Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Müller Róbert: A keszthelyi Fő tér

A keszthelyi Fő tér 199 hagyományokat őrizve egy földszintes, nádfedeles ház állt, homlokzatával a tér felé. Utána egy újabb, a 20. század elején épített emeletes épület következett, földszintjén üzletekkel (divatház, Treffler féle papír bolt és könyvkötészet, trafik). A mai Zala Volán épület (Kossuth u. 43.) még földszintes volt, mellette a piros iskola emeletes épülete állt, de az Iskola utca délkeleti sarkán egy újabb földszintes lakóház következett. A tér egy részén tehát földszintes lakóházak, és a földszinten üzletekkel rendelkező emeletes épületek váltották egymást. Kivételt képezett a tér déli és északkeleti része. A déli oldalon, ahol most a használaton kívüli szökőkút és a parkoló van, kőfallal volt elkerítve a rendházhoz tartozó kert. Ettől délre, a Kossuth-köz meghosszabbításában egy keskeny utca következett, amely a Helikon utcára fordult rá. Az utca déli oldalán, ahol most az OTP Bank épülete áll, két földszintes ház állt. A Balatoni Múzeum Fotótára őriz egy felvételt, amely 1910-ben a „Dunántúli Daloskörök Találko­zója" felvonulásán készült (Ltsz.: 622). Ezen jól látszik, hogy a mai Városházától keletre földszintes házak álltak, akárcsak a mai Átrium üzletház helyén. Feltűnik azonban ezen a felvételen a Szentháromság szobor mai helyén egy közegészségügyi szempontból fontos létesítmény, az artézi kút, deszkából emelt, csúcsos tetejű, zöldre festett háza, amely nemigen vált a tér díszére. Akárcsak a kor nagy technikai vívmánya, az elektromos áram, amelynek megjelenését a fából készített villanyoszlopok jelzik a Fő téren is. Az 1910­es évek elején aztán két szép szecessziós épülettel gazdagodott a tér, amikor a mai színház helyén felépült az Uránia Mozgókép Színház, amely nemcsak filmve­títéseknek, de színpadi produkcióknak és ismeretter­jesztő előadásoknak is otthont adott. Az I. világháború küszöbén Keszthely Fő tere egy folyamatosan változó, dinamikusan fejlődő kisváros központi terének látványát nyújtotta. A tér 20. századi történetének külön fejezetét képezik az itt felállított szobrok, emlékművek. A sort Festetics György szobra nyitotta meg. 1897-ben, a Georgikon alapításának centenáriumi ünnepségén vetette fel Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, hogy az alapítónak állítsanak emléket, és erre ezer koronát ajánlott fel. Országos gyűjtés kezdődött, amelynek keretében több száz gazda, intézmény és önkormányzat adakozott (Festetits-Album, 23-36). A szobrot Stróbl Alajos felügyelete mellett Lukácsy Lajos mintázta meg. A felállításra, és az ünnepélyes avatásra 1902. június 8-án került sor. Ehhez a tér növényzetét is át kellett alakítani. A közben megerősödött fák egy részét kiirtották, a szobor körül egy rondót létesítettek, a zöld terület korábbi egyszerű léckerítését sodrott fémszalagok váltották fel. A világháborút, a forradalmakat és Trianon traumáját követően infláció és gazdasági válság sújtotta az országot. A pengő bevezetését követő kon­szolidációt a világgazdasági válság szakította félbe. Alig lett úrrá ezen az ország, következett a háborús felkészülés, és maga a második világégés. Keszthelyen az országos átlag feletti fejlődés figyelhető meg. Ebben bizonyára döntő szerepet játszott, hogy a meg­csonkított ország határain kívülre került a népszerű és nemzetközi hírű fürdőhelyek többsége. így a Balaton, és a balatoni üdülés felértékelődött, és ezt a kormány­zat propagandája is segítette. A városban a két világ­háború között számos kulturális, oktatási, egészség­ügyi, egyházi épületet emeltek vagy bővítettek. Új szállodák, vendéglátóhelyek épültek. A Fő téren is megfigyelhetők változások. A földszintes épületek egy része helyére emeletes ház épült. A tér nyugati oldalán először a mai Anker bolt (Kossuth u. 39.) épült át eme­letessé úgy, hogy homlokzata hátrébb került, majd a Zala Volán épülete (Kossuth u. 43.), amelynek a '30-as évek divatját idéző homlokzatát az 1980-as évek végén csúfították el. Végül a tér délnyugati sarkánál, hosszú vajúdás után felépült az Ipartestület új szék­háza, amit 1938. december 18-án avattak fel ünnepé­lyesen. 9 így a tér nyugati oldalán csak az Iskola utca déli sarka (Kossuth u. 47.) maradt földszintes. Az észak­keleti sarokra (Fő tér 4.) is emeletes lakóház épült. A téren a fákat kivágták, helyükre gyep és virágá­gyások kerültek. A tér kivilágítása is korszerűsödött, 9-9 opálüveg gömbből álló kandelábereket szereltek fel. A vízvezetékrendszer kiépítése feleslegessé tette az artézi kutat. Nyílását eltömték, és a helyére került a tér nyugati részéről a Szentháromság szobor. A tér déli vége is gazdagodott. A bécsi döntéseknek köszönhető országgyarapodás emlékére minden jelentősebb tele­pülésen, így Keszthelyen is felállították az Ország­zászlót. A fehér márvány talapzat és a hatalmas zászló­rúd a templom bejáratától északnyugatra kapott helyet. Az épületek funkciója is változott. Ezek közül a legje­lentősebb, hogy a Fő tér 1. sz. épületből a mai Főposta épületének elkészültét követően 1931-ben kiköltözött a postahivatal (ESZES 1979, 118-120), majd a Balatoni Múzeum építésének előrehaladtával 1935­ben a múzeum által használt helyiségek is felszaba­dultak (SÁGI 1969, 28). Helyükre a városi admi­nisztráció költözött, azóta van itt a Városháza. Említésre érdemes, hogy az Erzsébet királyné útján új filmszínház épült, és az Urániából garázs lett. A II. világháború, 1944 őszétől a bombázások, majd a front átvonulása Keszthelyen is veszteségekkel járt. A Fő téren a legjelentősebb kárt a templom szen­vedte el. A torony 1945. március 30-án gránát találatot kapott, és felső szintjei kiégtek. Ennek során sérült meg az 1509-ben öntött régi harang (PATAY é.n., 22). A tornyot némi átépítéssel rövidesen helyreállították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom