Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)
Visy Zsolt: Verespatak aranya
Verespatak aranya 313 régészeti munkára valló tanulmányai inkább csak arra alkalmasak, hogy megmutassák Alburnus Maior régészeti leletekben, szentélyekben, feliratos emlékekben való gazdagságát, de arra semmiképpen sem, hogy ennek alapján a még át sem vizsgált hatalmas területet feltártnak lehetne tekinteni. Romániában és világszerte élénk tiltakozás folyik a természet és a műemlékek károsításával járó bányaművelés megkezdése ellen. Ennek és annak ellenére, hogy a román-kanadai- vegyes vállalat nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, 2003 nyarán mégis kísérleti robbantások és más munkálatok kezdődtek meg, amelyek már több római bányajáratot megsemmisítettek. A hazai környezetvédők a nemzetközi környezetvédelmi csoportokkal karöltve tiltakoznak a terv megvalósítása ellen. Kocsis Tibor „Új Eldorádó" cím alatt nagyhatású dokumentumfilmet 9 készített a Verespatakot fenyegető tervről és kihatásairól. A Román Tudományos Akadémia elítélte a tervet és annak átgondolására hívta fel a kormányt. A kulturális értékek pusztulásával is járó terv elleni romániai tiltakozó mozgalom vezéralakja loan Piso professzor. Alföldy Géza professzor egy aláírásgyűjtő mozgalom élére állt. A tiltakozáshoz 2003 nyaráig 1039 régész, ókortörténész, muzeológus és műemlékes szakember csatlakozott világszerte. Többen fordultak tényekkel alátámasztott levelekben a kulturális miniszterhez, és számos írás született a tiltakozás jegyében. 10 Nemzetközi szervezetek is bekapcsolódtak a tiltakozó mozgalomba. Az ICOMOS 2001-2002. évi beszámolójában a Román Nemzeti Bizottság már beszámolt a fenyegető veszedelemről. 11 2002. decemberében az ICOMOS közgyűlése tárgyalta Verespatak ügyét és kemény hangú határozatot hozva felkérte az összes hazai és külföldi szervezetet, döntéshozót e fontos régészeti és műemléki helyszín megőrzésére, az idevonatkozó törvények és szabályzatok gondos betartására (VISY 2002). 2003 nyarán Mounir Bouchenaki, az UNESCO helyettes főigazgatója levélben támogatta Roçia Montana polgármesterét tiltakozásában. Adrian Nastase román miniszterelnök több nyilatkozatában arról biztosította a helybelieket, hogy miniszterelnöksége idején semmilyen visszafordíthatatlan változás nem történik. A kísérletinek nevezett robbantásokkal azonban ez sajnos bekövetkezett, ráadásul 2004 nyarán a román kormány csökkentette a Verespatakon régészeti védelem alatt álló területet. 12 Az ICOMOS 2003. októberének utolsó napjaiban a zimbabwei Victoria Falls-ban tartott közgyűlése e sorok írójának a kezdeményezésére ismételten napirendre tűzte a Verespatak és Alburnus Maior régészeti emlékeinek és műemlékeinek a pusztulásához vezető bányászati terv ügyét. A kedvezőtlen fejlemények, illetve a késlekedő védelmi intézkedések miatt a közgyűlés ismételten kifejezte aggodalmát a küszöbön álló pusztítások miatt, a nemzeti és a nemzetközi közösség sürgős beavatkozását kérte, és felajánlotta szakmai támogatását a román hatóságoknak az Európa és a világ öröksége számára fontos helyszín megmentésére. 2004. szeptemberében az ICAHM 13 foglalt hasonlóan állást Lyonban tartott értekezletén, amelyet megküldött a román kultuszminiszternek. Valóban, a verespataki/Roçia Montana-i római bányatelepülés, de különösen a római bányajáratok a bennük talált és még található kivételes értékű leletekkel egyedülálló együttest alkotnak, és a helyszín mint ilyen, méltó akár a világörökségi rangra is (VISY 2004). Bízzunk benne, hogy a felelős kulturális hatóságok ebben látják a térség hosszú távú fejlesztő erejét, és nem a néhány év alatt kimerülő, és a minden értéket elpusztító külszíni fejtéssel sivár pusztaságot, esetleg végzetes természeti katasztrófát eredményező aranybányászatban. Ez, a nyersanyag-kitermelést megfelelő keretek között tartó, a kulturális örökség rangját és szerepét, nemkülönben térségformáló gazdasági erejét is felismerő döntés lenne az igazán helyes, hosszú távon is kifizetődő olyan döntés, amely a város és a környék lakóinak az igazi felemelkedést meghozná. Jegyzetek: A PAB Régészeti Munkacsoportjának 2004. március 19.-én Keszthelyen a Balatoni Múzeumban tartott munkaülésén elhangzott előadás kibővített változata. 1 Hérodotos IV 104: „Az agathürszoszok minden embernél jobban kedvelik a fényűzést, és teleaggatják magukat arany ékszerekkel" (MURAKÖZY 1989, 304). Ld. ehhez SZÁDECZKY 1983, 98-100! 2 Kriton: Getica. Fragm.Gr.Hist. IIB, 931 (Izvoare privind istoria Romíniei I. Bucuresti 1964, 506); Cassius Dio, LXVIII 14 (Izvoare privind istoria Romíniei I. Bucuresti 1964, 694-696). 3 CIL III. 924-959 (Inscr. Dac. Rom. I. Bucuresti 1975, 165-256). 4 SHA Marcus 21, 9; 17, 4-5. Ld. ehhez BIRLEY 1977,
