Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Dobrovits Mihály–Őze Sándor: Török hatalom és parasztság a 16. századi Dél-Dunántúlon

Török hatalom és parasztság a 16. századi Dél-Dunántúlon 155 Az ozorai: Ozora, Paks, Györgyi, Héderhely, Köröshegy, Csákány, Sellye. Minden kerület általában 6-8 kolostorból állt. A kolostorok Karácsony monográfiája szerint 1540-re néptelenednek el. Adatainkat így foglalhatjuk össze: Újlak: 1535-ben még 8 szerzetes szolgál itt. 1537-ben üres. Atya: 1526-ban üres. Csákány: 1544-ben Szentlászlai Egyed személyében guardiánt választanak, de ezután üres. Diakóvár: nyolcan szolgáltak itt. 1535-ben Óvári Benedek, Raholczenin Ferenc, Monostori Antal, Szentlászlai Gergely Modrusi Ferenc, Bodrogi László Diákai Péter, Szálai Mihály és Kutonai Miklós élt itt. Mindannyian délvidékiek. Futak: 1526-ban üres. Györgyi 1535-ben 15 szerzetes tartózkodik itt. A neveik kivétel nélkül délvidéki származásra utal. A rendház 1542-ben üres. Az igali kolostornak még 1516. előtt nyoma vész. A szlavóniai kolostorokat 1537-ben, Pozsega elveszésének hírére feladják a remetinci kivételével. Ivanicson: 1535-ben 12-en laktak mind szlavóniai származású. Kabol 1526-ban üres volt. Kölyüd: 1526-ban üres. Köröshegy: 1535 elején 12-en laktak itt. 1542-ben már biztos üres. Monoszló 1540 körül üres. Paks: 1526-ban üres. Perecske, ez a rendház Villány mellett feküdt Baranyában. 1526-ban elpusztult, 1535-ben üres volt. 1531ben Pécsi Mihály volt a guardirán Előtte Egerszegi Péter szolgált itt guardian. Petróc: 1535-ben 11 szerzetes lakott itt, 1537. üres volt. Polyánc: 1525-ben 14 szerzetest számlál. 1537-ben üres. Remetinc: 1565-ig 4 szerzetessel működik. Az ozorai őrségben: Sellyén. 1532-ben Nagybárdi Györgyöt nyolc társával együtt a török megölte., ezután rendház üresen állt. Héderhely: Bár a török az 1532-es hadjárat folyamán több szerzetest megölt 1544 elején a kolostort 17 szerzetes lakta. Az 1537-ben a kolostorhoz tartozott, mint kirendelt ferences prédikátor Nyéki Mátyás, akit a közeli Kálmáncsehibe küldenek igét hirdetőnek országos rendelet alapján a reformáció ellen. Az Ozora eleste után (1543) az ozorai őrségtől, mivel az elpusztult, a szentlelkihez csatolják. Ha csak a guardiránjainak nevét nézzük is azt tapasztaljuk mint a többi kolostornál, hogy a nevek többnyire délvidékiek és ferences kultúrájú városból származnak: Atyai Péter, Szabadkai Péter, Bodrogi Péter, Salánki János, Újlaki Ferenc, Alfalusi Mátyás. A kolostor Szigetvár ellátásához 1555 után stratégiai pontként szolgál mind a török, mind a kanizsai katonaság igyekszik megszállni. A mezővároska elnéptelenedik 1558-ban már csak egy öreg ferences és három polgár él a városban. A ferencest 4 év múlva megölik - tudósít bennünket a kanizsai tiszttartó. 1566 után török helyőrség száll bele. Segesd: Mariánus ferencesek lakják. Jelentős hely a középkorban. Gazdagságát mutatja az 1550-es években folyt, a patrónus Báthory család által Pettauba menekített kolostori kincsek fölötti vita, amelyet a Pekry Lajos Báthori István özvegyének férje el nem tulajdonít. György Stratégiai szempontból fontos Csányi Ákos akár 1000 katona elszállásolására is alkalmasnak tartja. Az 1555-ös hadjárat után éppen ezért nő meg a jelentősége és a ferencesek elhagyják. Pécs: Mariánus kolostor. 1543-ig javában virágzik, amikor a török elfoglalja a várost és elpusztítja a kolostort. '531-ben hitszónoka a híres Szegedi Elek. Az 1533. évi gyűlés iderendeli őrnek Segesdi Magni Antalt jeles hittudóst a váradi hittudományi iskola igazgatóját. Ismét érdemes figyelni a délvidékre utaló nevekre, valamint a déli reformáció terjedését tapasztalhatjuk abban, hogy a kolostor hittudományi és szónoki téren erősítést kapott. Kanizsa: Mariánus kolostora a pécsi őrséghez tartozik. 1533-ba még a váradi közgyűlés Terebezdi Jánost rendeli ide, ezután nincs hír róla. Szemenye: a lendvai Bánffyak gazdag Kolostora. A család áttérése után megszűnik. Szeglak, Szenese, Várasd, Nekcse 1542-re kiürülnek. Szerémújlak: 1526-ban üres. Tárnok Zala megye 1535-ben 14-en laknak itt, 1565-ig működik. Vízvári István a guardian 5 társával Szentlászló 1537-ben üres. Uzsaszentlélek Tátika mellett Zalában. 1535-ben 8 szerzetes lakik itt. 1548-ban üres. A kolostorok hatása Mutatja a ferences névsor is a 16. század elejéről, hogy az egyes kolostorok milyen hatással voltak környezetükre. Lakóik nagy számban olyan városokból származtak, ahol szintén működött ferences kolostor. Ez nem jelentette mindannyiuk magyar voltát, mindenesetre egy magyar-szláv, esetleg német többnyelvűséget feltételezett. Jól mutatja ezt a friauli(ormosdi) kolostor esete, ahova a szentlelki őrségnek csak az „e vidék nyelvét értő" szerzeteseit telepítette át az Ormosdi Székely család. Külön kiemelendő hatása volt a bogumulizmusnak. A bogumilizmus a Balkánról: Bulgária és Bosznia felől érkezett hazánkba, és a 15. században akkor még színmagyar Szerémségben vert gyökeret. Innen sugárzott az ország belseje felé. A szerémségi és a velük szoros kapcsolatot tartó déli, főként szegedi ferences kolostorokra is hatást gyakorolt. Bálint Sándor mutatja ki Szeged kapcsán, hogy a biblikus eredetű helyi kozmológikus hagyomány duális szempontú és bogumil gyökerekre megy vissza. Ennek őrzésében a ferences obszervancia játszott szerepet. így a ferences obszervancia, akaratán kívül, hatása alá került annak a bogumil világképnek, amellyel