Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Müller Róbert: A keszthelyi Fő tér

A keszthelyi Fő tér 201 Jegyzetek: 1 Máig makacsul tartja magát az a nézet, hogy a ferencesek 1386-ban jelentek meg a városban. Ezt Bontz J. (BONTZ 1896, 207) állapította meg először, méghozzá a História Domus azon adatából, hogy a ferencesek 166 évig birtokolták a kolostort, mielőtt azt végvárrá alakították volna. Tekintve, hogy szerinte a ferencesek 1552ben hagyták el Keszthelyt, a kivonásból 1386-os évszám adódott. A diadalív 18. századi kronosztikonja szerint a szerzetesek úgy tudták, hogy már 1534-ben elmenekültek Keszthelyről, ebből levonva a 166-ot, a helyes 1368-as évszámra juthatunk. Genthon I. (GENTHON 1959, 158) szerint is 1386-ban, KoppányPéczely - Sági (KOPPÁNY - PÉCZELY - SÁGI 1962, 23 és 75) és Koppány T. (KOPPÁNY 1993,164) szerint 1385 körül jelentek meg a ferencesek. Előbbi munka (KOPPÁNY - PÉCZELY - SÁGI 1962, 23) még András, keszthelyi plébános V. Orbánhoz írott levelét is 1386-ra keltezte 1368 helyett, pedig V. Orbán pápa 1362-től 1370-ig uralkodott. Már Dornyay — Vigyázó (DORNYAY - VIGYÁZÓ 1934, 240), majd a templom építéstörténetének részletes feldolgozója, Csemegi J. (CSEMEGI 1941, 1. 2. j.) egyértelműen leírták, hogy 1367-68 táján kell számolnunk a ferencesek betelepítésével. M. Anda J. (M. ANDA 1986, 1) öszvér megoldást választott, szerinte a már korábban betelepített szerzetesek 1386-ban kezdték el építeni templomukat. A keszthelyi plébános panasza egyértelművé teszi, hogy 1368-ban már Keszthelyen tartózkodtak a ferencesek. 2 Végh F. úgy vélte, hogy a lovas katonaság állatállományának várbeli elhelyezésére nem volt mód (VÉGH 2002, 40—41. 2. j.). Bár magában a várban is lehetett istálló, amint Esterházy Pál várbeli részeinek 1705-ös összeírása is említ egy 12 ló befogadására alkalmas istállót (VÉGH 2002, 54). Ha a külső palánkon belül tartották a sertéseket, ezt a lovakról is feltételezhetjük. 3 Eszes L. az 182l-es térkép „Piacz" feliratából tévesen következtet arra, hogy a törökkorban is a mai Fő téren rendezték meg a vásárokat (ESZES 1984, 289). A Leukhard féle térkép alapján a külső palánk szinte az egész Fő teret övezte. 4 Bontz J. úgy vélte, hogy a templom felújítása 1730-ban befejeződött (BONTZ 1896, 210), de a diadalív külső oldalán lévő kronosztikon szerint a munka 1748-ig elhúzódott (CSEMEGI 1941, 20). 5 KOPPÁNY - PÉCZELY - SÁGI 1962, 126; KOPPÁNY 1993, 166. Ezzel szemben Genthon I. (GENTHON 1959, 158-159) szerint 1790. körül épült copf stílusban, míg az országos műemlékjegyzék a 18. század második felében épült késő barokk épületnek határozta meg (MŰEMLÉKJEGYZÉK 708). 6 Az eredeti térkép és a hozzá tartozó kommentár a II. világháború végén elveszett. Klempa K. szerint (KLEMPA 1940, 8) 14-essel jelölte a térképrajzoló a kocsmákat, amelyből három volt a városban. Az általa közölt nem túl éles térképen azonban csak a mai Georgikon és Deák F. utcák sarkán, és a Pethő háztól délre találtunk 14-est, ezért feltételezzük, hogy az Iskola u. sarkán 24-essel jelölt kis épület, helyesen 14-es, és a templom mellett lerombolt kocsma helyett létesítették. Dornyay B. 1940-ben pontos másolatot készített a térképről, és ő is 24-est írt ehhez az épülethez. 7 Bontz J. (BONTZ 1896, 218. 1. j.) úgy tudta, hogy csak pár évtizede hordták el a kálvária mesterséges dombját, de sem ez a térkép, sem az 1858-as kataszteri térkép nem ábrázolja a kálváriát, ami feltehetően csak a 19. század elejéig állt a helyén. 8 Bontz J. monográfiájának térképén (BONTZ 1896, 18) már a mai helyén szerepel a Vásártér, a Fő tér nyugati felét pedig „befásított sétatérnek" nevezi (BONTZ 1896, 210). 9 A Kossuth u. 67. (ma 69.) sz. földszintes épületet 1907ben vásárolta meg az Ipartestület, de a beruházás mindig elhúzódott. Amikor végre nekiláttak, akkor viszont gyorsan elkészült, hisz az ünnepélyes alapkőletételre július 7-én került sor, öt hónap múlva pedig már felavatták a székházat (OROSZLÁN 1936, 59-63; CSÉBY 1996, 44-^16).