Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

Kvassay Judit: Árpád-kori leletek Nagykanizsa–Billa lelőhelyen [Egy különleges tárgytípus: az agyaggolyók Zala megyei lelőhelyei]

Árpád-kori leletek Nagykanizsa - Billa lelőhelyen 145 válla enyhén domborodik. A 9,5x6 cm-es, 0,6 cm falvastagságú töredék vállán sekélyen bekarcolt hullámvonal díszítés. Az edény kb. 14 cm peremátmérőjű lehetett. Anyaga és színe szerint hozzá tartozott egy peremes fenéktöredék. Ennek alapján az edény kb. 20 cm magas és 8,5 cm fenékátmérőjű lehetett (2. kép 4.). 3/b töredék: durva szemcsés, enyhén csillámos homokkal és nagy kavicsokkal, valamint durvára tört mészkődarabkákkal soványított anyagú, kézikorongon felépített, kívül-belül külön agyagréteggel nagyjából simított felületű, világosszürkére - a simított réteg világosszürke-világosbarna foltosra égett, 0,55 cm falvastagságú fazék peremének (3,8x4,5 cm), vallanak (6,7x3,5 cm) és oldalának (4x5 cm) darabjai. A tölcséresen kifelé álló perem tagolt. A rövid nyak ívelt, a váll csapott. Díszítése igen mélyen, szélesen bekarcolt vonal, amely a töredékek tanúsága szerint a vállon indult, és az edény egész testén, egyre ritkuló közökkel, csigavonalban körbefutott. A peremátmérő nem állapítható meg. 4. Perem- és válltöredék Enyhén csillámos homokkal és sok apróbb-nagyobb kavicsokkal soványított anyagú, kézikorongon felépített, kívül-belül külön agyagréteggel simított felületű, szürkére - a simított réteg vöröses árnyalatú világosbarna-sötétbarna foltosra - égett, nagyméretű, vastag falú fazék vagy tárolóedény töredéke. Kihajló peremének széle szögfej alakú. Nyaka ívelt, válla enyhén domborodó, hullámvonal díszítés elmosódó nyomaival. A töredék 11x6,8 cm; az edényfal 0,75 cm vastag. Az edény peremének átmérője 28 cm lehetett (Ltsz.: 99.38.4; 3. kép 2.). 5. Váll- oldal- és fenéktöredék Durva szemcsés, csillámos homokkal soványított anyagú, kézikorongon felépített, kívül-belül külön agyagréteggel jól simított felületű, szürkére - a simítóréteg kívül vörösesbarna-barna-szürke foltosra, belül barnásszürkére - égett fazék 17x17 cm-es, 0,65 cm falvastagságú töredéke. Vállán sekélyen, egyenetlen ívekben bekarcolt hullámvonal. Alatta, oldalának feléig, szélesen, sekélyen bekarcolt - valószínűleg az edény testén csigavonalban körbefutó - vonal. Az edény fenékátmérője 16 cm lehetett (Ltsz.: 99.38.5; 3. kép 5.). Szórványleletek A 23. szelvényben, ahol a két Árpád-kori gödör elhelyezkedett, előkerült még néhány, a fentiekhez hasonló technikával készített és díszített edény töredéke. Közülük kiemelkedik egy perem- és válltöredék: 1. Durva szemcsés, csillámos homokkal soványított anyagú, kézikorongon felépített, kívül-belül külön agyagréteggel simított felületű, sötétszürkére - kívül téglapirosra, belül világosbarna-vörösesbarna foltosra - égett fazék darabja. A tölcséresen kifelé álló perem széle enyhén tagolt. Rövid nyaka ívelt, válla mérsékelten domború. Díszítését háromfogú fésűvel viszonylag mélyen karcolták a felületbe: a vállon hullámvonalköteg két sora, alatta vízszintes vonalköteg kis darabja látható. A töredék 10,2x9,7 cm-es, az edényfal 0,5 cm vastag. A fazék peremének átmérője 20 cm lehetett (Ltsz.: 99.38.6; 3. kép 4.). 2. Előkerült továbbá egy, a 12. objektum leletei közt leírt darabokhoz hasonló agyaggolyó. Alakja szabályos gömb, átmérője 3,5 cm. (Ltsz.: 99.38.7.) II. A leletek értékelése A két kis hulladékgödör betöltéséből nagymennyiségű kerámiatöredék került napvilágra. Az edénydarabok, kivétel nélkül, fazekakból származnak. Közös vonásuk, hogy erősen kavicsos soványítású agyagból készültek. Kézikorongon, hurkatechnikával építették fel testüket. Erről tanúskodnak a fenékbélyegek és a peremes aljak. Több töredék belső oldalán pedig különösen a fenék és az oldal, valamint a perem illesztésénél - jól látható a hurkák összedolgozásának nyoma. Az edények felületét kívül-belül külön agyagréteggel gondosan simították, evvel tompítva a kavicsos soványítás durvaságából eredő egyenetlenségeket. A fazekakat közepesen égették ki, miközben szürke színt nyertek. A simított rétegek eltérő színűre: téglapirosra, vörösesbarnára, barnára, szürkére, többnyire foltosán égtek ki. A perem- és a fenékátmérők, valamint az edény falak vastagsága alapján - egy kivétellel (12. objektum, 3/b perem- és válltöredék) nagyobb méretű főzőedények darabjai kerültek napvilágra. Azon töredékekből kiindulva, amelyeknek profilja kiszerkeszthető, a fazekak nyúlánkak voltak, legnagyobb szélességük a magasság felső harmadára, az erősen domborodó vállra esett. Rövid, erősen ívelt nyakukon - amely a 12/1. és 38/1. fazekak esetében csak törésvonal a perem és a váll között - változatos kiképzésű peremeket alakítottak ki. Ezek zömmel enyhén kihajlóak, négy esetben (12/1, 38/2, 38/3a és b) tölcséresen kifelé állóak. Szélük valamennyi példánynál kifele lejtőén ferdére levágva. A 12/1, 12/2a, b, с és a 38/2. darabok esetében egyszerűen, a 12/3a, b, c, d; a 38/1. és 38/4. daraboknál szögfej alakban, a 12/4a, b és a 38/3 a, b peremek belső oldala viszont enyhén tagolt. A fazekak díszítése igen egységes. A hullámvonalban kezdődő, és vonalban folytatódó, az edény egész felületén csigavonalban körbefutó mintát, a 12/5a, b, с, a 38/2. és 38/3b töredékek kivételével rendkívül sekélyen karcolták be. A díszítés bekarcolásához a 12/5b és c, valamint a szórvány töredék