Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)
Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete
ZALAI MÚZEUM 13 2004 Megyeri Anna A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete 1982. február 21-én adott hírt a Zalai Hírlap arról, hogy az egykori zalaegerszegi zsinagóga felújításakor az előtérben szükségessé vált falbontás közben egy erősen rozsdás fémhengert találtak. Benne helyezték el az építkezéssel, valamint az izraelita hitközséggel kapcsolatos dokumentumokat el az épület zárókövébe. Ma a Göcseji Múzeum őrzi ezeket a töredékesen fennmaradt emlékeket, köztük az 1904. szeptember 1-én, a templom felavatása alkalmából tartott díszközgyűlés jegyzőkönyvét. 1 Tanulmányunk végén közöljük az erősen fakult, nehezen olvasható jegyzőkönyv és a többi dokumentum szövegét és leírását. Ezt akkor is fontosnak találjuk, ha tudjuk, hogy 1904-ben hírt adott az avatásról a két zalaegerszegi hetilap 2 , részben közölve az ünnepi megemlékezés jegyzőkönyvének szövegét. Közülük a „Zalamegye" szellemiségében is közel állt az asszimilálódó zalai zsidósághoz, rendszeresen hozott híradásokat az izraelita hitközség közgyűléseiről, beszámolt rendezvényeiről, tudósított a zsinagóga építésének alakulásáról is, hiszen szerzője volt a hitközség több tagja is. Száz év telt el azóta, hogy e dokumentumok a földbe kerültek, s izraelita vallású polgártársaival együtt, örömmel ünnepelt a város. Örömmel, mert Zalaegerszeg ismét egy szép épülettel gazdagodott. Az izraelita hitközség jelentős irattára őrizte a zsidó közösség történetét, működését dokumentáló iratokat az építkezés során készült több száz levéllel, megállapodással és szerződéssel, melyek eltűntek, megsemmisültek azokkal az emberekkel együtt, akikről szóltak. 3 Közülük csak a zárókőben elhelyezett töredékek őrzik a nagy vállalkozás, a templomépítés emlékét. A zsidóság szerepe a város történetében Zalaegerszegre a 18. század első harmadában települtek be a zsidó lakosok, 4 számukban a 70-es, 80as években fellendülés következett be, majd rövid stagnálás után a 19. század első felében ismét lendületet vett, s a század közepén felgyorsult. 1770ben az adóösszeírás még csak kilenc családot vett számba 47 lélekkel, de ekkor már rendelkeztek sakterrel, kialakult szervezetük. A II. József féle népszámlálás szerint 52 férfi élt itt, 1793-ban 83, 1803ban 88, 1828-ban 318 főt vettek számba. 5 Az izraelita hitközség létrejöttének pontos ideje ismeretlen, a Magyar Zsidó Lexikon adatai szerint a Graner, Rosenthal, Boschan és Kaiser családok alapították 6 ,kiknek emlékét a szépen gondozott zsidó temető sírkövei is őrzik. 1808-ban vásárolták a telket temetőjük számára. 7 Az 1820-as években a hitközség elemi iskolát működtetett egy tanítóval, melyben 20 év múltán három tanerő oktatott. Iskolájukat 1869-ben egyesítették a katolikus iskolával, amikor a közös, „hitfelekezeti különbség nélküli" községi iskolát megszervezték, majd azt 1897-ben az állam vette át. 8 Míg 1840-ben 449 izraelita vallású lakosa volt a városnak, az összlakosság 11,1 %-a, 1880-ban már 1005 fő élt itt, (14,9 %), 1910-ben pedig 1359 fő (12,1 %). 9 1900-ban, amikor az új zsinagóga építését végleg elhatározták, Zalaegerszegen 9782-en éltek, közülük 8114 római katolikus, 1333 izraelita, 191 evangélikus, 126 református, 18 fő egyéb más vallást gyakorolt. 10 1868-ban a hitközség a kongresszusi párthoz csatlakozott, annak IX. községkerületéhez tartozott. 11 A hitközségnek 1870 óta magyar nyelvű ügykezelése volt. 12 Az idők folyamán több jótékony egyesületet hozott létre, melyek a közösség társadalmi csoportosulásaiként a jótékonykodás mellett természetesen a vallási élet színterei is voltak. 1800-ban jött létre a „Chevra Kadisa", 13 1836-ban „Bikur Cholim", 14 „Talmud-Tóra", 15 1882-ben Nőegylet 16 és „Chanukka Egylet", 17 1885-ben a „Maskil el dal", 18 1892-ben Kenyéregylet 19 alakult. 20
