Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)
Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete
224 Megyeri Anna hozzák. A magyar törvényhozás megvalósítani igyekezett a földön az Isten utolérhetetlen és tökéletes lényéből származó ezen két elvet a szeretetet és igazságot. A sorompók, melyek a hazában élő vallásfelekezetek közt léteztek, lehullottak, és ha már harcznak, versengésnek lennie kell, legyen az az eszmék harcza, és küzdjük azt végig az erkölcs fegyverével. Ne ismerjünk ezentúl más végczélt, más pályabért, mint a haza boldogságát." A jegyzőkönyvben megörökítették „a város közéletének egyik büszkesége", Boschán Gyula érdemeit. „A hitközség hálájának jeléül a templom előcsarnokának falába illesztett emléktáblára örök időkre márványba vésette nevét az utókor számára. Az ő elnöki működését hálásan fogják mindenkor utódaink említeni. Áldani fogják őt, a miért méltó hajlékot emeltetett Isten dicsőségére, mely a mai naptól kezdve a hazaszeretet iskolája, a szenvedők vigasztalója, az engesztelődés imaháza, a felebaráti szeretet melegágya lesz hitközségünk számára." Délután háromkor zárókőünnepélyt tartottak az új templomban. Ennek programját a Zalamegye is közölte 64 a zárókőben is elhelyezett meghívó alapján, melyet itt is közreadunk: „1. Héber ének. Énekli a főkántor és az énekkar. 2. Hitszónoklat a zárókő szertartás jelentőségéről. Szertartási ima. Tartja: Engelsmann Izrael zalaegerszegi főrabbi. 3. Héber ének. Énekli a főkántor és az énekkar. 4. Építész jelenti a hitközség elnökének, hogy az építést befejezte és kéri az elnököt, hogy a zárókövet helyezze el. Elnök röviden válaszol és felkéri a hitközség titkárát, hogy a zárókőbe helyezendő okmányt olvassa fel. A titkár felolvassa, egy tokba helyezi. 5. (Héber ének) Énekli a főkántor és a kar. Ezen ének kísérete mellett a főrabbi, a hitközségi elnök, díszelnök, alelnök, jegyző, a szertartást végző másik főrabbi, a vidéki izr. hitközségek vezetői, a jelenlevő összes rabbik a templom előcsarnokában vonulnak, ahol az elnök elhelyezi a zárókövet, amelyre az elősoroltak kalapács ütést tesznek. Ennek megtörténtével bevonulnak a templomba, elfoglalják helyeiket. 6. Körmenet a thorákkal. A főkántor és a kar ezalatt a héber éneket énekli. A szentély ajtaja nyitva áll, előtte a szertartást végző papok átveszik a thorákat és elhelyezik a szentélyben. 7. A zalaegerszegi főrabbi meggyújtja az örök-mécset. 8. Mincha (héber) ima. 9. Felavató beszéd. Ima a királyért. Tartja dr. Büchler Sándor 65 keszthelyi főrabbi. 10. Hymnus. Énekli a főkántor és az énekkar. Az énekszámokat Guttmann Béla 66 bécsi és Leichner Herman zalaegerszegi főkántorok látják el." Mint már utaltunk rá, az avató ünnepségről részletes beszámolót közölt a két Zalaegerszegen megjelenő hetilap. A Zalamegye 67 újságírója az épület hiányosságait sem hallgatta el. „A monumentális épület kívülről és belülről is impozáns benyomást gyakorol a nézőre. Külső pompája és szép vonalai, ízléses tagozatai jól érvényesülnek a fallal és vasráccsal körülvett téren." Sajnálja, hogy az épület költségkímélésből nem az első, hanem a második terv alapján épült fel. A templom karaktere ugyan megfelel az eredeti tervnek s a részletek nagyobb része szintén érintetlenül maradt, de a második terv szerint néhány méterrel rövidebb lett, s ez a külső oldalnézet harmóniáját kissé zavarja, s a szentélyt nyomottá teszi. (A korabeli képeslapok azt mutatják, hogy a templom méreteihez képest mégis kis telekre épült, ezt szűkítette délről a téglából épült bástyakerítés, majd az 1920-as években mellé épült lakóház megakadályozta a rálátást, s valójában a homlokzat tömege nem érvényesülhetett.) „A tervező azonban olyan szépen alkotta meg a belső tagozatokat, hogy a külsőleg észrevehető hiba nem esik a belső harmónia rovására...A templom nemcsak zsidó polgártársaink gyönyörűsége, hanem Zalaegerszeg város legszebb épülete. A hitközség nagy áldozattal építette fel [...], de ez gyümölcsöző lesz a városra nézve is. Mert bizonyos, hogy az új templom a Wlassics utca teljes kiépítését, egy szép városrész keletkezését vonja maga után." 68 Valóban, 1907-re a zsinagógával szemben felépült a Stotka Péter városi építész tervezte polgári leányiskola téglasávokkal, stukkódíszekkel ékesített emeletes épülete. Az avató ünnepen részt vett a város „mindenik osztálya valláskülönbség nélkül." 69 Farkas József országgyűlési képviselő, Csertán Károly alispán, Árvay Lajos főjegyző, Thassy Kristóf vármegyei főügyész, Várhidy Lajos polgármester, Németh Elek főjegyző, Szaniszlovszky Adolf törvényszéki elnök, Schneider Gábor ügyész, dr. Fritz József, Rohonczy István törvényszéki bírák, Tresztyánszky Ödön árvaszáki elnök, dr. Zárka Zsigmond árvaszéki helyettes elnök, Medgyesi Lajos főgimnáziumi, Udvardy Ignácz felsőkeredelmi iskolai, Kászonyi Mihály polgári iskolai, Paukovich György elemi iskolai igazgatók, Hajik István, Szigethy Elemér, dr. Kelé Antal ügyvédek, Szupits Antal járásbíró, Odor Géza pénzügy igazgató, Porkoláb Gyula ág.ev. lelkész, Kováts László ipartestületi elnök stb. A honvédséget Boer Sándor őrnagy képviselte. Legáth Kálmán helyi apátplébános levélben mentette ki távolmaradását. A szertaráson részt vett dr. Bernstein Béla szombathelyi, dr. Neumann Ede nagykanizsai, Schwarz Jakab csáktornyai, dr. Büchler Sándor keszthelyi, dr. Winkler Sándor csabrendeki és dr. Radolfer Antal alsólendvai főrabbi. Borbély György gimnáziumi tanár Látó néven írt cikkében 70 kiemeli az ifjú keszthelyi
