Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)

Szőnyi, Eszter: Alchristliche Funde im Xántus János Museum Győr

48 Szőnyi, Eszter FolArch44. (1995) 107-150. UBL 1982: H.Ubl, Frühchristliches Österreich, in: Severin Katalog, Linz, 1982. 295-336. A pannóniai ókeresztény kutatás a 30-as évek lendülete után

1

' 3 a kommunizmus éveiben meglehetősen megtorpant, inkább külföldi kiállításokon, publikációkban kapott teret

2

. A rendszerváltás után a 90-es évektől ismét előtérbe került a téma

4

' 5

. Hamarosan időszerűvé válhat egy újabb monografikus összeállítás az ókeresztény régészeti leletanyagból, ennek azonban elengedhetetlen feltétele a múzeumokban fekvő, publikálatlan leletek leközlése. Ehhez a reménybeli új monográfiához, Pannónia ókeresztény lelettérképének megrajzolásához szeretnék néhány, a győri Xántus János Múzeum anyagában fellelhető lelet közlésével, vagy már közölt lelet újra-értelmezésével hozzájárulni. 1. Agyagmécses (1. ábra) (53.237.78.) lelőhelye nem bizonyosan, de valószínűleg Győr

6

. Típusa több pannóniai lelőhelyről ismert

9

' 10

> п

> 12

' 13

. Különlegességét a fenekén bekarcolt PE ligatúra adja

7

, amely véleményünk szerint tudatos keresztény hitvallásra utal a megrendelő vagy esetleg a készítő részéről. 2. Hagymafejes fibula (2. ábra) ltsz. 53.237.186. A darab ismeretlen lelőhelyü, a múzeum régi anyagában került leltározásra, egy újabb restaurálás kapcsán derült ki, hogy a zárólemezén tausírozással kialakított Christogram, valamint A és Q szimbólumok az ókeresztény jellegű tárgyak sorába utalják az aranyozás nyomait mutató bronz lemezfibulát

15

. A típus ismert, a Krisztusmonogramos díszítés - különböző technikai kivitelezésében - viszonylag ritkán fordul elő

19

' 20

. Datálása a fibula formai jegyei alapján a IV. század második felére jellemző, ennek az időszaknak a díszítés tematikája is megfelel. Felvetődik a lemezfibulákon megjelenő Christogram jelentéshordozó szerepe. Mennyire jelzik a viseleti tárgyakon megjelenő keresztény szimbólumok a tulajdonos vallási meggyőződését a milánói ediktum utáni időszakban? Mennyiben profán tartalmúak, elsősorban a császárkor, az államhoz tartozó hűséget szimbolizálok? Katonai tárgyakon, pénzeken való szerepeltetésnek nemegyszer szinkretisztikus (pogánykeresztény) vonatkozásokkal inkább ezt az állami, profán vonatkozást sugallja. Viseleti és használati tárgyakon az egyedi megjelenés, utólagos bekarcolás stb. az előbbi, a vallásos tartalmat bizonyítaná. Fibuláink esetében felvetődött a gondolat, hogy a rangjelző típusú VANYÓ 1988: Vanyó L., Az ókeresztény művészet szimbólumai. Bp. 1988. ékszeren látható Krisztusmonogramok valamiféle alacsonyabb rangú állami hivatalnokok hivatali jelvényének volnának tekinthetők. 3. Oltárlap töredék (4. ábra) ltsz. 81.7.9. A győri püspökvár területéről, középkori árok betöltéséről másodlagos fekvésből előkerült márvány oltárlap töredék anyagában, méretében és formájában szinte teljesen megegyezik a donnerskircheni, azóta rekonstruált és az, eisenstadti múzeum kiállításában is látható oltárral

25

. Távolabbi területekről

26 számos analógiája ismert, ábrázolásokon fellelhető. Pannóniai területről további - esetleges-távoli analógiái a ságvári későrómai erődből ismertek

29

, ahonnan ókeresztény ábrázolásos ládikaveretek, ereklyetartó és egyéb kultikus célra is használható tárgyak is előkerültek. Mivel a győri püspökvár területe egyben a római kori castellum területe is, a leletek már nem állnának egyedül katonai területen előkerült ókeresztény emlékként. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy 313 után a katonaságon belül is szerveződhettek keresztény közösségek, akik vallási összejöveteleiket a táboron belül, egy arra kijelölt helyen tarthatták, amely-пек mint tudjuk nem kellett okvetlenül templom céljára épült, bazilika formájúnak lennie, felismerése, beazonosítása tehát meglehetősen nehéz feladat, elsősorban is situ előkerült leletekre volna alapozható. 4. Mázas agyagkorsó (6. ábra) 53.159.56. A GyőrSerfőződombi temető területéről szórványként múzeumba került műtárgy technikája, ábrázolásának tárgya és felirata alapján több szerző számos tanulmányában ellentétes értelmezést váltott ki

32

' 33

' 34

'

35

'

36 a pogány istenábrázolástól (Klotho Párka) az ókeresztény értelmezésű feliratig. A közelben előkerült hasonló antropomorf edények összegyűjtése, környezetünk vizsgálata sem egyik, sem másik szakrális elképzelést nem támasztja alá, véleményünk szerint inkább egy a környéken működő fazekas humoros szárnypróbálgatásának tartjuk és úgy véljük ideje a kultuszemlékek sorából törölnünk. Bízom azonban abban, hogy a néhány keresztény vonatkozású tárgy, amelyeket itt bemutattam arra mindenképpen elegendő, hogy a Pannónia ókeresztény emlékeit ábrázoló térképen Arrabona is kaphasson egy jelölést, ezzel is sűrítve az amúgy meglehetősen ritka É-pannoniai lelőhelyeket. r Ókeresztény leletek a győri Xántus János Múzeumban