Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Bondár Mária: Kultúraváltások a rézkori emberábrázolások tükrében (Dunántúl)

Kultúraváltások a rézkori emberábrázolások tükrében (Dunántúl) 117 Összegezve az áttekintés tanulságait: az idolokat elemezve azt tapasztaljuk, hogy az őskor különböző korszakaiban egyfajta kettősség figyelhető meg: az agyagdarabkákból megformált, primitív alkotások és a gondosan kidolgozott, ruhát, hajviseletet, ékszert is jelölő díszített, sokszor művészi megformálású szob­rocskák (pl. Graz-iella) nem feltétlenül váltják egymást korszakonként, hanem, mint láttuk, ugyan­abban a kultúrkörben előfordulhat mindkét meg­formálás (Balaton-Lasinja kultúra, badeni kultúra, vucedoli kultúra). Az őskori művészettel foglalkozó munkákban számtalanszor olvashatjuk azt a sztere­otípiát, hogy az őskor embere a Magna Mater kultusz miatt csak nőket ábrázolt, méghozzá eléggé erőteljes, a termékenységet kifejező domborulatokkal. Bár­milyen kevés is az összleletanyaghoz viszonyítva a kultikus emlékek száma, azt azért láttuk a fentiekből, hogy ez a megállapítás kissé alaposabb vizsgálódás után nem állja meg a helyét, a rézkorban nem tűntek el a férfiábrázolások (késő lengyeli kultúra, Balaton­Lasinja kultúra, badeni kultúra), csak kevesebb került napvilágra belőlük, mint a női idolokból. Termé­szetesen ennek az a legvalószínűbb matematikai ma­gyarázata, hogy több női és kevesebb férfi figurát 1 ZGM. 91.1.7. 2 Ezúton is köszönöm E. Ruttkaynak, hogy erre a kevéssé idézett kötetre, továbbá a korábban a Lasinja kultúrához sorolt kiringradi idolok (DIMITRIJEVIC 1976, Taf. II. 2-4, TEZAK-GREGL 1983-1984, Taf. 8. 4-6) késő bronzkori keltezésére (RUTTKAY 1997,182) felhívta a figyelmemet. 3 A jordániai autópálya építésen előkerült nagyméretű idolok a washingtoni Smithonian Institution Sackler Galleryben voltak kiállítva 1996-1997-ben. A kétfejű idolok készítési folyamatának bemutatását (7. kép 3a-c) a Smithonian Intézet honlapján találtam meg ( www.asia.si.edu/jordan/html ) 4 Ezúton is köszönöm Honti Szilviának és Németh Péternek a badeni leletanyag közlési jogának átengedését. készítettek az egyes szertartásokhoz, ünnepi ceremó­niákhoz, amelynek okai nyilvánvalóan a hitvilágban rejlenek. Az antropomorf ábrázolásokat vizsgálva, azt is látjuk, hogy az embert formázó edények (lengyeli kultúra, Furchenstich kultúra, badeni kultúra) léteznek a rézkorban is és talán az őskor teljes időszakában, még akkor is, ha egyelőre nem minden kultúrából ismerünk ilyen emlékeket. Hasonló a helyzet az állatábrázolásokkal is, de ennek elemzése már messzire vezetne, s nem tárgya a jelen tanulmánynak. A fenti áttekintésből talán jól látható, hogy az idolokon is jól nyomon követhetők a kultúraváltások. Teljesen markáns a különbség, pl. a Balaton-Lasinja és Furchenstich vagy a Furchenstich és badeni kultúra között. Ugyanakkor a késő lengyeli és a Balaton­Lasinja kultúra idoljainál ez nem annyira szembetűnő. Az egymást követő korszakokban az idolokon megfi­gyelhető kettősség (hengeres testű, rejtőzködő, primitív kivitelű és jó testarányokkal megformált, díszített emberábrázolások) alapján el kellene gondol­kodnunk azon, hogy a leletanyag (elsősorban az edények) különbözősége vajon mindig új kultúrát/cso­portot/fázist jelez-e vagy épp ellenkezőleg, vissza­térést is jelenthet a korábbi hagyományokhoz. Az említett idolok valamennyi, az idolokkal foglalkozó áttekintésben (NOVOTNY 1981, KALICZ 1981, BONDÁR 1999, KALICZ 2002) szerepelnek, ezek fel­sorolását azonban minden egyes darabnál szükségte­lennek tartom, ezért a legutolsó összefoglalásra (KALICZ 2002) hivatkozom). Itt jegyezzük meg, hogy Kalicz N. az egyik branci idolt (NOVOTNY 1958, Taf. 52. 3) Levice lelőhellyel közli (KALICZ 2002, 20). Fotó: Kádas Tibor, MTA Régészeti Intézete Táblaszerkesztés, számítógépes grafika: Réti Zsolt, MTA Régészeti Intézete A térképet készítette: Peterdi Csaba (MTA Régészeti Intézete) Jegyzetek:

Next

/
Oldalképek
Tartalom