Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

Kardos Ferenc: Amiről a tárgyak mesélnek. Dél-Zala gyermekjátékkultúrája a Thúry György Múzeum gyűjteménye tükrében

Amiről a tárgyak mesélnek 277 a, A játék és időjárás kapcsolata: a szabadtéren játszott játékok olyan anyagokból készülnek - elsősorban keményebb fákból, durvább szövetekből - melyek jól bírják az időjárást, vannak olyan játékok, melyek szoros kapcsolatban vannak az időjárással: például a hóból és jégből készült játékok. b, Játék és terepadottságok kapcsolata: A terepadottságok magukban is hordoznak játéklehetőségeket. DélZala és a szomszédos somogyi részek dombjai közt sok ér, patak fut, ami jó alkalmat ad víz hajtotta játékok kipróbálására. Szép példája ezeknek a vízi játékoknak a gyűjteményben található három vízimalom. c, Játékeszköz előállításához szükséges alapanyag is a környezettől függ. Az agyagos zalai vidékeken könynyü sárgombócot gyúrni. A játékok olyan fafajtákból készülnek, melyek honosak a területeken. d, Játék és gazdasági környezet: Ez a kapcsolat azon termésjátékoknál a legnyilvánvalóbb, ahol termesztett növény vagy tenyésztett állat valamely részét használják fel. Tulajdonkép ez egy egyirányú determináció, hiszen a gazdasági viszonyok által kialakult növényvilág és állatvilág, mint természeti környezet adott a gyermek, illetve a játék készítője számára, a játékkészítés nem befolyásolja a gazdasági tevékenységet. Egy-két olyan esettel találkozunk csak, ahol egy specialista, de nem elsősorban játékkészítéssel foglalkozó kézműves gazdasági tevékenységként végzi a játékkészítést. Ilyen a babát és ruhát is varró asszony, vagy a fafaragó cigány ember, aki a melencék, teknők mellett játék gyanánt azok kicsinyített mását is elkészíti. De van adatunk olyan asztalosra, ácsra, bognárra, aki a rokonságba, ajándékként elkészített egyegy hintalovat, fa állatfigurát, mozgó emberfigurát. Készítő- Közvetítő - Használó - Gyűjtő A készítő lehet maga a használó, de gyakrabban olyan ügyesebb felnőtt vagy idősebb gyermek, aki tisztában van a tárgy használatával. Közvetítő többnyire az ajándékozó, vásárló szülő. Ha a készítő egyben a használó is, elmondható, hogy a gyermekek számára könnyebben elkészíthető tárgyakat készít, s általában hamar elhasználódnak e tárgyak. Néli Ágnes (Murakeresztúr, TGYM 71.6.2) 12 éves tanuló mondja 1971ben: ,,Szoktunk csinálni kóclabdát. Evvel is rendesen dobálóztunk. Kukoricaszárból is sokféle játékot csináltunk régen, tehenet, szekeret, malmot, még disznót, meg vájut is. " A készítő - használó leírása kapcsolat néhány tárgy esetében három nemzedékre is visszavezet a tárgy történetébe. Egy zajki ,,Öreg Csire János, a nagyapám pintér volt, biztosan ő csinálta még apámnak, de még én is játszottam vele... "- mondja a már felnőtt ajándékozó Csire Zoltán /TGYM86.15.4/ Sajnos az ajándékozó életkor nem volt feltüntetve, de körülbelül az 1920-as évekre lehet a tárgy készítését elhelyezni. A rokonsába tartózó gyermek számára készítésre egy példa: egy galamboki gyerekszánkóról és annak „élettörténetéről" így emlékezett Kúti Lászlóné (75 éves, TGYM 78.45.20) „Keresztapám csinyáta, a Kúti László, 1936-ban. Diófa, hársfa. Aztán született a Laci, akko visszahoztuk. 1961-től nem használjuk. " Specialista valamely, az adott játéktárgy készítésével rokon szakma jeles képviselője lehetett leginkább. A játékkészítés, ha az a paraszti közösségen belül is maradt, mindig kitermelte a maga ügyes kezű specialistáit. Két példa: „Készítette az ajándékozó édesapja (jármot), Fehér Miklós, aki igen ügyes parasztember volt, s mindenféle kézimunkát elvégzett. A fiának sok gyerekjá-tékot faragott, később az unokáknak is, mert főleg régen, nem adta volna pénzt gyermekjátékra. " (Ambrus Sándorné, 36 éves, Kerkaszentkirály TGYM 72.32.5) „Az első babát 15 éves koromban varrtam magamnak, azt én őrizgettem,...amíg az én gyerekem meg nem született. Még a lányom is játszott vele. Én az újságból vettem ki a szabásmintát, azt kicsinyítettem, nagyítottam, ahogy kellett. Csinyátattak velem az egész környéken, úgy olcsóbban jött. " (Török Józsefné 42 éves, Hosszúvölgy TGYM 77.18.3.1) A kisparaszti gazdálkodásban, mely elsősorban önellátásra rendezkedett be és alacsony pénzforgalomra, természetes volt az a mentalitás, hogy a bolti gyermekjáték (és a könyv, vagy más, a polgárságnál használt tárgy) a luxus kategóriájába tartozott, de a gazdagodással egyenes arányban jelennek meg ezek a bolti, vásári („polgári") játéktárgyak is. Játszó - a játszó társadalma (gyermektársadalom) helyi társadalom A játék a társadalmi tevékenység. Mint szocializációs eszköz., elsősorban a gyermekjáték, nem csak a kultúra megismeréséhez és elsajátításához járul hozzá, hanem rögzíti a csoport tagjaival való érintkezés eszközeit, módjait, szabályait is,...az emberi, társadalmi viszonyokat is érzékelteti. Ezért csak részben független (amennyiben szabad akaraton alapul).

24 A múzeum adatlapjaiból jól látható a játéktárgyak nemek szerinti megoszlása, akár a készítés, akár a használat aspektusából: a lányok leginkább a babázóháztartásvezető asszonyélet, a fiúk leginkább a gazdálkodó-katonáskodó férfiélet szerepjátékait játsszák, a vélhetően újabb - tanulás, vallás, polgári életmód tematikák és a labdázás mind a fiúkhoz, mint a lányokhoz egyformán köthető. A gyermekjátékban az élet minden aspektusa megjelenik, így azok az elemek is, melyek az adott tár-