Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)
Kostyál László: Zala megye képzőművészete a két világháború között
284 Kostyál László felszínesen értő újságírók tollából származnak. A kiállítások bemutatása mellett műtermi riportok, új épületekről, azok nagyobb freskóiról szóló ismertetők, művészeti előadásokról szóló tudósítások is színesítették a lapot. Az országos sajtó tudósításai között a zalai művészeti események érthető módon nem játszottak vezető szerepet, azonban a jelentősebb tárlatokról egy-két eldugott ismertetés helyet kapott. 21 II. A művészek Mint már utaltunk rá, a két világháború között Zalában dolgozó művészeket stiláris megfontolások alapján elkülöníteni meglehetősen problematikus. Ebben a már ismertetett homogenizáló körülményeken túl az ekkor készült művészeti alkotások nagy részének pusztulása, de legalábbis az őket vizslató utókor látómezejéből történő kikerülése is közrejátszik. Múzeumba sajnos igen kis hányaduk került, ennek, a néhány köztéri alkotásnak és a sajtó híradásainak révén összeállítható kép nyilvánvalóan nem lehet teljes. Múzeumi közgyűjtemény korszakunk nagy részében csupán Sümegen volt, a Darnay Múzeum révén. A keszthelyi Balatoni Múzeum tényleges működését csak 1936-ban kezdte meg (s vette át a helyhiánnyal küzdő előbbi anyagát). A Sümegről Keszthelyre kerülő gyűjtemény a zalai festők közül csupán Egry József alkotásait őrzi ebből az időszakból. A zalaújlaki születésű Egry 1918-ban, házasságkötését követően költözött Keszthelyre. Itt és Badacsonytomajon bontakozott ki balatoni ihletésű, a természeti jelenségeket mint médiumot felhasználó, fénytől izzó, zseniálisan egyéni piktúrája. Magányos óriásként élt, barátai voltak, követői azonban nem. 22 Konzervatív ízlésű környezete nem volt elég érett panteisztikus, a napfény és az atmoszféra vibrálását, a pillanat lényegét megragadó s azt a belső líra kifejezésének szolgálatába állító képeihez. „Egry József a modern magyar festőművészet egyik legértékesebb, élenjáró mestere... csodálatra méltó képeinek nagyrészén a Balaton fényei dominálnak. És ezeket a képeket Egry külföldi nagy sikerének színhelyén: Berlinben, Párizsban szeretik legjobban. Itt nálunk még mindig nem értik meg eléggé." - írta a Zalai Hírlap a festő 1936-ban, a budapesti Mária Valéria utcában rendezett kiállítása kapcsán. 23 Valóban Egry gondolatvilága, művészi elvei, elvonatkoztató hajlama, sommázó figura-felfogása az 1920-as évek első felében párhuzamban álltak az Európa vezető galériáiban látható legújabb törekvések egy részével, de a zalai embereket még másfél évtizeddel később sem érintették meg. Igaz, legalább a sajtó felfigyelt tárlatára, de a megyében élő művészekre gyakorolt hatása csak jóval később, már a mester halála (1951) után mutatható ki. Bár jelentőségében nem mérhető Egryhez, nála korszakunkban nagyobb volt a kisugárzása Sass Brunner Ferencnek. Hollóssy-tanítvány volt Münchenben, s mesterét a nagybányai, majd a técsői művésztelepre is követte. Szabadiskoláival sokat tett a művészeti kultúra terjesztéséért. Bár fiatalabb korában a szecesszió is megérintette {Két nőalak szobában), a portréfestés mellett alapvetően a Hollóssy-körben magába szívott plein air jellegű tájfestés dominál képein. Művészi pályájának ívében cezúrát jelentett az I. világháborút követően az általa szívvel-lélekkel támogatott forradalmak bukása, majd a békeszerződés. 24 Bár 1921-ben elsősorban korábbi képeiből rendezett gyűjteményes kiállítást a Nemzeti Szalonban, piktúrájában ekkor már nagyobb hangsúlyt kaptak a moralizáló témák {Ádám álma 1924, 25 Öreg koldus 1928, Csendélet koponyával). Komor, a barnás tónusokra épülő színvilága a húszas évek közepén kezdett oldódni, s ekkor ismét nagyobb szerepet kaptak a tájképek. 26 Felesége és leánya Indiába távozását (1929) követően elhagyta Nagykanizsát, és Sümegen telepedett le. A korábban családjával közösen rendszeresen kiállító művész ekkortól visszavonultan élt (bár hazalátogató feleségével még szerepelt közös kiállításokon 27 ), e korszakából elsősorban portréi (e műfajt már korábban is kedvelte) ismertek {Festetics Tasziló 1934, Tabódy Tibor főispán 1937. 28 ). 3. kép: Egry József: Kávéházban, 1930-as évek, papír, akvarell és tus, ltsz. BM.58.305.
