Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)
P. Barna Judit: Adatok a késő neolitikus viselet megismeréséhez a lengyeli kultúra újabb leletei alapján
ZALAI MÚZEUM 13 2004 Р. Bama Judit Adatok a késő neolitikus viselet megismeréséhez a lengyeli kultúra újabb leletei alapján Bevezetés Az M7 autópálya Zala megyei szakasza (1. kép 1) több jelentős neolitikus telepet érintett, melyek közül kettőn a lengyeli kultúra emlékanyaga is előkerült: Sormás - Török-földek lelőhely (M 79) egy É-D-i irányú dombhát déli végén fekszik, melyet К felől a Mántai-patak határol. A patak egyben közös határt alkot a K-i partján elterülő Mántai-dülői lelőhellyel (M 710) (1. kép 2). Sormás - Török-földek lelőhelyen 2002. és 2003. folyamán közel 28 000 m 2-t tártunk fel 1 . Szórványos telepnyomok tanúsága szerint a lelőhely már a neolitikum korai szakaszában is lakott volt (Starcevokultúra), a középső neolit betelepültséget néhány DVK objektum jelzi. A feltárt 460 objektum többsége a lengyeli kultúra korai, ún. séi horizontjába tartozik, de a megelőző Sopot-kultúra települése is jelentősnek mondható. A középső rézkori Balaton - Lasinja és a tűzdelt barázdás kerámia kultúrája, valamint a késő bronzkori halomsíros kultúra népessége átmeneti jelleggel szintén megtelepedett a dombháton. Kiemelkedő fontosságú a két késő neolitikus körárok-rendszer. A leletanyag feldolgozása folyamatban van, ezért az egyes objektumok - így a körárkok - pontos datálása sem végleges még. A leletek elsődleges felmérése alapján a két körárok-rendszer egymáshoz viszonyított időrendi helyzete nem állapítható meg teljes biztonsággal. A lengyeli kultúra legkorábbi horizontját (Sé Luzianky - Unterpullendorf kör) képviselő leletanyag mind a kerámiaformák, mind pedig a díszítések (festés, karcolás) tekintetében rendkívül közel áll a Sé - Malomi dűlői lelőhelyről megismert leletegyütteshez (KALICZ 1983-84; KALICZ - KÁROLYI 1977, 1978-79; KÁROLYI 1992; KALICZ 1998: 62-70, Abb. 22-23.). A festésnél valamivel egyszerűbb minták és kevesebb szín fordul elő, mint Seben. Uralkodó a vörös és a sárga szín; alkalmazták önállóan is, de főként egymással kombinálva. Ezeken kívül csak elvétve fordul elő fehér, rózsaszín, barna és fekete festés. Sormás - Mántai-dűlő lelőhelyen összesen 25 000 m 2 nagyságú felületen 554 objektum került feltárásra; ebből mintegy 450 újkőkori; ennek nagy hányadát középső neolitikus (DVK) objektumok teszik ki, tehát kb. 100 késő neolit objektummal számolhatunk. Ezek többsége a Sopot-kultúrába tartozik. Kis arányban ugyan, de ezen a lelőhelyen is képviselve van a lengyeli kultúra legkorábbi horizontjának leletanyaga. A feltárt telepobjektumok közt sok a cölöp lyuk, ezekből több házalap is kirajzolódik, melyek egy része a DVK korszakába, minimum két ház a Sopotkultúrába tartozik. A lelőhely legmarkánsabb objektuma azonban itt is a körárok, melynek egy kapuval (földhíddal) megszakított részlete esett a nyomvonalba. Ez egy egyszeres, V-metszetű árok. A telepobjektumok nem illeszkednek hozzá, azaz az árok használata rövidebb időt ölelt fel, mint a telep élete 2 . Sormás - Török-földek lelőhely kisplasztikája különösen gazdag, de a Mántai-dűlőben is szép számmal kerültek elő idoltöredékek, állatszobrocskák, oltárok, stb... A következőkben a lengyeli kultúra azon leleteit közlöm, melyeken viseleti elemeket ábrázoltak. A 19 db lelet egy kivételével a Sormás - Törökföldekről származik (1-18. számú), a Mántai-dűlőből mindössze 1 db (19. sz.). Ez az arány megfelel a korai lengyeli kultúra eltérő arányú jelenlétének a két lelőhelyen. Ezek a változatos, szépen díszített idolok jól elemezhető forráscsoportot alkotnak. Az őskori öltözék rekonstrukciójának legfőbb forrásai általában a temetkezések 3 , melyekben a viselet időtálló anyagból készült részei többé-kevésbé megőrződnek. A lengyeli kultúra temetői azonban szinte kivétel nélkül a kultúra keleti elterjedési csoportjából ismertek
