Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)
Kardos Ferenc: Amiről a tárgyak mesélnek. Dél-Zala gyermekjátékkultúrája a Thúry György Múzeum gyűjteménye tükrében
Amiről a tárgyak mesélnek 273 Az állatábrázoló játékok nagyobb számmal iskolaióvodai tevékenység során jöttek létre, az itt szereplő 18 azonban - a leíró kartonok tanúsága szerint - mindenképp népinek tekinthető. Ezt bizonyítja még a tárgyak adattári emlékekből rekonstruálható története, a felhasznált anyag és a technika is. A paraszti világban létrehozott játékok anyaga ugyanis a helyben fellelhető anyagokra épít, mint a fára, szalmára, vászonra, sárra, stb., míg az oktató-nevelő intézményekben sok ipari anyagot (pl. műanyagot), elsősorban maradék anyagot használnak fel, ez utóbbira példa a gyűjteménybe bekerült surdi műbőrállatkák. De technikai különbség is fellelhető: a felgyújtott játéktárgyak esetében a paraszti játékszerek rögzítési módja a csomózás, csapolás, addig az „intézményi" csoportba tartozók esetében döntően a ragasztás. A varrás, szögelés, szögecselés és a papír használata már a paraszti játékoknál is gyakori. Itt felvethető a kérdés: az anyaghasználat változása lehetővé tesz-e korszakolást? Minden bizonnyal, de erre az adott játékok alapján még nincs mód. (Természetesen ez elmondható a többi tematikus csoport esetében is.) béka 1 cserebogár 1 egér 1 katicabogár 1 krokodil 3 nyúl őz sün 1 2 2 szarvas 1 teknősbéka 1 vaddisznó 1 zsiráf 3 Összesen 18 Emberalakok (a „Babák) A babák teszik ki a gyűjtemény játékainak legnagyobb részét, s ha a helytörténeti gyűjteményrészből is kigyűjtenénk a babákat, számarányuk még nagyobb volna. De indokolja-e valami gyűjtésük ilyen nagy arányát. A gyűjtemény alapján bátran mondhatjuk: leginkább használatuk gyakorisága, változatosságuk, és az a tény, hogy a felöltöztetett baba tulajdonképp egy komplex játéktárgy: szerkezete, neme, viselete van. Szerkezete, típusjegyei (amiből pontosan tudhatjuk, hogy „ki" is az illető eljátszott személy) egyedivé teszik. Típusjegyei közé tartozik mérete, alakja, hajzata, arcvonásai, arcszőrzete, öltözete, a hozzá tartozó segédeszközök (szerszámok, piperecikkek, ruhakészlet, stb.). A babák tipizálása - épp a sokféle stílusjegy miatt leginkább szerkezetük alapján történhet. Bár függ a szerkezet a felhasznált anyagtól, az anyag változása nem hozza feltétlen magával a szerkezet változását is. A babák vázszerkezet szerinti csoportosítása: lemez-babák (farost, papír „paprikajancsik") 9 merev szerkezetű - csuhébabák 33 merev szerkezetű - termésbabák (gesztenye, makk, stb, de nem kukoricacsuhé) 5 merev gerincű (faág, drót, csutak, sörösüveg + textília) 37 nem merev gerincű és szerkezetű (textília, kóc) 39 Összesen 123 A gyűjtött anyagban nagy számúak a kukoricából (szárából, csutkájából, csumájából) készített babák s a leírásokból látszik, hogy a paraszti használatban túlsúlyban voltak. Volt köztük csutára (a kukoricafej szemektől megfosztott merev részére), kukoricaszárra, ágakra épített ugyanúgy, mint csak csuhéból készült. Néhány darab azonban már nem tekinhető népi játéknak, inkább népi iparművészeti emléknek. A kukoricababák „sorsára" jellemző egy miklósfai „menyaszszony baba" leírása szerint a készítő édesanyja ilyennel játszott. Cérnát és tűt vitt a mezőre, mikor törték a kukoricát, ilyen babákat készített magának. így vallott használatáról: „Ennek a babának inkább csak az elkészítése volt érdekes ...Én ilyen babával nem játszottam, és nem is tudom, hogy milyen az, ha valaki nem szereti a babáját, mert hogy szerethet egy kislány olyan babát, amit csak egy napra csinál, mert ezt eldobták. "(TGYM 71.92.5.) Ugyanez olvasható ki egy egyedutai baba kapcsán lejegyzett adatból: „Az ajándékozónak ... két gyermeke van, egy fiú és egy kislány. Édesanyjuk 4-5 ilyen babát készített számukra, eléjük kis kosarakban pár szem babot, kukoricát, krumplit tett. A babákat székhez, padhoz támasztották, ezek volta a kofák, a gyerekek pedig a vásárlók Kavics volt a pénz....5-7 évesek volta akkor. A babák persze hamar tönkrementek, nem is nagyon becsülték meg őket, hisz édesanyjuk percek alatt készített számukra ilyen babát. "/TGYM 71.51.1/ Csak a kereszt alakú ágvázra öltöztetett rongybabák száma közelíti meg a csutkababák számát. A babákkal kapcsolatosan sok folklóradat előkerül, hiszen meseszereplők, etnikai sajátosságok örökítődnek meg neveikben. A tölgyfadeszkából házilag kifaragott „ ördögbaba ", „ kránicbaba " „ kolompárbaba " 1955-ben került a gyűjteménybe, 1900 körül készítette Vadállatok Babák