Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

Kunics Zsuzsa: Köz- és magánépítkezések, városfejlődés Nagykanizsán a dualizmus időszakában

228 Kunics Zsuzsa behajtották. Egyetlen darázsfészek lett ezen a napon Kiskanizsa." (BARBARITS 1929, 106) Nem sokkal ezután, az 1878. október 13-ra összehívott népgyűlésen kimondták az újraegyesülést, melyet hivatalosan 1880-ban hagytak jóvá. Hencz Antal nevéhez fűződik a Főtéren, a Zöldfa kerthelyiség felét elfoglaló, Ney Béla tervei szerint készült terjedelmes, új „mintabörtön" („a hazában ez idő szerint a brücksaali börtön systémája szerint első") építése is 1873-ban.

36 О nyerte el Hirschl Edével e célra egyesülve 1881-ben a Délzalai Takarékpénztár Fő úti díszes kétemeletes palotájának építését is.

37 A Hirschl-Bachrach cég nevében tett ajánlatát javasolták elfogadni a városi közkórház építési árlejtését tárgyaló közös építészeti és pénzügyi bizottsági ülésen is 1883 májusában (22-én), mivel cégük „ismertebb, nagyobb épületeket épített már". Pályázatukat a városi közgyűlés is támogatta. A vállalkozást Hirschl Ede és Hencz Antal képviselte, kedvező ajánlatukban elengedték a tervdíjat, azonban a tervrajz aláírója nem ismert.

38 A már 1877-ben meginduló tervezési és szervezési munkák eredményeként a 70 ágyas, egyemeletes új kórházépület végül 1885. tavaszán készült el.

39 Az 1860-as évek óta „vajúdó tervek" között szerepelt a városháza, iskola, kórház mellett a vágóhíd építésének ügye is. Már 1866-ban határozat született építésére, de átmeneti megoldásként 1874-ben a város átvette az uradalomtól a meglévő vágóhidat. Hencz Antallal 1886-ban terveket s költségszámlát készíttettek, de az építkezés csak évtizedek múlva, 1897-től indulhatott meg Saller Lajos építő vezetésével.

40 A Hencz által tervezett magánházak közül a Fő útSugár út sarkán egykor állott szép, emeletes eklektikus épület, a Lovák-ház méltó említésre. Helyén egy egyszerű, megmagasított padlásterű földszintes ház állt, tulajdonosa Lovak Ferdinánd, majd fia Lovak Károly gyógyszerészek. Itt működött 1814-1875 között a városi patika. 1883-ban a Sugár út megnyitásakor kisajátítottak a ház körüli telekből is 1000 négyszögölt, 1 év múlva az örökösök a régi földszintes házat „kiépítették" az új utca vonalára s emeletesre terveztették át Hencz Antallal

41 (10. kép). Hencz Antalt (1838-1899) nemcsak építészként ismerték a városban, a „közügyek derék, buzgó munkása" volt, s „általános becsülésnek örvendett."

42 1876-tól az ipartársulat, majd rövid ideig az 1885-ben megalakult Ipartestület elnöke volt, s éveken keresztül a tűzoltótestület főparancsnoka. A helyi sajtó „dilettáns munkása"-ként „tollal érvényesítette szaktudását" minden építkezési, városrendezési és szépészeti kérdésben.

43 1899 márciusában a Zala с lapban megjelent nekrológ írója a Sugár út megnyitásakor a képviselőtestületben és a sajtóban vívott küzdelmét emelte ki, hogy az új utcát a Csengery utcával azonos szélességben szabályozzák. „Ha az ő terve ment volna keresztül, most Nagy-Kanizsának volna egy igazán szép Sugárút) a, melyen át a Csengery- utcai vasúti átjárótól egyenes vonalú kilátás nyílt volna a „Förhénc" nevű hegyig." „Terve azonban egy közönséges magánérdeken megtörött." - tudjuk meg az írásból.

44 Az utca helyén egykor állott szélesebb, emeletes ház Babochay György polgármester tulajdona volt, az utcanyitásra azonban csak telkének egy részét adta át, másik részén a ma is álló sarokházat építtette fel. (K. ENCIKLOPÉDIA 1999, 22-23) Az 1880-as évek közepén az építész - a sajtó szerint talán épp e „küzdelmének sikertelensége miatt elkedvetlenedve"- Keszthelyre költözött. Ott is jeles közéleti személyiség lett, s kiváló érdemeket szerzett a város fejlesztése terén is. (MEGYERI 2001, 190-191) Az ő érdemének tartották Keszthely csatornázását, utcáinak rendezését, befásítását.

45 A gazdasági akadémia építkezéseinek fő vállalkozója volt, ő tervezte 1893-ban a Festetics-kastély Fő utca felőli kapuját, s az udvari szökőkutat. (PÉCZELY, 1958, 66-67, KOPPÁNY-PÉCZELY-SÁGI 1962, 111, 113) A megyeszerte ismert építész zalaegerszegi építkezésekre is pályázott. 1888-ban tervével részt vett az új megyeháza építésére kiírt pályázaton, de sikertelenül. Egy év múlva azonban a Zala-Egerszegi takarékpénztár székházának (ma a Göcseji Múzeum épülete) építésére beérkezett tervek közül Hencz Antal terve nyerte el az 1. díjat. (MEGYERI, 2002, 225-226.) Az 1880-as években az új kórházépület mellett új iskolaépületek építésébe kezdett Nagykanizsa városa, elsőként 1882-ben Kiskanizsán, a Rácz utcában készült el, majd 1885-ben az Arany János és a Teleki utcákban kezdte meg Saller Lajos építőmester iskolák építését.

46 Az újonnan megnyitott Sugár úton, két egymás mellett fekvő telken 1890-ben fejezték be szegedi vállalkozók a 48. gyalogezred, majd két év múlva az Erdélyi és társai cég a 20. honvéd gyalogezred laktanyájának építését (BARBARITS 1929, 127-128) (11. kép). Az időszak legalapvetőbb új vonása Nagykanizsán is, hogy a „tehetős magánszemélyek mellett megsokszorozódik a kollektív építtetők, az ún. jogi személyek száma,... megnő a közösségi rendeltetést szolgáló épületek mennyisége." (WINKLER 1988, 12). A város és az egyházak mellett mint építtetők megjelentek a bankok, részvénytársaságok, biztosító intézetek, s a különböző társadalmi szervezetek, alapítványok, egyesületek. Kanizsa két, legrégebb óta működő egyesülete - a tagok részvény-, ill. kölcsönkötvény jegyzései nyomán összegyűlt pénzből - díszes székházat emeltetett. Az 1885-ben, a Polgári Egylet fennállásának 50. évfordulójára a Sugár úton épített emeletes székház homlokzattervét Geiszl Mór, az épülettervet - a már