Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Müller Róbert: A keszthelyi Fő tér

198 Mutter Róbert 1798-ban szerzett meg Festetics György. 1799-ben lett a ferences templom a város plébániatemploma, amelyen 1799 és 1802 között belső átalakításokat is végeztek, mindenek előtt kialakítottak egy keresztelő kápolnát. A kolostor épületét is átalakíttatta és egy épületszárnnyal bővíttette Festetics György (BONTZ 1896, 254), majd 1800. március 4-től ide helyezte át a gimnáziumot. Annak helyére a Ratio educationis nyomán 1780-ban létrehozott elemi iskola költözött. A ferencesek távozása után a gimnáziumban világi tanárok oktattak, majd 1808-ban a csornai premontrei rend vette át az intézményt, és működtette azt az államosításig. Az 1858-as kataszteri térképen is alig fedezhetők fel változások. A teret továbbra is döntően homlokzatukkal a térre néző, földszintes épületek vették körül. Új épületeket a mai Széchenyi u. bejáratánál fedezhetünk fel: északról a későbbi Korona Szálló helyén már vendéglátó funkciója lehetett a nagyobb épületnek, a déli oldalon pedig felépült az az emeletes ház, amelynek földszintjén különböző üzletek kaptak helyet. Változást mutat, feltehetően bővítették a „piros iskolát", a templom bejárata elé pedig egy előcsarnokot építettek, amit 1878-ban bontottak el (CSEMEGI 1941, 21). Komolyabb változások játszódtak le a 19. század utolsó harmadában és a 20. század elején. Mindenek előtt megemlítendő, hogy megváltozott a tér funkciója, és külső képe. A kiegyezést követő gazdasági fellendüléssel együtt járt a piacok, vásárok forgalmának növekedése, amit a tér már nem tudott befogadni. Keszthelyen szerdán és pénteken volt heti piac, és évente hatszor - vízkereszt, húsvét, úrnap, Lőrinc-, Máté- és Márton nap után - országos vásár (TAR 2000, 25). Ezzel magyarázható, hogy a piac átkerült a Kossuth u. északi részére, a mai sétálóutcára, az országos vásárokat pedig a város keleti széle és a Szt. Mihály temető közötti szabad térségen, a Vásártéren rendezték meg. Ezt követően, a meginduló idegenforgalomnak is köszönhetően a tér nagyobbik, nyugati fele sétatér lett, amit fákkal ültették be.

8 A tér elnevezése is megváltozott. Keszthelyen 1880-ban kaptak az utcák hivatalos elnevezést, és a Fő tér továbbra is Szentháromság tér maradt. Bontz említi meg, hogy gróf Andrássy Gyula tiszteletére új nevet Andrássy tér - kapott (BONTZ 1896,19). Erre nyilván a neves politikus halála (1890) után került sor. A tér külső képének megváltozásához hozzájárult a teret övező épületek átépítése, új épületek megjelenése. Ezek közül a legjelentősebb a ferences templom elé épített neogót torony. A Szt. Márton templomot még 1800-ban megvásárolta Festetics György, és 1816-ban a hajót le is bontatta. Festetics Tasziló nemcsak a kastélyt, de parkját is bővítette. A kastély előtti területen, a Fő utca keleti oldalán állt a régi templomtorony. Ennek lebontásához, és a „Kastély-körönd" kialakításához csak azzal a feltétellel járul hozzá a város, hogy a plébániatemplom elé új torony épül. Ezért azt követően, hogy 1878-ban lebontották a templom homlokzata fölötti kis tornyot, és a bejárati előcsarnokot, 1878-1879-ben Geisl Mór tervei alapján Laskai Ferenc, keszthelyi építőmester megépítette az új tornyot, amelybe beépítették a ferences templom homlokzatát ékesítő rózsaablakot. Miután 1879-ben áthozták a régi toronyból a harangokat, azt 1880-ban lebontották (BONTZ 1896, 219-220). Az új torony máig meghatározza a Fő tér látványát. Az építményről a legélesebb kritikát éppen a plébánia káplánja mondta ki: „A toronyról művészeti tekintetben semmi kielégítőt nem lehet mondani. A mi különbség van a művészet és mesterség közt, az a különbség van a templom teste és a torony közt." (BONTZ 1896, 345). A millennium évében a templombelsőt is „restaurálták", Sztehló Ottó tervei alapján. Ennek során kidobták az értékes barokk főoltárt, és a többi berendezést. A felújítás során középkori köveket faragtak át, Lackfi nádor sírkövét a templom külső falán helyezték el (csak 1933-ban került vissza a templomba). (KOPPÁNY - PÉCZELY - SÁGI 1962, 88-91) Ma a Fő tér másik meghatározó téreleme a gimnázium kétemeletes épülettömbje. Kemény politikai harcok, ma úgy mondanánk lobbizás árán sikerült a városnak megtartania a gimnáziumot, amelynek 1892-ben adták át az új épületet, és ezzel egyidejűleg nyolc osztályos főgimnáziummá szervezték át. A Fő tér harmadik meghatározó épületét, a mai Városházát az 1860-as évek közepén bővítették, amikor 1865-ben, az országban elsőként itt alapítottak Gazdasági Tanintézetet, az agrár szakember képzés elősegítésére. Ezzel az alap-, a közép- és a felső fokú oktatás is jelen volt a Fő téren. Az intézmény 1897-ig maradt itt, amikor a Georgikon alapításának centenáriumára felépített Deák Ferenc utcai új épületbe költözött. Helyére több intézmény és vállalkozás került. Az épület keleti oldalán kapott helyet a postahivatal és távírda, a nyugati felén nyitotta meg kapuit az 1898-ban alapított Balatoni Múzeum első kiállítása 1899-ben, a sarkon gyógyszertár nyílott, a Kossuth utcai fronton pedig a Sujánszky féle papírbolt és nyomda kapott helyet. A tér északnyugati sarkában a Korona Szállót 1905-ben átépítették (TAR 2000, 23). Ekkor kapta a Hungária nevet. Vele szemben a földszinten Goldbaum János borbély- és fodrász üzlete, középen előkerttel Zitterbarth Kálmán cukrászdája, déli végében Pler Lipót üzlete volt. Az épületet az 1910-es években építették át, bővítették, és ezt követően került ide az Ivanics féle gyógyszertár. Ettől az épülettől délre ma az Anker bolt van. Ennek helyén még 1910-ben is, a