Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)

Müller, Róbert: Die Bevölkerung von Fenékpuszta in der Frühawarenzeit

Die Bevölkerung von Fenékpuszta in der Frühawarenzeit 99 STRAUB, 1999. Straub R: Újabb adalék a Keszthely-kultúra eredetéhez egy fenékpusztai sír kapcsán. Zalai Múzeum 9 (1999) 181-193. STRAUB, 2000. Straub P.: 6-7. századi temetőrészlet Keszthely-Fenékpusztán (Erdélyi István ásatása, 1976). Hadak Útján. Red.: Bende L,- Lőrinczy G.- Szalontai Cs. Szeged, 2000. 205-229. A Keszthely kultúra fogalom tartalma sokat változott az elmúlt évszad során. Ma azt a korai avarkori keresztény népességet értjük alatta, amelynek temetői Keszthely körül mintegy 30 km átmérőjű körből ismertek, és amelynek a kosárkás függők, a korongfibulák, a stilustűk és a kígyófejes karperecek a legjellegzetesebb tárgyai. Általánosan elfogadott, hogy legalábbis a korai avarkorban ennek a népességnek a központja a fenékpusztai erőd volt. Lipp V. már 1885-ben tárt fel itt korai avarkori temetkezéseket. Tévedését, hogy ő az erőd belsejében kutatott Csák Á. korrigálta, aki 1901-ben tárt fel 135 sírt - köztük néhány korai avarkorit - az erődfaltól D-re. Az ókeresztény bazilikába is temetkeztek 568 és 630 között, majd 1959-ben előkerült egy hasonló korú, gazdag temető a horreumtól K-re. 1963 óta pedig immár 140 sírra tehető a déli erődkapu és a DNy-i sarokbástya közötti területen feltárt 6-7. századi temetkezések száma. A szerző is elfogadta azt a feltételezést, hogy ez utóbbi sírok ugyanahhoz a temetőhöz tartoznak, mint a Lipp V. és a Csák Á. által feltárt sírok. Lipp publikációi, Csák ásatási naplója és 1903-ban közzétett térképe (1. kép) alapján meghatározható, hogy ők a déli erődfaltól és egymástól távolabb ástak. Mindketten egy késő császárkori temetőben találtak egy-egy korai avarkori sírcsoportot. A szerző által 1999-2000-ben folytatott kutatás célja a déli erődfal előtti temetők kiterjedésének meghatározása volt (3. kép). Kiderült, hogy a TÓTH, 1977. Tóth, E.: Geschichte der Oberen Wart im ersten Jahrtausend. In: Die Obère Wart. Red.: Tieber, L. Oberwart, 1977. 77-100. TÓTH, 1987. Tóth, E.: Bemerkungen zur Kontinuitat der römischen Provinzialbevölkerung in Transdanubien (Nordpannonien) in: Die Völker Europas im 6. bis 8. Jahrhundert. Herausg.: Hansel, B. Berlin, 1987. 251-264. Lipp és a Csák féle sírcsoportok nem azonosak az erődfal előtti nagyobb köznépi temetővel. Ez cáfolja azt a korábbi feltételezést, hogy Fenékpusztán az vezetők a bazilikába, hozzátartozóik a horreum melletti temetőbe, a köznép pedig az erődön kívül temetkezett. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy 1998-2000 között az erődtől távolabb, a Pusztaszentegyházi dűlőben egy ugyancsak korai avarkori, mintergy 125 sírós temetőt sikerült feltárni, amelynek rítusa és leletei csak részben egyeznek meg az eddig ismert anyaggal. A közösség élén egy gazdag, germán főnök állt. E temető alapján felvethető, hogy az erődtől E-ra 1973-1974-ben feltárt gazdag, germán családi temető sem 568 előttre, hanem utánra keltezendő. De bizonytalan az É-i erődkapu előtt feltárt temetőrészlet kora is, nem kizárt, hogy ez is a korai avarkorban keletkezett. Az újabb eredmények alapján tehát úgy tűnik, hogy a fenékpusztai erőd és közvetlen környéke korai avarkori lakóinak etnikai és társadalmi összetétele sokkal sokszínűbb volt mint eddig feltételezték. 568 után feltehetően különféle kedvezményekkel, és az avar rablóhadjáratok zsákmányából való részesedés reményében különböző germán és balkáni eredetű közösségek telepedtek meg itt, az avar szállásterület szélén, ahol ellátták a határvédelmet, és kézműves- ill. mezőgazdasági termeivényeikkei szolgálták az avarokat. A vezetőréteg 630 táján, az erőd elpusztításával egyidejűleg tűnt el Fenékpusztáról. Fenékpuszta népessége a korai avarkorban