Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Kvassay Judit–Kiss Viktória–Bondár Mária: Őskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg–Ságod–Bekeháza lelőhelyen

Őskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg-Ságod - Bekeháza lelőhelyen 125 (vö. KAROLYI 1992, 55-56. tábla; KALICZ 1991, Abb. 3-10; KALICZ 1995, Abb. 3) a nagyobb feltárások közlése nyomán minden bizonnyal még bővülni fog (vö. M. VIRÁG 2003, Fig. 3-5; HORVÁTH - JUHÁSZ - KÖHLER 2003, Abb. 5. 1). Vélhetően a településünkön talált, kis számú lelettel hozható összefüggésbe az edények díszítetlensége, hiszen a kultúra délnyugat-dunántúli (Zala megyei és az újabb adatok szerint az ehhez csatlakozó délsomogyi, Dráva menti) területére a bemélyített mintákkal gazdagon díszített kerámia a jellemző (összefoglalóan SOMOGYI 2000, 41). A már említett balkáni kultúrhatásokkal kapcsolatban az Adriavidéken át az Alpok előteréig nyúló, észak-északnyugatra tartó útvonal is kirajzolódik, amely a korai rézkorban már biztosan használatban volt, és amelynek a részét képezte nemcsak a Mura és a Rába mente, hanem a Zala folyó vonala is (KÁROLYI 1992, 79, 1. t. 2; BÁNFFY 1998, 10-11; BÁNFFY 1998-1999, 52-53, Fig. 1; BÁNFFY 2001, Abb. 2; LIPPERT 2001; HEBERT - WENEDIG 2001, 40^11; KALICZ 2003, 12, 15). Utóbbi útvonal a bronzkorban is fontos kultúrhatásokat közvetített - ahogyan azt a bekeházai középső bronzkori leletekkel kapcsolatban látni fogjuk. A térség későbbi történetéből ismert borostyánút is nagyrészt ezen az útvonalon haladt. 3.2. Késő rézkor, Badeni kultúra (Bondár Mária) Zalaegerszeg-Ságod-Bekeháza lelőhelyen egy gödörből (2. objektum) került elő a Badeni kultúra anyaga.

3 A sekély, mindössze 20 cm mély gödörből edénytöredékek, egy kőbalta, patics és állatcsontok kerültek elő. A kerámia felülete mára már erősen lekopott, az eredeti simított vagy fényezett felszínnek nyoma sincs. Az agyagot összetört kavicsokkal, kerámiazúzalékkal soványították. Az edények vöröses barna, foltokban szürkés színűek, ami a redukciós égetésre utal. A töredékek legtöbbje fazékból származik (32 db), néhány hombárokhoz köthető (4 db), több darab tálak maradványa (10 db), egy szalagfül jelzi a kancsók meglétét, s alig néhány vékony falú töredék maradt meg korsóból (4 db), bögréből (2 db) valamint egy palából készített trapéz alakú kőbalta foktöredéke. Különleges tárgy nem került elő. Fazekak A fazekak nyújtott S profilú, kis illetve közepes méretű edények, átmérőjük 25-32 cm között változik. Peremük alatt egysoros, ujjbenyomkodással tagolt borda fut körbe (10. kép

4 2, 7.), alsó részük simára kopott (10. kép 10.). Több peremtöredéknél csak a rátett borda helye látszik, a borda hiányzik (10. kép 9.). Néhány oldaltöredéken kis hegyesedő bütyök van. A fazekak egy másik típusa a fordított csonkakúp alakú, alacsony fazék, amelynek pereme kissé befelé ívelő (10. kép 8.). Hombárok A hombárok nyaka hengeres, simított (10. kép 4.), hasa nagyon enyhén durvított. Az értékelhető töredékekből 18-22 cm átmérőjű edényekre következtethetünk. Tálak A tálak tölcséresnyakúak, különböző méretben fordulnak elő (10. kép 1, 3, 5.). Átmérőjük 18^40 cm között változik. Valamennyi töredék díszítetlen, sem kannelúra nyomokat, sem benyomott pontokat vagy bekarcolt vonaldíszt nem találtunk a töredékeken. Hiányoznak a plasztikus elemek is, nem volt alagútfül, bütyökdísz sem. Mindössze egy olyan táltöredék van, amelyen vízszintes alagútfület találunk (10. kép 11.). Kancsó Egy hosszú, nagyobb szalagfül kancsóból maradt meg (10. kép 6.). Korsó és bögre Kevés a korsó- illetve bögretöredék. Mindkét edénytípusból vékony falú, főként díszítetlen darabok kerültek elő a lelőhelyen. Egy korsóból származó töredéken a teljesen lekopott kannelúra nyomai figyelhetők meg. A kevés és jellegtelen leletanyag alapján a lelőhelyen feltárt egyetlen késő rézkori gödör a Badeni kultúra korai időszakára keltezhető. Ennél közelebbi korhatározás sajnos, nem lehetséges, mert az anyag kopottsága miatt nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban ennyire díszítetlen volt-e a kerámia, így a következtetések sem biztos, hogy helytállóak lennének.

5 Egyetlen gödör esetében nem lehet a település szerkezetére, használatának időtartamára sem következtetni. A mai Zala megye egészét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy kevés a Badeni kultúra lelőhelye. A kutatás sokáig „fehér foltnak" tekintette a térséget, ahol - a lelőhelyek hiánya miatt - úgy vélték, hogy nem települt meg a Badeni kultúra népe. Ma már bizonyított, hogy ez a terület is folyamatosan lakott volt a rézkorban is, a korai rézkortól a késő rézkorig. A települések sűrűsége eltérő képet mutat. A Balaton-Lasinja kultúrát sűrű lelőhelyhálózat jellemzi, mintegy 8-10-szer annyi lelőhelye van, mint a Badeni kultúrának. Az ún. tűzdelt barázdás díszű