Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete

A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete 235 Az új templom befejezése és felavatása 1904. évi május hónapra volt tervezve, de a munkát részint az időjárás, részint a kőműves sztrájk következtében többször kénytelenek voltak megszakítani, és így a templom teljesen csak augusztus 20.ára készülhetett el. Ezen késés azonban csak előnyére vált az új épületnek, mert így új templomunk sokkal szilárdabb és maradandóbb alkotás, mintha azt lázas sietséggel már az eredetileg tervbevett időre készítették volna el. A közönség állandóan nagy érdeklődéssel kisérte az építés folyamatát és feszült várakozással néztek elébe a nagy napnak, amelyen az új templomot a rendelkezésének [sic!] átadják. Új monumentális templomunk kívülről és belülről egyaránt impozáns benyomást gyakorol a nézőre. Gyönyörűen érvényesülnek külső méretei a kőbástya kerítéssel körülvett négyszögletes téren. De nemcsak közelről hat az épület, hanem hat jó messziről is jellegezetes két tornyával, mely a város távlatának új karaktert ad. Az új templom többféle motívumokból összeállított stílus szerint épült, de az uralkodó és fő motívumok a tiszta román és gót stílus szerint vannak kiképezve. Az aranyozott falfestés, a díszítés a mellvéd a szentély kiképzése, a méretek és térségek arányai kellemes összhangban vannak egymással. Az épület túlnyomó részben zalaegerszegi munkások dicsősége, kisebb számban teljesítettek munkát más helyiségekben lakó iparosok, de a munka kizárólag magyar munka. E monumentális építkezés megmutatta, hogy derék zalaegerszegi iparosainkban milyen szakképzettség lakozik. Dicsérettel kell kiemelnünk különösen Léránd és Mauthner urakat, kik a festési és aranyozási munkákat végezték, továbbá Pfeiffer Henrik műbádogos mester urat, ki egy választékos Ízlésű műiparos, finom technikájával készítette a toronykupolákat s az összes bádogos munkákat. Az orgona is, mely Angster pécsi czég orgonagyárából került ki - a hazai orgonaipar egyik remekbe készült példánya. Templomunk felépítésére fordított költségeket a következőkben csoportosítjuk. Az összes megszerzett telkekért fizettünk 12364 korona 80 fillért Az építési vállalkozónak inden munkáért 100000 öbblet 3394 A szolgalakásért 3575 Kőbástya kerítésért 5080 Tervek és elbírálásuk 1200 Tervek és részletrajzokért 1000 Telek bekebelezési illeték 976 Tiszteletdíjak a munkások jutalmazására 900 Ellenőrzési költségek 600 Orgona 7200 Nyomtatvány, postahirdetés 400 136 697 korona 10 fillér E költségekre az állam által folyósított 120000 korona kölcsönből csak 80000 korona állott rendelkezésre, amennyiben 40000 koronát a már említett jelzálog kölcsön visszafizetésére kellett fordítani. A hiányzó 36747 kor. 10 fillér a templomépítési alap és a régi templomülések tulajdonosai által az új ülésekre fizetendő összegekből fedeztük. Az új templomülések értékesítéséből k.b. 50000 korona van biztosítva, a mely összegből k.b. 22000 koronát már az ülésvásárlók készpénzben befizettek. Nagy fontosságú és a templomépítéssel szorosan összefüggő volt azon módozatok és szabályzók megállapítása, melyek szerint az új imaülések értékesíttettek. E munkálatokat elismerésre méltó ügybuzgalommal és szakértelemmel nagyrészt a különben is nemes ambitioju Dr. Berger Béla úr, templomi szakosztályunk új elnöke személyesen dolgozta ki. Az ülések értékesítésének kedvező megoldása lehetővé tette azt, hogy egyrészt a templomépítés költségeihez még hiányzó összeg teljesen fedezve van, másrészt a hitközség összes függő adóságait is ki fogjuk fizetni, de esetleg állandóan jelentékeny tőke fölött fogunk rendelkezni, amire minden rendezett viszonyok közt lévő hitközségnek föltétlen szüksége van. Hálás elismeréssel említjük meg mindazokat, kik új templomunk felépítését lehetővé tették, és megadták hitközségünknek az ehhez szükséges eszközöket. Örök hálára kötelezte hitközségünket nagyméltóságú Wlassics Gyula volt közoktatásügyi miniszter úr, városunk nagy szülöttje, ki templomépítési ügyünket felkarolta, és a 120.000 korona kölcsönt az orsz. tanító nyugdíjintézet és gyámalapból engedélyezte, a miáltal meg adta nekünk a templomépítéshez azon eszközt, melynek hiánya folytán kellett az új templomépítés kérdésének évtizeden át vajúdni. Hálatelt szívvel tolmácsoljuk köszönetünket Nagyságos Farkas József úrnak, városunk választókerületi országgyűlési képviselőjének, Nagys. Zalai Fenyvesy Adolfnak, kit városunk büszkén val [sic!] szülöttjének, és Nagys. Simon József kir. tanácsos úrnak az országos izr. iroda igazgatójának azért a jóakaratú támogatásért, mellyel ügyünket felkarolták, és a magas kormány pártfogásába ajánlották. A hála érzeleméit fejezzük ki Zalaegerszeg városa közönségének azon tényért, hogy a város templomépítési törekvésünket két rendbeli jelentékeny pénzösszegnek megfelelő intézkedésével támogatta. A város ugyanis az épületekhez felhasznált