Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)
Kaposi Zoltán: Földbirtok és társadalom Kanizsán (1690–1811)
Földbirtok és társadalom Kanizsán (1690-1811) 207 sikerült a városnak, így fennmaradt a régi, három hónapra történő szabályozás. A Karácsony utáni kereskedést a földesúr megengedte, de csak nagyban, hordónként, s nem lehetett a pincékből, házakból árulni, csakis a vásáron. A mészárszék, a vámszedés, a mérlegházak joga továbbra is a földesúré maradt, de kimondták azt is, hogy az uradalom a városiakat semmiféle munkára nem kényszerítheti az útépítést illetően. Újdonság volt a juhtartásra vonatkozó rész a korábbi szerződésékhez képest, ugyanis az 1773-as szerződés szám szerint is korlátozta az uraság legeltetési jogát a kanizsai határban, most viszont szabadon, megkötések nélkül tarthatott már birkát a legelőkön: „reá állottunk és állunk arra is, hogy О Herczegsége..a Kanizsai Birkás Majorban és Határban minden meghatározott szám nélkül Birkákat tarthasson". 102 Ám a városiak továbbra sem tarthattak birkát és kecskét. Ennek a passzusnak ekkor még nem, ám az 1820as években, a nagy gyapjúkonjunktúra alatt azonban már komoly jelentősége lett. Kétségtelennek tűnik azonban, hogy a földesúr és a város közötti 181 l-es szerződésnek mindenképpen korszakos jelentősége van, hiszen pontot tett egy küzdelmes és nehéz időszak végére, s innentől kezdve az 1848-as forradalom okozta változásokig az uraság és a mezőváros közötti földbirtoklási kérdések már konszolidáltabb mederbe terelődtek. Kisebb-nagyobb perpatvarok persze továbbra is előfordultak a két fél között határhasználati, birtoklási, legeltetési ügyekben, ezek azonban korántsem voltak olyan horderejű problémák, mint az 181 l-es időszakban. A földbirtoklás tekintetében radikális átalakulás majd csak az 1850-.es évek úrbéri rendezése kapcsán ment végbe. Jegyzetek: 1 Zala megyei történeti olvasókönyv Zalaegerszeg, 1996. 120.p. 2 Marczali Henrik: A magyar birtokviszonyok 1711-1740. Budapesti Szemle, 1897. 92. k..l-25.p. 3 Zala megyei történeti, i.m., 1996. 120.p., ill. Szabó Béla: Az új szerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása Zala megyében. In.: Zalai Gyűjtemény, 1978. 99-lll.p. 4 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban:OL.) P. 1322. 100.cs . N.2. 1693. 5 Nagy Iván: Magyar nemes családok Pest, 1861. 8.k. 76.p. 6 Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Veszprém, 1989. 224.p., ill. Iványi Emma: Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális. In.:Zalai Gyűjtemény, 1982-83. 115129.p., ill. Mocsáry I.: A gyöngyösi Nagy-család. Turul, 1902. 177-183.p. 7 Jegyzőkönyv. Felvétetett Nagykanizsán 1896. évi május hó 17-én a városi képviselőtestületnek Magyarország ezeréves fennállásának emlékére tartott díszközgyűlésén. Nagykanizsa, 1896. ll.p. 8 Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája Budapest, 1929. 25.p. 9 Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban: SML.). Az 1695-ös kamarai összeírás. I ° Esze Tamás: Kuruc vitézek folyamodványai 1703-1711. Budapest, 1955. 349.p. II Archívum Rákóczianum. Budapest, 1873. l.k.94.p. 12 Makoviczky Gyula: Nagykanizsa város településföldra-za Nagykanizsa, 1934.17.p. 13 Barbarits Lajos: i.m. 1929. 25.p. 14 OL. P.1313. 36.cs . Lad.l3.N.l. 1717. 15 Kaposi Zoltán: Földesúri épületek Somogyban a 18-19. században In.:Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Debrecen, 1997. 264.p. 16 Nagy Iván: i.m. 10.k., 484.p. 17 OL. P 1322. 181.cs . 101.tétel. Kanizsa. 1° Acsády Ignácz: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, 1720-21. Budapest, 1896. 394.p. 19 Jegyzőkönyv, i.m. 1896. ll.p. 20 Barbarits Lajos: i.m. 1929. 25.p. 2 ^ Jegyzőkönyv, i.m. 1896. ll.p. 22 OL. P. 1313. 30.cs . Lad. 13. N.6. 1743. 23 OL. P 1313. 36.cs . Lad. 13. N.2. 1743. 24 OL. P 1313. 36.cs . Lad. 13. N.18. 1743. 25 OL: P. 1313. 36.cs . Lad. 13. N.23. 1744. 26 A Batthyány-család földbirtokfelhalmozásához és genealógiai vázlatának bemutatásához a következő fontosabb munkákat használtuk fel: Zimányi Vera: Ahg. Batthyánycsalád levéltára. Budapest, 1962.; Nagy Iván: i.m. 1861.1.kötet; Barbarits Lajos: i.m. 1929.; Sóskúti Tárnok Alajos: A Batthyány hercegi és grófi nemzet-ségek leszármazása a 972.évtől 1874-ig. Nagykanizsa, 1875.; Magyar főrangú családok. Budapest, 1895.; Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest, 1931. 1. kötet. 27 A Dél-Dunántúl Atlasza. Budapest, 1976. 6.k.
