Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)
Bánffy Eszter: Újkőkori és rézkori megtelepülés a Kerka völgyében
Ujkőkori és rézkori megtelepülés a Kerka völgyében 13 Egyetlen lelőhelyet sem találtunk a Kerka völgyében, amelyet a késő rézkorba, vagyis az azt kitöltő Badeni-kultúrába lehetne sorolni. Ezt a hiányt azonban érthetőnek nevezhetjük. Zala megye egész területéről kb. harminc késő rézkori lelőhelyet tart eddig számon a kutatás, amelyek között olyan jelentős is akad, mint a vörsi temető, amelyből az ismert réz diadém származik. A KisBalaton területén is több telepmaradványt sikerült feltárni e korszakból. 54 A hahóti mikrorégió területén A Kerka-völgyi Mikrorégiós Kutatások során előkerült ujkőkori és rézkori lelőhelyek Újkőkor (2. kép) 1. Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb (újkőkor)^ A Szentgyörgy-pataktól délre eső Pityerdombon, annak is az északnyugati végén emelkedő kúpján, Szentgyörgyvölgy és Márokföld határában, mindkét falu területén két különálló foltban, egyenként kb. 20 х 15, ill. 20x20 m-es területen a dunántúli vonaldíszes kultúra intenzív lelőhelyét találtuk. A nagyméretű edénytöredékek a szántás által megbolygatott objektumokat jeleznek. Épület nyomára utal a sok égett paticsrög. Nagyobb mennyiségű pattintott kőeszközt, ill. magkövet is találtunk a két foltban, valamennyi vörös radiolarit. A lelőhelyen elszórtan a rézkori Balaton-Lasinja-kultúra néhány edénytöredékét is megtaláltuk (BÁNFFY - BONDÁR 1995; BÁNFF Y - BONDÁR - LIPPERT 1995; BÁNFFY BONDÁR - HAVASI 1996; BÁNFFY - SOMOGYI ROEDER 1997). 2. Márokföld-Pityerdomb (újkőkor) A leírást ld. az 1. lelőhelynél 3. Szentgyörgyvölgy-Haraszti erdő (újkőkor) 5 ^ A Szentgyörgy-patak, a Cilinkön át Magyarföldre vezető út és a felsőszenterzsébeti erdőség által határolt dombháton, a tető közelében, az erdő szélétől nem messze egy koncentrált, kb. 20><15 m-es foltban a dunántúli vonaldíszes kultúra leleteit találtuk: cserepeket és pattintott kőeszközöket vörös radiolaritból. A díszített kerámiatöredékek alapján a azonban már csupán egyetlen lelőhelyet találtunk, igaz, ott háznyomokat is sikerült rögzíteni. 55 Ennek ellenére ez a telep nem nevezhető jelentősnek. Nyugatabbra azonban fehér foltot jelez mind a Kerkavölgyi, mind a délkelet-steiermarki, mind pedig a prekmurjei szlovén kutatás. 56 Mindebből joggal következtethetünk arra, hogy a késő rézkori Badenikultúra esetében talán valóban az elterjedési terület nyugati határán kívülre jutottunk. leleteket a kultúra klasszikus fázisába keltezhetjük, amely az észak-dunántúli kottafejes típussal egyidőben élt ezen a területen (BÁNFFY - BONDÁR REDŐ 1995; BÁNFFY-SOMOGYI-HAVASI 1996). 4. Nemesnép-Külső-micske (újkőkor)^ A falu belterületétől keletre, a Külső-micske, és kisebb részben az Első-tag dűlőben, az egykor vizenyős, ma árkokkal és alagcsövezéssel vízmentesített területből szigetszerűen kissé kiemelkedő északdéli irányú háton, a hajdani TSZ-istállóktól északkeletre egy 400x250 m-es területen igen sok edénytöredéket lehetett gyűjteni. A kerámián kívül pattintott kőeszközöket és őrlőkő darabot, valamint paticsrögöket is találtunk. A leletek többsége a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrába, egy-két töredék a késő neolitikus Lengyeli-kultúrába sorolható, néhány cserép pedig római korinak, illetve késő középkorinak határozható meg (FRANKOVICS - KVASSAY SIRAKI-TÓTH 1997). 5. Ramocsa-Tölgyeserdei dűlő (újkőkor)^ A Ramocsát Kerkaújfaluval (ma Csesztreggel) összekötő út mentén, az úttól délre, a Tölgyeserdő és a Vadas-út közötti szántóföldön a víztől messzebb, elszórtan a dunántúli vonaldíszes kerámia kopott cserépdarabjait és néhány vörös radiolarit kőeszközt találtunk (BÁNFFY - BONDÁR - REDŐ - VÁNDOR 1996). 6. Kerkafalva-Agyag (újkőkor)^ Kerkafalva és Csesztreg (korábban Kerkaúj falu) között a Kerka bal partján, az országúttól északra eső szántóföldek és a Válicka-patak közötti részen, a 17. km-kőnél egy 20 х 30 méteres területen a dunántúli Függelék:
