Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)
Kostyál László: Zala megye képzőművészete a két világháború között
Zala megye képzőművészete a két világháború között 291 14. kép: Vörös János: Kislány mellszobra, 1939, gipsz, ltsz. TGyM.99.34. vállalt - a szobrászattól távol álló - munkát. 1943. december 20-án a zalaegerszegi városházán megalakuló Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör örökös tagjává, és a képzőművészeti szakosztály elnökévé választotta. Az akkor veszprémi püspök Mindszenty Józsefről készített, kisméretű portréja igen jó jellemábrázoló készségéről tanúskodik. 1946-ban készítette el a zalaegerszegi munkás-mártírok emlékmüvének rendkívül igényes plasztikájú dombor-művét82 Érdekes alakja volt a zalaegerszegi művészetnek Kaszaházi (Lâcher) Antal (1883-1954). Sopronban, Bécsben és Münchenben tanult festeni, négy évig Svájcban is dolgozott. 1914-ben jött haza Zalaegerszegre. 83 Tevékenységi köre az újságban feladott hirdetése alapján 84 meglehetősen szerteágazó volt, s azt még kiegészíthetjük a templomi restaurálással. Az 1925-ös zalaegerszegi nagy kiállításon a zsűri ezüstérmet ítélt neki, de nem a művészek között, hanem a „festőipar" szekciójában. 85 Azt sajnos nem említi a tudósítás, hogy az elismerést milyen kiállított produktummal érte el, egyértelmű azonban, hogy elsősorban iparosnak, és nem művésznek tekintették. Mindazonáltal komolyabb egyházi megbízásokat is kapott. A zalaszentiváni plébániatemplom szentélyének mennyezetére 1923-ban festette Mária megkoronázásának jelenetét. 86 A kicsit barokkos ízű, hideg, akadémikus stílusban készült, érzelmeket nem tükröző, mereven szimmetrikus kompozíció nyilvánvaló előképét még nem tudjuk azonosítani. Hasonló merevséget tükröz, ennek ellenére impozáns megjelenésű (már csak sokalakos volta miatt is) a zalaegerszegi evangélikus parókián látható „Luther a birodalmi gyűlés előtt" с nagyméretű kompozíciója (1935) is, amelynek önálló invenciója szintén valószínűtlen. Kaszaházi kisebb képei és akvarelljei gyors ecsetvonásokról, és egy-egy becsúszó rajzbeli hibáról tanúskodnak. A festés nem hozott elegendő jövedelmet számára (a katolikus egyháztól kapott megrendelések kis számában állítólag a két világháború között Zalaegerszegen plébános Mindszenty-nek az evangélikus festő iránti averziója is megmutatkozott), ezért azt egy ecetgyár létesítésével egészítette ki. 15. kép: Kaszaházy (Lâcher) Antal: Luther a birodalmi gyűlés előtt, 1935, olaj, vászon, a Zalaegerszegi Evangélikus Egyházközség tulajdona