Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

Kovács Gyöngyi: Jegyzetek a kanizsai vár 16–17. századi kerámialeleteihez

Jegyzetek a kanizsai vár 16-17. századi kerámialeleteihez 161 Jegyzetek: 1 Ez a vár helyileg nem azonos a 14. század első felében említett, rövid ideig álló, (a nagykanizsai vasútállomás közelébe lokalizált) kanizsai (kanizsaszegi) várral (VÁNDOR 1992, 7-8; 1994, 233-235). 2 Az 1533. december 18-án Sárvárról Kanizsára hozott holmik jegyzéke oldalakon keresztül sorolja a drága öltözeteket, ékszereket, ezüst- és egyéb értékes edényeket, konyhai eszközöket, díszfegyvereket, veretes lószerszámokat, takarókat, szőnyegeket, kárpitokat, a várkápolna felszereléséhez tartozó papi ruhákat, kelyheket, misekönyveket, gyertyatartókat, stb. (MÉRI 1988, 25, 124. jegyzet). 3 A kanizsai vár 1549. évi inventáriuma leírja a belső vár (várkastély) helyiségeit, a benne felsorolt berendezési tárgyak - szőnyegek, szekrények, asztalok, székek, abroszok és a három réz gyertytartó - már nem mutatnak főúri életet (VÁNDOR 1994, 280). 4 A többszáz - ép, kiegészített ill. töredékes - tárgyból álló leletanyag a nagykanizsai Thury György Múzeumban található, a leletek az 1958 és 1977 közötti leltári év számai alatt találhatók meg. Az együttes tanulmányozásának, feldolgozásának, majd a jelen dolgozatban szereplő leletek közlésének lehetőségét Vándor Lászlónak (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg) és Horváth Lászlónak (Thury György Múzeum, Nagykanizsa) köszönöm. -> Itt a törmelék nagyszámú leletanyagot tartalmazott. A cserépedény-töredékek között mázas és mázatlan korsók, fazekak, fedők, bögrék, kettős falú, áttört, valamint bepecsételt díszü talpas poharak darabjait említhetjük. A számos üvegtöredék kerek ablaküvegszemekből, üvegedényekből, köztük különlegesen szép „verejtékes", csiszolt és festett üvegpoharakból, dudoros, bordás, csavart nyakú palackokból származik. A kevesebb kályhacsempe- és kályhaszemtöredék között 15. századi zöld mázas és mázatlan tulipándíszes, madaras, áttört mérmüves ill. állatalakos, emberfejes darabok is előfordulnak. A fémtárgyak közül kiemelkedik három nagyméretű faragóbárd, kasza és több patkólelet (MÉRI 1988, 28). Mindez igen sok állatcsont társaságában került elő. 6 A kanizsai 15-16. századi emlékanyag korban és jellegben részben megegyezik a Kanizsa melletti Botszentgyörgy várának (Romlott-vár) leleteivel (VÁNDOR 1995). Botszentgyörgy vára magánföldesúri lakhely volt, 1480-ban építették és az 1570-es évek végén robbantották fel. A vár ásatásából származó leletanyag a 15. század végének, de főként a 16. század első felének/közepének tárgyait jeleníti meg. Ugyanakkor már nem (illetve az 1570-es éveket illetően esetleg érintőlegesen, átfedéssel) tartalmazza a Bajcsára, azaz a 16. század utolsó évtizedeire jellemző típusokat, tehát „visszafelé" keltezheti a kanizsai leletek egy csoportját. A botszentgyörgyi anyag jelenleg csak részben közölt (VÁNDOR 1995, 17-21, és IV-XVII. képek). A 15-16. század vizsgálatához a sarvalyi ásatások leletei is segítséget nyújthatnak (HOLL - PARÁDI 1982). 7 Nem lehet kizárni, hogy Kanizsán olyan - egyelőre nem körvonalazott - 16. század utolsó évtizedeire keltezhető emlékanyag is van, mely Bajcsától eltérő. Megállapításainkat azonban ez nem módosítja. 8 A korábbra keltezhető fazekak színe jellemző módon világos, azaz sárgásbarna vagy halványbarna, s peremük érzékelhetően más tagolású. 9 Sümegen már a 16. században készítettek tűzálló edényt (CSUPOR - CSUPORNÉ ANGYAL 1998, 132), a sümegi edények korabeli elterjedését azonban nem ismerjük. A néprajzi kutatások szerint az újkorban Somogy megye nyugati részét és Zala megyét főzőedénynyel a Bakony fazekasközpontjai látták el, így elsősorban Sümeg és Tapolca. A sümegiek dél felé eljártak Somogyba Marcali és Nagybajom tájáig, Nagykanizsa, Kiskomárom, Komár város vidékéig és ők látták el Göcsejt (KRESZ 1960, 320-323). Kérdés azonban, hogy az újkori helyzet mennyire vetíthető vissza a 16-17. századra? 10 Néhány üvegpohár esetében ugyancsak felmerül a gyanú - Bajcsa nyomán megalapozottan -, hogy azok a királyi vár idejéből, nem pedig a Nádasdy-korszakból valók. 11 Haym Kristóf 1595. évi jelentései arról tanúskodnak, hogy a vár az adott időszakban romokban áll. Mint Kerecsényi Edit összefoglalásából megtudjuk, Haym „kéri a főherceg engedélyét, hogy a várban igénybe vehessen - és rendbe hozathasson - néhány szobát... A háborús időkre való tekintettel ugyanis nem tartja biztonságosnak, hogy - miként az előző óbesterek - ő is a városban lakjon" ...Megtudjuk, hogy a „vár falazott kapuja még mindig romos, hogy a főépületen a tető roskadozik, szobáiba beesik az eső, s a bolthajtások helyenként leszakadozó félben vannak. A szobák között nincs ajtó, az ablakokon keret, és fűteni sem lehet, mivel kályha sincs. Ha esik, szobájában az ágyat aszerint kell egyik helyről a másikra húznia, amilyen az eső iránya." (KERECSÉNYI 1993, 254, 256). 12 Barcson, ahol az emlékanyag igen erősen balkáni jellegű, ilyen mázas kályhaszemek - 1989 és 1994 között szinte egyáltalán nem kerültek elő, a típus akkor csupán