Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete

240 Megyeri Anna netalán a jövőben valaki a magyar zsidóság kimerítő történetét megírja, ez iratok számára nagy értékűek lesznek." VII. Históriai ügyiratok: „felölelik mindazokat, melyek számot adnak azokról a különös mozzanatokról, melyek hitközségünk és az egyetemes zsidóság életében előfor­dultak, az egyesekre vonatkozó adatokat épúgy, mint a közt érdeklő eseményeket." A pénztári mellékletek külön kezelésben részesültek, tűzbiztos helyen tartották. Ezek a következők: bizto­sítás, templomalapi nyugták, betétkönyvek alapítvány­ról, közalap, törlesztett váltók, posta vevények, különféle nyugták és utalások. E pénztári mellékletek érvényüket vesztve megsemmisíthetők. 45 Zalamegye 1901. március 31. 46 Az 1904. szeptember 1-i jegyzőkönyvből 47 Izrael költői elnevezése, négyszer fordul elő a bibliában. 48 Jótékonycélú táncestély. Zalamegye 1901. márc. 10. 49 A dolgozathoz folytatott adatgyűjtés során próbáltam megtudni valamit Stern József építészről. Az iro­dalomban, levéltárakban, könyvtárakban, személyes érdeklődések során sem akadtam nyomára. Egyetlen adatot találtam, ezt Gajáry István levéltárosnak köszönöm. A Budapesti lak és címjegyzék 1898-as X. kötetében szerepel egy Stern József nevezetű építési rajzoló, mely szerint a VI. kerület, Eötvös u. 8. szám alatt lakik. A többi kötetben és a lakcímnyilvántartóban már nem található. Gazda Anikó összefoglaló munkájából ismerjük, hogy a zsinagógákat tervező építészek közül Baumhorn Lipót tervezte a legtöbbet, 27-et. A többi építész nevéhez általában egy-egy épületet fűződik. A zalaegerszegi zsinagóga különösen homlokzati részleteinek kialakításában emlékeztet Baumhorn épületeire, bizonyos, hogy Stern József ismerte munkáit, s esetleg valamelyik jelentősebb építész irodájában dolgozhatott. További kutatások során talán fény derül a titokzatos műépítész személyére. 50 Vállalkozók Közlönye, 1901. november 5. 4. 51 A zalaegerszegi izraelita hitközség tagjainak körülbelül fele tiltakozik az új templom építése ellen. Zalamegye, 1902. március 23.4. 52 Az izr. hitközség közgyűlése. Zalamegye 1902. március 16. 53 Az olasz származású Morandini Tamás (1869-1921) építész oklevelét Zürichben, a Technische Hochschule­ban szerezte. Rokonsága Csáktornyán és Nagykanizsán vitt ismert építési vállalatokat. Először Morandini Román nagykanizsai vállalkozó társa lett, majd Zalaegerszegen telepedett le, tervezést, szakvélemé­nyezést, építőmesterként kivitelezést egyaránt vállalt. Magyar állampolgárságot 1901-ben kapott. A 20. század elején meghatározó szerepe volt a városkép alakításában. ^ 4 Zalamegye, 1902. december 28.4. 55 Göcseji Múzeum történeti dokumentációs gyűjte­ménye, 84.16.1.; Utcák, terek, emberek - Zalaegerszeg régi képeken. Szerk. Megyeri Anna. Zalaegerszeg, 1997. 54.,98.; Baranyai György: Tudósítás a múltból. Zalaegerszeg, 1985. (Az építőiparos segédek bérharca megszűnt. Zalamegye 1904. április 24.5.) 56 Zalamegye 1904. április 3.4. Ebben az egyszerű épületben lakott a templomszolga, s valóban itt volt a mellékhelyiség is. 57 Zalamegye, 1904. május 14.7. ^ 8 Zalamegye, 1904. június 26.5. 59 Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár. Az 1867-ben alapított pécsi műhely készítette Magyar­országon a legtöbb orgonát. Tőlük rendelték az 1907­ben felavatott evangélikus templom mechanikus orgonáját is. 60 Ez évben Pfeiffer Henrik zalaegerszegi bádogosmester az országos iparegyesület díszoklevéllel és éremmel is kitüntette. Zalamegye, 1904. június 5.6. 61 Feltehetően a Tóra-olvasó asztal melletti Tóra tartó padot értik rajta, melybe a szertartás idején a Tóra díszeit helyezik. 62 Fischer Pál takarékpénztári igazgató és neje született Wilhelm Olga házasságuk 10-ik évfordulója alkalmából az építés alatt levő új zsinagóga számára díszes és értékes, a frigyszekrényen alkalmazandó függönyt ajándékoztak. Zalamegye, 1904. május 15.7. 63 A jegyzőkönyv írója itt javította a szöveget, feltehetően „micve-vánkos"-ról van szó, melyen a körülmetélés szertartására viszik a fiúgyermekeket. A magyarázatot dr. Bányai Viktóriának köszönöm. ^ 4 Zalamegye, 1904. augusztus 14. 65 Büchler Sándor (Fülek, 1870 - Auschwitz, 1944) 1888­1894 között a budapesti rabbiképző növendéke volt, a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet is szerzett. Rabbivá 1895-ben avatták. 1897-től volt keszthelyi főrabbi, mellette a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem magántanára, a zsidóság magyarországi történetének kutatója. 66 Guttmann Béla Bucsuszentlászlón született 1873. március 10-én. Elemi iskoláit Pápán végezte, majd Jánosházán a „Lau álmon Jiszroel" talmud-egylet isko­lájába járt. Kismartonba, Nagyszombatba került, Ko­lozsvárott és Prágában, majd 1900-tól Bécsben főkán­tor. „Idegen földön is magyar maradt" írták róla a Ma­gyar Zsidó Nő című folyóiratban. (1900. október 26.6.) 67 Zalamegye, 1904. szeptember 4. 68 Zalamegye, 1904. szeptember 4. ° 9 Magyar Paizs, 1904. szeptember 8. 70 Magyar Paizs, 1904. szeptember 8. 71 Zala, 1904. szeptember 4. 72 A péntek esti szertartás nyitja meg a hét legfőbb ünnepét, a szombatot. 73 Zalamegye, 1904. szeptember 11.4. 74 Zalamegye, 1904. október 9.4; Elül: a zsinagógai év 6. hónapja 7-> Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyar­országon. Térképek, rajzok, adatok. Szerk. Komoróczi Géza. MTA Judaisztikai kutatóközpont, Budapest, 1991. (Hungária Judaica; 1.) 42.

Next

/
Oldalképek
Tartalom