Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Nagy Margit: Kor népvándorlás kori gyermeksír amulettekkel Mártélyról (Csongrád megye)

98 Nagy Margit 5. kép 1-7; 7. kép 11). A sírrajz két szemet a bal alkar mellett is jelez. Ezek feltehetően a következők: egy nagyobb, korong alakú, egyik oldalán lapos, másikon domború borostyángyöngy. Átm.: 2,1 cm, M.: 0,7 cm. A furat átm.: 0,5 cm, az egyik oldalon a használattól erősen kopott (3. kép 6; 7. kép 8). A másik egy kettős csonkakúp alakú, áttetsző zöld üveggyöngy. Átm.: 1,7 cm, M: 0,7 cm, a furat Átm.: 0,4 cm (3. kép 7; 7. kép 9). 8/A jobb medence mellett, a nagy szemű gyöngyök között ló lábcsontból készült csüngő. Csiszolt és fényezett felületű, egyik végén átfúrt. Előlapját haránt irányú bekarcolt vonalakkal és pontkörökkel díszítették. A felület és a furat kopott. H.: 4,7 cm, Sz.: 1,5 cm, V.: 1,1 cm. A furat átm.: 0,3 cm (4. kép 2; 7. kép 9). 9/ Ugyanitt kutya vagy farkas lábfej csontból készült csüngő. Egyik végén átfúrt, csiszolt, kopott felületű. Felületén középen fémoxidtól származó elszíneződés. H.: 5, 5 cm,. Átm.: 0,5-1,2 cm. A furat átm.: 0,4 cm (2. kép lb; 4. kép 4; 7. kép 12). 10/ A jobb combcsont felső végénél, ferdén, birka vagy kecske hosszúcsontból készült, csiszolt felületű csonteszköz. A csont oldala háromszög alakban ki van vágva, a csontvég itt zárt — a középen lévő, 0,2 cm átmérőjű lyuk széle szabálytalan, nem átfúrástól származik —; a másik vég egyenesen levágott. Kopásnyom nincs. Teljes H.: 9,8 cm, Sz.: 1,3-2,5 cm, V.: 0,7-1,8 cm. Az áttörés H.: 2,6 cm, Sz.: 1,2 cm (2. kép lb; 4. kép 3; 7. kép 7). 11/ A jobb medencecsont alatt öreg vadkan bal oldali agyarából készült csüngő. A foggyökér felé eső szélesebb végét középen szögletesen bevágták és átlyukasztották, a lyuk átm.: 0,4 cm. A belső oldal törött szélű; itt még egy furat lehetett. Az agyar felülete csiszolt, kopott. A lyuk körül és az agyar belső oldalán vasrozsda okozta elszíneződés. Az agyar csúcsát a belső oldalon éles szerszámmal hegyesre vágták. H.: 13,5 cm, Sz.: 2,5 cm (2. kép lb; 6. kép 3; 8. kép 1). 12-13/ A jobb kézfej helyén két vadkanagyar csüngő. Két egyed jobb oldali agyarából készítették, felületük csiszolt, hegyes végüket a belső oldalon keskenyebbre vágták és kissé lecsiszolták. Mindkét darab szélesebb, felső végén kerek, a belső oldalon a használattól teljesen elkopott lyuk. A csontfelület a lyuk körül és az agyarak középső és alsó harmadában vasoxidtól elszíneződött. H.: 7,2 cm és 8,6 cm, Sz.: 1,8 és 2,1 cm. A lyuk átm.: 0,4 cm (2. kép lb; 6. kép 1-2; 8. kép 2-3). 14/ Az egyik vadkanagyar csüngő belső oldalánál, pontosan a jobb kézfej helyén, fülével lefelé, nyelvével felfelé egy csonkakúp alakú vas csengő feküdt. Rézbevonatú vaslemezből készült, melyet kalapálással formáztak; az erős vasoxid kívül-belül beborítja a csengő palástját. A föl réznyomokkal borított félköríves lemez, mely belül körformára van hajlítva. A vas nyelv szára a csengő belsejében rá van hajtva a fül huzalára. A nyelv kiszélesedő alsó vége az egyik rövidebb oldalhoz rozsdásodott. A palást külső oldalát szegecseléssel fogták össze; a szegfejek nyomai néhány ponton kivehetők. A csengő összeszűkülő tetejének sarkán a félköríves, visszahajtott lemezrész halványan látható. A rézbevonat a vasoxid alatt a fogón, a palást külső oldalán és alsó szélein nyomokban megmaradt. H.: 6,5 cm,. Sz.: 3,7 cm, V.: 1,5-3,4 cm (2. kép 1 b; 5. kép 8; 13. kép 6). 15/ Vas csüngő{l) töredékei. Egyik végén lekerekített, átyukasztott(?) vaslemez töredékei. Élük nincs. H.: 3,1 + 4,2 cm, Sz.: 1,4-1,8 cm. A törésfelületek nem illenek össze (2. kép 1; 4. kép 5-6). 16/ A leletek közt apró égett csonttöredék volt (kecske hosszúcsont diaph. fragm. 18 gr). A lelőhely A Csanyi part nevű dombhát a Tisza szabályozása előtt is ármentes természetes magaslat volt; régészeti leletek előkerülését az 1880-as évektől említették. A késő avar temető első sírjait a tiszai gátépítés megkezdésekor, a dombhát déli oldalán 1884-ben találták meg (1. kép 2). A következő években a földmunkát irányító Szilágyi László mérnök, majd Varga Antal gimnáziumi tanár és Farkas Sándor szentesi gyógyszerész több időpontban és helyszínen ásatott a gát vonalában, valamint a szomszédos magántulajdonú földeken; az avar sírok mellett őskori leleteket is begyűjtöttek (SZEREMLEI 1900, 461^181, 61. kép).

5 Az avar temető lelőhelyétől északra lévő település nyomait B. Nagy Katalin fedezte fel. Az általa feltárt négy szabadtéri kemence közül egy biztosan avarnak, egy pedig Árpád korinak határozható meg; két kemence kora bizonytalan (B. NAGY K. 1984, 241-243, 17. ábra; SZENTPÉTERI 2002, 515). 1891 októberében Farkas Sándor az avar sírokon kívül egy vagy több kora népvándorlás kori, valószínűleg germán sírt is talált, melyeknek leleteit a Református Gimnázium Régiséggyűjtemény ének ajándékozta: egy lapos orsókarikát, két csontfésű töredékét és egy bronz karperecet (PÁRDUCZ 1937, 175). Szeremlei Sámuel adata szerint Farkas 1891-es ásatásának közvetlen közeléből, 1897-ben egy újabb női temetkezésre bukkantak, bronz karpereccel, kőberakásos bronz gyűrűvel, „füstös" agyag bögrével és a megtaláláskor összetört római üvegedénnyel (SZEREMLEI 1900, 467); ennek a sírnak a leletei ma már nem azonosíthatók. Eduárd Beninger az 1920-as években Budapesten — minden bizonnyal a Nemzeti Múzeumban — egy Mártély lelőhelyű bronz fibulapárt látott, melyről 1931-ben megjelent könyvében említést