Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)
Bánffy Eszter: Újkőkori és rézkori megtelepülés a Kerka völgyében
ZALAI MÚZEUM 13 2004 Bánffy Eszter Ujkőkori és rézkori megtelepülés a Kerka völgyében A Kerka-völgyi mikrorégiós kutatás a nyugatdunántúli, célzottan és szervezetten folyó településtörténeti programok sorában már a harmadik volt, amelyre 1995 és 1998 között került sor. 1 A korábbi, Kis-Balaton-vidéki és a Hahóti-medencében végzett vizsgálatok mind módszertani szempontból, mind pedig azok eredményeit tekintve példaként és az összehasonlítás alapjául szolgáltak. Igen hasznos volt figyelembevenni a terepbejárási és településtörténeti tapasztalatokat, amelyeket a NyugatDunántúl szomszédos vidékein két korábbi mikrorégiós kutatásaink alapján gyűjtöttünk. A Kerka-völgyi Mikrorégiós programban dolgozó régészek mindegyike ugyanis résztvett a Kis-Balatoni és a Hahótvölgyében végzett mikroregionális kutatásokban. Településtörténeti következtetések levonásánál mind a mikro-terület sajátosságai, mind pedig egy nagyobb területen végzett összehasonlító elemzés további szempontokkal gazdagíthatják az értékelést. A Lenti-medence északi részén végzett kutatási program célja, értelme természetesen a minél több adattal alátámasztott, minél részletesebb településtörténeti kép felvázolása volt. A tavaszi és őszi terepbejárások során talált lelőhelyek alapján azonban e vázlat igen csak fehér foltokkal teli maradt volna. Szerencsére a néhány szondázó és két nagyobb ásatás segített az egyes korszakok megtelepedésének jobb megismerésében is. Ez utóbbi, nagyobb terület települési viszonyaival való összehasonlítás azonban nemcsak a mi saját korábbi kutatási eredményeinkkel lehetséges. Magam korábban Korek József, majd Müller Róbert Zala megyei őskori lelőhelyekről írt rövid munkája, illetve a göcseji „szegek" vidékén végzett fontos topográfiai kutatásai mellett elsősorban H. Simon Katalin és Horváth László, egy évtizeden át Zalaegerszegen dolgozó régész kollegáim adataira támaszkodhattam. 2 Az ő rendszerező munkájuk nyomán a Nyugat-Dunántúlról rendelkezésre álló újkőkorról és rézkorról szóló ismereteink megsokszorozódtak. Ezen kívül azonban minden korszaknak megvan a maga segítsége, amelyre a bronzkor, vaskor, római kor, népvándorláskor és középkor településtörténeti összefoglaló értékelésében a szerzők több esetben kitérnek. Meg kell még említeni két olyan munkát, amely az összehasonlítást a Kerka-völgytől nyugatra, illetve délnyugatra is lehetővé teszi. Irena Savel muraszombati muzeológus lelőhelykatasztere a Murán túli, attól északra eső területekről (Prekmurje-vidék), illetve egy osztrák kutatási program, az A. Lippert vezette pollenvizsgálati eredmények összegzése a Kerka völgyében és attól északra magyar területen, a magyar határ mentén Stájerországban és a már említett Prekmurjevidéken mind igen jól kiegészítik a Kerka völgyében terepbejárások alapján tapasztaltakat. 3 Említére méltó végül Makkay János hasonló munkája, amelyet a szarvasi járásban végzett terepbejárások alapján végzett el. 4 Településtörténete számomra példát nyújtott arra, hogyan lehet kevés felszíni adat alapján több ezer évről érvényes történeti, településtörténeti következtetéseket - tudományos igénnyel! - levonni. О figyelmeztet arra is, hogy ezek a terepbejárásokra alapozott kutatások a 24. órában történnek, 5 hiszen a mezőgazdasági munkálatok, a meliorizáció nagyon gyorsan és végérvényesen elpusztít, illetve legalábbis a felszínről észrevehetetlenné teszi a legtöbb lelőhelyet. 6 Mindezek a szomorú megállapítások növelik a Kerka-völgyében végzett munka jelentőségét, de egyúttal a ránk nehezedő felelősséget is, hiszen lehetséges, hogy többé nem megismételhető, újra nem elvégezhető ez a kutatás. Jelen tanulmányban röviden összegzem a Kerkavölgyi mikroregionális kutatások alapján rekonstruálható ujkőkori és rézkori megtelepedés történetét. 7
