Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)
Nagy, Margit: Synkretistische Elemente in der frühawarenzeitlichen Ornamentik. Zur Frage der awarenzeitlichen Variente des Motivs „Maske bzw. Menschengesicht zwischen zwei Tieren
Synkretistische Elemente in der frühawarenzeitlichen Ornamentik. 161 supstrata. Die altsâssige Bevölkerung der Spatantike im salonitanischen Bereich gemass der archáologischen Hinterlassenschaft des vorslawischen Substrats. Vjesnik za arheologiju i historiju dalmatinsku LXIX, Split 1974. WERNER 1955 Werner, J.: Byzantinische Gürtelschnallen des 6. und 7. Jahrhunderts aus der Sammlung Diergardt. Kölner Jahrbuch fúr Vor- und Frühgeschichte 1955, 36-48. A népvándorlás kori művészet leggyakrabban előforduló kompozíciója a két állat közötti maszk-motívum. Az apotropaikus képtoposz a későrómai művészetből került át északi germán területre. Az ábrázolás lényege: az állatkísérőitől körülvett istenség megjelenítése, mely védelmet nyújt az ábrázolást viselő ember számára. A két állat közt maszk- motívum nem ismeretlen a Kárpát- medence népvándorlás kori művészetében. A hun kori veretek maszk- ábrázolásai nem tartoznak ehhez a motívumkörhöz, mivel nem tarthatók kompozícióknak. A hunkor utáni keleti germán ornamentikában, a Gáva- Acquasanta- i típusú csatok lemezein a férfifejeket vagy a maszkokat nem állatfigurák, hanem szabályos vonalú indadísz keretezi. Az 5. század középső évtizedeiben működő Duna- vidéki keleti germán ötvösiskola díszcsatjain az ornamentika változása arra mutat, hogy a központi helyen lévő emberarc és a kereszt formájú ékkőberakás egymást helyettesítő gondolati háttérrel rendelkezett. A legkorábbi „maszk- állatalakok között" kompozíció a Kárpát- medencében északi germán eredetű és a veszkényi lelet félhold alakú lószerszámcsüngőjét díszíti. A csüngő egyik oldalán a hosszú bajszú embermaszkot négylábú, nyitott állkapcsú állatok fogják közre; a másik oldal embermaszkját két ragadozómadár- fej keretezi (/. kép, 1-2). A „maszk- állatalakok között" kompozíció másik példája a Szolnok-szandai négyszögletes fejű fibula fejlemezének mintázata: két állatalak egy erősen geometrizált maszkot vesz közre (2. kép, l-l a). Karmos állatlábaktól közrefogott emberWERNER 1974 Werner, J.: Nomadische Gürtel bei Persern, Byzantinern und Langobarden. Accademia Nazionale dei Lincei, La Civilta dei Longobardi in Európa. Roma, 1974, 109-139. WERNER 1986 Werner, J., Der Schatzfund von Vrap in Albanien. Studien zur Archâologie der Awaren 2. Wien, 1986. fejekből áll a szentendrei langobard temető 34. sírjából előkerült kardszíjveretek díszítése (2. kép, 2, 2a-b). A szentendrei kompozíció arányai lényegesen megváltoztak: a geometrikus jelzésű állatlábak háttérbe szorultak; a hangsúly a hosszú hajú, bajszos- szakállas arcokra került (2. kép, 2a- b). A veret közepének kereszt alakú töltelékelemével (2. kép, 2) kapcsolatban felmerülhet az ábrázolás szinkretisztikus jellege. A 6-7. századi állat- és emberábrázolások elemzése során B. Arrhenius meggyőzően bizonyította, hogy bizonyos esetekben keresztény jelképeket, sőt Krisztus-arcot vagy alakos Krisztusábrázolást is kísérhetnek állatfigurák (13. kép l-l a; 2-2a; 14. kép 1). A „maszk- állatalakok" kompozíció az avar kori fogazott állatornamentika legkorábbi periódusában is megjelent, éppen az egyik legjobb kvalitású tárgyon, a Jankovich-gyűjtemény arany kardszíjcsatjának lemezén (3. kép). Állatfiguráktól közrefogott szempár látható a kunbábonyi avar kagán övcsatjának lemezén (4. kép, 1, la- c). A kisebb értékű öntött bronzcsatokat, melyek kereskedelmi áruként kerültek el a bizánci birodalom peremterületeire, nem bonyolult kompozíciókkal, hanem madárfejektől közrefogott, szakállas- bajuszos férfiarcokkal díszítették (3. kép, 4-5). A dunántúli kora avar fegyveres férfisírok övgarnitúráinak ornamentikájában kompozíciónknak az eddigiektől eltérő feldolgozásai is megtalálhatók. A préselt, emberarcábrázolásos övgarnitúrák eddig csak a Dunántúlról kerültek elő (Térkép és leletjegyzék). Ikonográfiái szempontból a Keszthely-fenékpusztai I. (1885) férfisír préselt ezüst szíjvége a legeredetibb (5. kép, lb-e). A kora avar ornamentika szmkretisztikus elemei. A „két állat között maszk, illetve emberarc" - motívum avar kori változatának kérdéséhez