Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete

A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete 233 felvette, és beható tárgyalás után elhatározták, hogy egy műépítészt bíznak meg azzal, hogy régi templomunk állapotát, helyzetét megvizsgálván a czélba vett átalakítási munkálatokat, esetleg az odaépítendő új templomról a terveket, és költségvetéseket készítse el. A képviselőtestület intézkedése folytán Rauscher Miksa szombathelyi műépítész úr készített is templom-átalakítási terveket, melyet a képviselőtestület az 1895. évi február 7-én tartott ülésén a kivitelre elfogadott, és az építési alapból 600 koronával honorált. Az építkezés folyamatosítása czéljából, abban a tudatban, hogy a költségek jelentékeny részét az ülések értékesítéséből kell előteremteni, a templomüléseket megbecsülték. A költségeket ekkor már 46.800 koronában irányozták elő. Ezzel szemben az elnöki jelentés szerint a templom építési alap csak 14.484 korona volt, 8250 koronát az imaülésekre ráfizetendő összegekből remélték bevételezni a hiányzó 24.166 koronát amortisációs kölcsön útján tervezték fedezni, és hogy a kölcsön törlesztését biztosítsák, a hitközségi tagokra az osztályonként kivetett hitközségi adó alapján 110-50% százalék között váltakozó templomépítési pótlékot szándékoztak kivetni. A templomépítés ügyét ezután napirenden tartották ugyan, de haladás az ügy megvalósítása felé alig történt. 1897. évi szeptember 12-én a Svastics féle háznak tervbevett alkalomszerű megvásárlása folytán ismét elejtik a régi templom átalakításának tervét, és újból élénken foglalkoztatja a hitközség közvéleményét a templomnak az említett telken való felépítése. Azonban a Svastics féle ház megvételére mások egy kedvezőbb utóajánlatot tettek, és így a régi templomnak már 60000 korona költségen leendő átalakítása mellett döntött az 1898. évi január hó 16-án megtartott évi rendes közgyűlés. A költségek fedezésére 40000 korona kölcsönt a községi takarékpénztártól tényleg fel is vettek és a templomépítési ügyek elintézésére egy Gráner Géza, Büchler Jakab, Dr. Obersohn Mór és Schütz Sándor urakból álló szűkebb bizottságot küldtek ki, az építés fő felügyelőéül pedig Lányi Kálmán kir. mérnök urat kérték fel, ki templomépítésünk ügye iránt mindenkor meleg érdeklődést tanúsított. A Rauscher féle terv kivitelére azonban nem került sor, mert a szakértők nem tartották érdemesnek egy átalakításra 60000 koronát fordítani. De a régi templomnak házakkal körülvett telkét különben sem vélték alkalmasnak, aminthogy ezen a helyen egy díszes, monumentális templom méretei kellően nem érvényesülhetnek. A képviselőtestület tehát az új templom felépítését a Grünbaum Ferenc és Miszori uraktól megvásárlandó és a Wlassich utczában lévő telken javasolta a közgyűlésnek. A rendelkezésre álló összeg azonban csak 33376 korona volt. Jelentékenyen szaporította ezt az összeget az 1898. év végén a Gráner család, melynek tagjai néhai Gráner Jakab és Gráner Teréz emlékére a templomépítés czéljára 2000 koronát adományoztak. A templomépítési ügy ezután ismét szünetelt egy évig. Fordulópontot képez azonban templomépítésünk történetében az 1899. évi okt. hó. 1-én tartott közgyűlés, mely Fischer László hitk. elnök lemondása folytán elnökké Boschán Gyula és alelnökké Büchler Jakab urakat választotta meg. Az újonnan választott elnökség a hitközség intézményeinek és ügykezelésének teljesen újjá, modernné tételét vette fel programjába, és különösen az istentiszteletnek szebbé és a kor igényeinek is megfelelőbbé tétele képezte gondoskodásának legfőbb tárgyát. Programjába vette továbbá a templomépítés végleges keresztülvitelét, és elhatározta, hogy ezen ügyet mindaddig napirenden tartja, míg azt teljesen meg nem oldja. Az építési bizottság most már egy a Grünbaum-féle telken 80-85 ezer korona költségen emelendő templom felépítését javasolta az 1900. évi rendes közgyűlésnek, mely a javaslatot azzal a hozzáadással fogadta el, hogy a két hónapi határidőn belül a bizottság a Wlassics utczában lévő teleknél alkalmasabb helyet szemeljen kis az új templom helyéül, és ha ilyet nem talál, akkor a templom a bizottság által javasolt helyen építtessék fel. Egyben az építési bizottságot azzal a joggal ruházta fel, hogy a terveket és költségvetést elkészítesse, azokat felülvizsgáltassa, és a kivitelre nézve a legjobb belátása szerint intézkedjék. A Wlassics utczai teleknél czélszerűbb helyet a bizottság nem találván ezen telket a közgyűlés határozata értelmében 8500 koronáért a képviselőtestület jóváhagyása után megvásárolta, azt az új templom helyéül végleg kiszemelte. Mielőtt még az építés pénzügyi része megoldást nyert volna, a templomépítési bizottság már is serényen dolgozott a templomépítés technikai részének megoldásán. Részletesen kidolgozta a tervezés programját, melynek alapján 1901. év január hóban közzé tette a templom tervrajzának és költségvetésének elkészítésére a pályázati hirdetményét. A pályázat iránt az érdeklődés oly nagyfokú volt, amennyiben mintegy húsz műépítész kérte a tervezési programot és a telek helyrajzát. Mindössze azonban csak öt pályamű érkezett be. Ezeket a bizottság mérnök tagjai alaposan átvizsgálták, és minthogy a feltételeknek teljesen egyik sem felelt meg a bizottság azokat, mint meg nem felelőket a pályázóknak visszaküldte. A „Jehova" jeligével ellátott pályamű azonban a bizottság tetszését megnyerte, és azt a hiányok pótlása mellett a kivitelre elfogadhatónak találta. Felkérte tehát ezen terv készítőjét, Stern József budapesti műépítész urat, hogy egy újabb a pályázati feltételeknek megfelelő tervet készítsen el.