Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete

A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete 225 főrabbi nagyszabású, nagy tudással és gonddal készített, költői szárnyalású felszentelő beszédét, Gutmann Béla bécsi főkántor hangját, kinek éneke nagymértékben emelte az ünnepet. Este nyolc órakor ünnepi lakomát tartottak az Arany Bárány vendéglőben. Boschán elnök elsőként felköszöntötte a királyt, majd köszöntések hosszú sora következett. „Kiemelkedő volt Porkoláb Gyula ág. ev. lelkész beszéde, ki a zsidók magyarságát üdvözölte, és kérte. Guttmann Béla bécsi főkántor az őt ért felköszöntőre nem beszéddel, hanem három magyar népdallal felelt. A Zalamegye újságírója erre úgy emlékezett, hogy Kauffmann Mátyás megyei aljegyző (későb Czobor Mátyás néven a város közkedvelt polgármestere) tósztjára válaszolt. „Guttmann szerény ember, s azt állítja magáról, hogy nem szónok. De azért válaszolt úgy, hogy mindenki feszült figyelemmel hallgatta. Magyar nótákat énekelt, s bebizonyította, hogy bár apáinak nyelvén, héberül dicséri az Istent, bár németek közt él, de szíve magyar maradt s azokhoz az emlékekhez, amelyek a magyar hazához, Zalavármegyéhez, annak egy kis falujához köti." Felolvasták az ünnepi alaklomra érkezett táviratokat és üdvözlő leveleket. Makfalvy Géza államtitkár levélben küldött üdvözletet; Koller István, a Zalamegyei Gazdasági Egyesület alelnöke családi ügyei miatt nem tudott megjelenni. Ekkor olvasták fel Legáth Kálmán apátplébános levelét is. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatási miniszter, zalai Fenyvesy Adolf, dr. Herzog Manó kaposvári főrabbi, Dr. Szüllő Géza és Dr. Darányi Ferenc országgyűlési képviselők, Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, Kunffy Adolf nagybirtokos, gelsei Guttmann Vilmos, mint a IX. községkerület elnöke, a tapolcai, zalaszentgróti, körmendi, kaposvári, veszprémi és keszthelyi hitközségek üdvözlő táviratot küldtek. Adja Isten - sóhajtotta végül a beszámoló írója -, hogy mindig úgy megértsük egymást, mint szeptember elsején. A nagykanizsai újság tudósítója rendkívül díszesnek és modernnek értékelte az izraelita templomot.

71 Az első pénteki istentiszteletet

72 szeptember 2-án tartották. „A felavatás ünnepének kellemes hatása alatt" zsúfolásig megtöltötték a látogatók az új templomot, hogy az istentiszteletnek tanúi lehessenek. „Részt vett azon a város intelligenciájának - vallási és társadalmi állásra tekintet nélkül -jó része s örömmel gyönyörködtek Leichner Herman főkántor vonzóan szép énekében, valamint Mátrai Ferenc székesfehérvári tanárnak elragadó orgonajátékában." olvashatjuk az újságban. Fájlalták, hogy a templom nem volt kellőképpen megvilágítva, s ez sokat levont az istentisztelet szépségéből.

73 A hitközség tagjai az ünnepet követően ezüst serleget ajándékoztak az agg főrabbinak a következő felirattal: „Az új imaház felavatási ünnepének emlékére, Engelsmann Izrael főrabbi úrnak, a zalaegerszegi zsidó hitközség, 1904. szeptember 1-én 5664. elül hó 21-én."

74 A zsinagóga Az elkészült épület az eklektikus zsinagógaépítészet szép példája. Az 1870-es években épült zsidó templomok jellegzetes stílusjegyei később a historizmus és századelő épületein is megjelentek. A nyílásaik többnyire félkörívesek, e tekintetben előképüknek a romantika „Rundbogenstíl" irányzatával álltak rokonságban, a vakolt falsíkokat téglából készült felületek, mintázat élénkítette.„A lakó- és üzletházak mellett a zsidó közösség legfőbb épületei, a zsinagógák építészeti megoldásában megtalálható a zsidóság emancipációs törekvéseinek hatása. Ebből következik, hogy a fokozódó magyarságtudat és a kortársi szellem hatására ezek az épületek nemcsak a zsidó művelődéstörténet integráns részei, hanem egyben meghatározó elemei lettek városaink központjának, s habár építészeti funkciójuk a második világháború során a zsidóságra mért megsemmisítő csapás folytán mára a legtöbb még megmarad épület esetében is megváltozott, városképi szempontból még ma is érvényesül környezetformáló szerepük."

75 A szabadon álló épület hossztengelyével az utca tengelyére K-Ny-i irányban merőlegesen helyezkedik el. Négy, pillérekkel tagolt homlokzata közül a keleti oldal kevésbé hangsúlyos. Nyugati oldalának oromzatcsúcsa a két torony párkányainak magasságáig nyúlik. Kétoldalt felettük csegelyes kiképzésű alapra nyolcszögformájú, félköríves ablakokkal áttört, csúcsdíszes gömbsisakkal koronázott tornyok kerültek, alul-felül körbefutó, Dávid-csillagot mintázó, négyzetes téglasorral. A torony

76 alatti félköríves homlokzati orommezőben kört körülölelő indás vakolatdíszek voltak. Mellettük négy oldalt posztamensen ülő fiatornyok. A homlokzati síkokat tagoló falpillérek közötti mezőket sárga klinkertégla borítja, a pillérek és falkeretek vakoltak. A három főoromzatot a mózesi kőtáblák koronázták. A főhomlokzatot két támfal osztja három részre, díszítő eleme két szélén architektonikus ívelt tégla keretbe foglalt körablak, alatta hármas, középütt ötös ikerablakkal. A középtengely Dávid-csillag osztással hangsúlyozott ablaka alatt ötös ikerablak jelenik meg. Az orommező élét a gótikából vett kőcsipke, szélét vakolt geometrikus ornamentika, közepét háromkaréjos ablak díszíti. A kevésbé hangsúlyos keleti oldal záródása az oldalhajók szélességében szabályos nyolcszögű, egy-