Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)
Petánovics Katalin: A zalaszántói tájház – egy népi műemlék viszontagságai
262 Petánovics Katalin 23 ZENTAI 1997, 153.; G.SZABÓ 1995. 437; KERECSÉNYI1991, 228, 243 24 Ilyen alacsony ajtókat csináltak - ritkán - a füstöskonyha és a szoba között, mert a magasabban szálló füst így nem juthatott a szobába. Vö. KERECSENYI 1991, 228 egy bucsutai ház felmérésénél 120 cm-es ajtót talált. VAJKAI 1973, 85 egy nemesvámosi házban egy 155 cm-es ajtóra bukkant. Megjegyzi, hogy a kezdetleges épületekre általában is jellemzők a kis méretek. 25 Ez is jelzi, hogy mindig csak a legszükségesebb újításokat végezték el a házban -pl. a villanyt beszerelték, kéményt építettek -egyébként semmi máshoz nem nyúltak. - Elég általános gyakorlat volt, hogyha a szobának két ablaka volt, akkor egyik az utcafrontra nézett, a másik az udvarra. A szomszédok állítják, hogy a Ferenczi háznak az utcára csak egy ablaka nézett. 26 Ausztriából terjedt a felezett konyhaajtó hozzánk, és a 19. században népszerű lett a Dunántúlon. Az ablaktalan konyhák tulajdonképpen csak az ajtón át kaptak fényt és levegőt egészen a 19. század végéig. (ZENTAI 1977, 174-75) 2 ^ A kamra és a lopott tornác deszkás mennyezetét szintén fehérre meszelték. 28 A legtöbb füstöskonyhás ház szobájában cserépkályha állt. Később a helyükre takaréktűzhelyeket raktak, s azon főztek is. Öntöttvas kályhákat csak elvétve használtak Dél-Zalában-írja KERECSÉNYI 1991, 255 - A visszaemlékezések szerint Zalaszántón a módosabbaknak volt cserépkályhája, de a szegényeknek nem. Ők öntöttvas kályhával fűtötték a szobát. Ferencziék a vaskályha csövét a füstöskonyhába vezették. 29 MJ 9725 Törzsszám 10847 30 A szabadtéri néprajzi múzeumok is folyamatos és változatos programajánlatokkal igyekeznek a látogatottságukat megtartani. 31 2003-ban restaurálták a 200 éves un. Pethő Ház utcafrontját, s hamarosan elkezdik az oldalszárny renoválását. Irodalom: BAKA Y - KALICZ - SÁGI 1966 Bakay Kornél - Kalicz Nándor - Sági Károly: Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és a tapolcai járás. Budapest, 1966. BALASSA M.. 1977 Balassa M. Iván: A magyar népi építészet táji tagolódása a 18-20. században. In: Magyar Néprajz III. Budapest, 1997. 266-288. BÁLINT 1989 Bálint Imre: Barangolás a 750 éves Zalaszántón és környékén. Tátika I. Zalaszántó, 1989. 15-37. BÁLINT 1977 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I— II. Budapest, 1977. BARABÁS 1969 Barabás Jenő: Füstösház Zalában. Ethn. 1969. LXXX. 333-346. BARABÁS 1970 Barabás Jenő: A lakóház füsttelenítéséről. Ethn. 1970. LXXXI. 276-287. BARABÁS 1991 Barabás Jenő: Népi építészeti régiók a Dunántúlon. In: Dél Dunántúl népi építészete. Szentendre-Pécs, 1991. (Szerk.) Cseri Miklós 31^14. BARABÁS 1997 Barabás Jenő: A magyar népi építészet történetének korszakai. In: Magyar Néprajz III. Budapest, 1997. 289-308. BARABÁS- GIL YEN 1979 Barabás Jenő - Gilyén Nándor: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest, 1979. BÍRÓ 1988 Bíró Friderika: Göcsej. Budapest, 1988. BÍRÓ 1987 Bíró Friderika: Göcseji Falumúzeum. Zalaegerszeg, 1987. DÉDTSHY- SEDLMAYR1958 Dédtshy Mihály - Sedlmayr János: A zalaszántói plébániatemplom restaurálása. Műemlékvédelem, 1958. 84-87. FÜZES 1997 Füzes Endre: Népi építészeti emlékek védelme. In: Magyar Néprajz III. Budapest, 1997. 309-325. JANKÓ 1902 Jankó János: A balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. KERECSÉNYI 1991 Kerecsényi Edit: A tüzelőberendezések változása DélZalában a 19. században. In: Dél-Dunántúl népi építészete Szentendre-Pécs, 1991. (Szerk.) Cseri Miklós. 225-270. KISFALUDY 1902 Kisfaludy Sándor: Regék a magyar előidőből. Csobáncz-Tátika-Somló, 1902. H. n. 19-62. KOVACSICS 1991 Kovacsics József: Zala megye helytörténeti lexikona.
