatosabb leletanyag került elő. Magán a lelőhely egészén is rengeteg, és rendkívül gazdag a kerámia anyag. A település korának pontosabb meghatározásakor a fémeket is tartalmazó objektumok kerámialeleteire koncentrálok elsősorban. A legdíszesebb darabok itt is a 110. objektumból kerültek elő. A legtöbb alapforma az aranyat is tartalmazó 435. gödörben volt. Funkciójukat tekintve a vizsgált fémtárgyak használati és viseleti tárgyak voltak: egyszerű varrótűk, illetve ruha összefogására szolgáló darabok. Objektumokból előkerült leletek 1. Bronztű (5. kép 3) Szekrény kataszteri leltári szám: 705.6.1.1. 6. objektum, ház betöltéséből. Leírás: Bronzhuzalból készített, kerek átmetszetű, hegyes végű, fej nélküli meggörbült tű darab. Méretek: töredék teljes hossza 7,6 cm; huzal átmérője 0,7-0,8 cm 2. Bronz olvadék (5. kép 8) Szekrénykataszteri leltári szám: 705.7.1.1. 7. objektum, gödör betöltéséből. Leírás: Lyukacsosra égett kis salakdarab. Méretek: 2,4x1,5 cm átmérőjű 3. Bronzkarika (3. kép 5) Szekrénykataszteri leltári szám: 705.11.1.1. 11. objektum, ház betöltéséből. Leírás: Bronzból készült, öntött, kerek átmetszetű, teljes felületén csavart díszes, elvékonyodó, hegyes végű, nyitott bronzkarika. Méretek: karika átmérője 3,9x3,2 cm; a huzal átmérője 1,3-0,7 cm között változik Készítés technikája: öntött 4. Bronz salakdarab (4. kép 4) Szekrénykataszteri leltári szám: 705.110.2.2. 110. objektum, ház betöltéséből. Leírás: Lyukacsosra égett kis, amorf salakdarab. Méretek: hossza 1,4 cm; szélessége 0,7 cm