Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Irena Šavel: The Excavation Site „Behind Raščica near Krog” the Settlement of the Somogyvár–Vinkovci Culture

142 Irena Savel LAMUT 1996 Lamut, В.: Zgodnje - bronastodobno najdisce: Ptuj ­Presernova ulica 6. - Ptujski zbornik 6/1, 16—48. MARKOVIC 1994 Markovié, Z.: Sjeverna Hrvatska od neolita do broncanog doba. Problem kontinuitete stanovnistva i kultúra sjeverne Hrvatske od ranog neolita do pocetka broncanog doba. - Koprivnica. MARKOVIC 2003 Markovié, Z.: О genezi i pocecima licenskokeramicke 1999-ben a Vucja vas - Beltinci autópálya sza­kaszon megelőző feltárást végeztünk, mely során 22 469 m 2 területet tártunk fel. A vizsgált terület minden régészeti korszakban lakott volt, de ebben a dolgo­zatban csak a bronzkori települést ismertetem. A település egy sík területen helyezkedik el a Lendva- és Mura-folyóktól 280 méterre, Dél-Nyugatra, Bakovci és Krog között. A területet elsőként a Somogyvár ­Vinkovci kultúra népessége lakta. A vizsgált területen egy bolygatott bronzkori sír is előkerült, ami temető meglétére utal, ami azonban a mezőgazdasági müvelés következtében elpusztult. Az objektumok nagy része szintén bolygatott volt. A feltárt objektumok között igen nagyméretű gödrök is előkerültek, melyek átmérője akár a 10 métert is elérhette. Felszíni épít­mények nyomaira is bukkantunk, az egyik ilyen mérete 17 x 10 méter volt. Cölöplyukak koncentrációit is meg lehetett figyelni, amelyek szintén nagyobb felszíni épületekre utalhatnak. Nyolc olyan objektum került kibontásra, amelyeket valószínűleg víz tárolására használtak. Egy tűzhely és két kemence maradványai kerültek még elő. Ezeken az objek­tumokon kívül szétszórva 30 nagyobb „mélyedést" találtunk, amelyekben sok bronzkori kerámia volt. A leletanyag legnagyobb részét a kerámiaanyag alkotja, de előkerült számos pattintott kőeszköz, őrlőkő valamint kőbalta is. A leggyakoribb edény típus a fazék. A fazekak többnyire kettőskúposak, hengeres nyakkal, duzzadt peremmel és szalagfüllel. Szintén gyakoriak az egy- vagy kétfülű korsók, valamint a gömbszelet alakú tálak, de előfordul kúpos valamint íveltebb formájú kúpos mélytál is. A csészék általában alacsony kereszttalpon állnak. Számos orsógomb, valamint két öntőminta töredéke is előkerült. Az egyik öntőminta agyagból, míg a másik homokkőből készült, de az, hogy milyen tárgy készítésére használták őket töredékes voltuk miatt nem megállapítható. Két miniatűr kerék is előkerült, amelyek kocsi model­kulture u sjevernoj Hrvatskoj. - Opuscula archaeo­logica27, 117-150. VELUSCEK 2003 Veluscek, A.: Zaloznica pod Krimom na Ljubljans­kem barju - naselbina kulture Somogy vár-Vinkó vci. - Arheoloski vestnik 54, 123-158. VERBIC 2001 Verbic, T.: Geoloska spremljava arheoloskih izkopavanj na najdiscu Za Rascico (tipkopis). lekhez tartoztak, valamint egy kocsi modell díszített oldala is napvilágot látott. A díszítő motívumok közül a plasztikus, ujjbe­nyomkodással tagolt bordák dominálnak. A plasztikus díszítés megtalálható fazekakon és tálakon. A karcolt díszítés szintén gyakori a fazekakon és tálakon. Néhány esetben a karcolt díszítés tűzdelt díszítéssel, vagy tűzdelt barázdás díszítéssel van kiegészítve. A nagyobb edényeket gyakran barbotinok díszítik. A karcolt, tűzdelt valamint tűzdelt barázdás díszítések geometrikus mintákat alkotnak, gyakoriak a vízszintes vonalak, a karcolt V motívum, valamint sávozott háromszögek cikk-cakk mintával vagy tűzdelt mintá­val kombinálva. Külön említést érdemel az előkerült kocsimodell karcolt, András kereszttel díszített oldaltöredéke, amely kapcsolatot mutat a Vucedol kultúrával. A feltárt leletanyag formáját és díszítését tekintve a leletanyagnak kitűnő párhuzamai vannak a magyarországi Börzöncéről, Nagykanizsa-Inkey­kápolna lelőhelyről, valamint a szlovéniai Zaloznica és Ptujski grad lelőhelyekről. Lelőhelyünk jelentőségét emeli, hogy a párhuzam­ként említett lelőhelyeknél itt nagyobb számban for­dulnak elő kívül és belül is díszített tálak és csészék, valamint a díszítőmotívumok mintakincse is gazda­gabb. Faszénmintákból készült C 14 adatok alapján a bronzkori település kora 3777±89 BP (2340 cal. ВС (54%) 2110 ВС) és 3710±75 BP (2210 cal. ВС (62.3%) 2010) közé tehető. A bronzkori település fiatalabb a zaloznica-i településnél, de egyidős a horvátországi Vinkovci kultúrával. Az itt bemutatott Behind Rascica település az első ismert település a bronzkor kezdetéről Prekmurje térségéből, így kiegészíti a Somogyvár-Vinkovci kultúra települé­seiről ismert képet. Fordította: Kreiter Attila A Somogyvár-Vinkovci kultúra települése „Behind Rascica near Krog" lelőhelyen (Szlovénia)

Next

/
Oldalképek
Tartalom