Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)

Migotti, Branka: Early Christianity in Aquac Iasae

* 60 Migotti, Branka antiknog kupalista u Varazdinskim Toplicama od 1956.-1959., VAMZ, 3. ser., II, 181-223. VIKIC-BELANCIC - GORENC 1984 B. VIKIC-BELANCIC - M. GORENC, Arheolosko-urba­nisticka problematika Ludbrega, VAMZ, 3. ser, XIV, 85-95. VULIC 1921 N. VULIC. s. v. Savia, RE IIA/1, 258. YEGÜL 1992 F. YEGÜL, Baths and Bathing in Classical Antiquity, Cambridge/Mass. - London. Literary sources: Itin. Ant. Itinerarium provinciarum Antonini Augusti, imltinera­rium Antonini Augusti et Hierosolymitanum, (eds. G. PARTHEY and M. PINDER), Berolini, 1848. Itin. Hieros Itinerarium a Burdigala Hierusalem usque et ab Her­aclea per Aulonam et per urbem Romam Mediolanum usque, in: Itinerarium Antonini Augusti et Hierosoly­mitanum, (eds. G. PARTHEY and M. PINDER), Bero­lini, 1848. Not. Dign. Occid. Notitia dignitatum et administrationum omnium tarn civilium quam militarium in partibus occidentis (ed. Edvardus Böcking), Bonae 1839-1853. Rav. Cosmograph. Ravennatis anonymi cosmographia, in: Ravennatis anonymi cosmographia et Guidonis geographica, eds. M. PINDER and G. PARTHEY), Beroloni, 1860. Korai kereszténység Aquae lasaeban (Varazdinske Toplice) és loviaban (Ludbreg) Pannónia Savia tartományban Aquae Iasae (Varazdinske Toplice ÉNy-Horvátor­szágban) elsősorban gyógyászati és egyházi település volt a Kr.u. 1. századtól a 4. század végéig. Fejlődését a termálkutaknak köszönhette, de emellett kiemelkedő volt közlekedési és kereskedelmi szerepe is. Korábban azt feltételezték, hogy a legnagyobb fürdőépület, az u.n.basilica thermarum - egy É-D tájolású, belső apsis­sal rendelkező épületet - csak a 4. század 2. felében vált keresztény templommá. Jelen dolgozat módosítja ezt a keltezést, e szerint az épületet már Nagy Constantinus idején átalakították. Az új keltezést építészeti jellegze­tességek, és két korai keresztény freskó indokolják. Ez alapján Aquae Iasae bazilikája a pannóniai keresztény építkezés egyik legkorábbi példája. lovia (Ludbreg, ÉNy-Horvátországban) azonosítását az írott forrásokból ismert keresztény püspökséggel érvek igazolják, és ellenérvek cáfolják. Az írott forrá­sok loviaban jeleznek egy egyházi központot, de a régészeti anyag, főleg az ókeresztény időszak tekinteté­ben meglehetősen szegény. Ezért számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a Iovia-i püspökség az alsóhetény­pusztai lelőhellyel azonos (Pannónia Valeria tartomány területén), ahonnan számos korai keresztény emlék ismert. A Iovia-i egyházi központ azonosítása akkor válik egyértelművé, ha az említett két lovia valamelyi­kén feliratos emlék bizonyítja ezt. (fordította: Haász Gabriella)

Next

/
Oldalképek
Tartalom